Képviselőházi napló, 1905. I. kötet • 1905. február 17–junius 21.

Ülésnapok - 1905-20

20. országos ülés 1905 május 8-án, hétfőn. 195 Pop Cs. István i T. képviselőház! A mélyen tisztelt elnök urnak nagy hálával tudomásul veszem szives kijelentéseit, és hála istennek, én is meg vagyok győződve, hogy a magya.r parlamentben nem mindenki ezt akarja. Én báró Bánffy Dezső urnak a beszédét bonczolgattatn és arra vonatkozólag nyilatkoztam, hogy ha ő azt mondja, hogy politikájának czélja az, hogy lassan-lassan az államnak poliglott jellege apasztassék, és végre megszűnjön, ez azt jelenti, hogy a nemzetiségek eltűnjenek a föld kerekségéről. Ez pedig oly czél, mely a magyar állami élettel semmi összefüggésben nincsen, sem a magyar állam múltjával nem igazolható. (Zaj.) Én más megyőződésben vagyok, és azt hiszem, hogy Magyarország létérdeke sokkal jobban van biztosítva, ha mesterséges fajösszeolvasztási proczesszuson nem megy keresztül. A magyar államnak ugy egységes voltánál, mint egységes kormányzati államszervezeténél fogva meg vannak adva létfeltótelének biztositékai és nem szorul oly eljárásra, a mely minden körülmények közt visszatetszést szül. Én ugyanis nem azt mondom, hogy a nemzetiségek ne tanuljanak magyarul, csak azt, hogy tanuljanak anyanyelvükön és magyarul is. (Helyeslés.) Árról beszélek, hogy ebben az országban, hol a magyarságnak is majdnem 40°/o-a analfabéta, nehezen tartom kivihetőnek, hogy két nyelvet tanuljanak ; de ha lehetséges, annak a pedagógusnak tudománya előtt meg fogok hajolni. (Zaj balfelöl). T. ház, azon meggyőződésben vagyok, hogy egy oly magyar állam, a mely kizárólag a polgári, politikai és nemzetiségi jogokat biztosítja minden polgárnak, mindig boldog lesz és ha adni fogja az Isten, hogy kivívja állami függetlenségét, csakis igy lehet virágzó és boldog. Én ahhoz a politikához szívesen csatlakozom, a mely ezen irányt inaugurálja, szívesen elfogadnám azt a politikát, a mely biztositja az állam egysége mellett, a magyar faj érdekei mellett a nemzetiségek érdekeit is, a mely nem mondja azt, hogy a ki szereti nemzetiségét és kultiválni akarja nyelvét, ellentétbe helyezi magát a magyar hazafisággal. (Felkiáltások: Senlcisem mondja!) Ha lehetetlenné teszik, az ugyanaz. Elnök (csenget) : Csendet kérek! Pop Cs. István: Oly Magyarország, melynek talapzata az igazságosság, a hamisítatlan alkotmányosság, a polgárság megelégedettsége, boldog lesz, s a ki ezt tudja kivívni, az Magyarországnak igazi nagy embere. (Helyeslés és taps a középen). Mivel pedig, mint már bátor voltam eddig is kifejteni, ón oly pártot nem találok, a mely nyíltan, határozottan, körvonalozott tételekben megmondja, hogy meddig, mily körülmények között és mennyit biztosít a nemzetiségi igényekből, egyik párthoz sem csatlakozom. De azt hiszem, hogy implicite azokat az indokokat is kifejtettem, hogy miért nem fogadom el a felirati javaslatot ós miért csatlakozom a Miháli Tivadar által benyújtott ellenfelirati javaslathoz. Nem csatlakozhatom különösen azért sem, mert az előadott aggályaimon kívül a függetlenségi párt egyelőre felfüggesztette azon kardinális követelményét, hogy feltétlenül és a legelső alkalommal az általános választói jogot fajra és nemzetiségre való tekintet nélkül megvalósítsa. Ezek azon indokaim, a melyek miatt a felirati javaslatot el nem fogadom. (Helyeslés a középen.) Okolicsányi László jegyző: Meczner Béla! Meczner Béla: T. képviselőház! A beterjesztett felirati javaslat tárgyalása alkalmával, tekintettel különösen hazánk jelenlegi visszás és válságos helyzetére, mint a 48-as és függetlenségi párt egyik tagja, kötelességemnek tartom itt nézeteimet és véleményemet elmondani. (Halljuk! Halljuk!) Elsősorban is nagyon röviden válaszolhatok az előttem szóló képviselő urnak, mert a mit a ház t. elnöke már elmondott, azt én csak annyiban pótolhatom ki, hogy nagyon csalódnak, ha el akarják hitetni otthon vagy bárhol, hogy itt a képviselőházban az önök nyelvét valaki el akarná törölni.(FelkiáUásolc a középről: Bánffy! Felkiáltások balfélöl: Senki sem!) Azt mondja a képviselő ur, idézve Deák egy mondását, hogy a nemzeti békét akarják. Ezt akarjuk mi is, de csak egy esetben, — jegyezzék meg maguknak — ha hazafias érzület, a melyet a magyar nemzet minden egyes polgárától megkövetel, legalább a legkisebb mértékben megvan önökben a magyar nemzet iránt. (Helyeslés a haloldalon.) Előlegesen is kijelentem, hogy én a beterjesztett felirati javaslatot elfogadom; (Éljenzés balfelöl.) elfogadom pedig elsősorban azon indoknál fogva, mert a beterjesztett javaslatban, a melyet a összes ellenzéki pártok egy akarattal, közmegegyezéssel létesítettek és tettek le a ház asztalára, a jelenlegi visszás és válságos helyzet megszüntetését és a békés megoldás lehetőségét remélem feltalálni. De elfogadom különösen azon indokból, mert a javaslatban világosan olvashatom azon sorokat, hogy azok, kik az önálló magyar hadsereget vallják programmjuknak, a beterjesztett javaslatban annak mintegy előzményét látják megvalósulva, és elfogadhatjuk azt a nélkül, hogy elveinket feladnék, vagy megszüntetnek. Ebből nyilvánvaló dolog az, hogy mi, kik a 48-as és függetlenségi párt elveit és eszméit valljuk, a nélkül, hogy elveinket feladnók, vagy felfüggesztenők, csak hazafias érzületünknek és mérsékletünknek mutatjuk be legszebb és legtisztább bizonyítékát. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) Ezen állásfoglalásunk teljesen megezáfolja azon napról-napra felszínre kerülő gyanúsításokat és rágalmazásokat, melyekkel különösen a 48-as pártot szokták meggyanúsítani, hogy ezen súlyos és tétlen helyzetnek, melyből, fájdalom, a magyar nemzet kibontakozni nem képes, a függetlenségi párt volna egyik legnagyobb akadálya, egyik 25"