Képviselőházi napló, 1905. I. kötet • 1905. február 17–junius 21.

Ülésnapok - 1905-19

182 19. országos ülés 1905 május 6-án, szombaton. B. Dániel Ernő: Én nyíltabban és egyenesebben fogom feltárni a kérdést. Igenis, én kívánom, hogy a választói jog kiterjesztessék, de ezen kiterjesztésben szükségesnek tartom, hogy egy határkő állíttassák fel: egy határkő, a mely ott állítandó fel, a hol a magyar nemzetnek további fennállása, léte, a magyar államnak tovább is nemzeti irányban való megerősödése esetleg kárt szenvedne. (Helyeslés jobb felöl.) Ez alatt én nemcsak azokat az elemeket értem, a kiket nemzetiségek elnevezése alatt szoktunk említeni, mert utóvégre én szívesen konczedálom, hogy az utóbbi időkben a nemzetiségeknél a magyar állameszme iránti vonzódás bizonyos mértékben láthatóvá kezd lenni. (Zaj balfelöl. Felkiáltások: Látjuk.') És ha bizonyos időnként ismétlődő tüntetések történnek is a nemzetiségek részéről a magyar állameszme ellen, azok évről-évre, valahányszor ismétlődnek, mindig kisebb arányokat öltenek. (Ellentmondások balfelöl.) Ez a körülmény engedi meg nekem azt a hitet, hogy talán idővel sikerülni fog a nemzetiségeket a magyar nemzeti eszmének teljesen megnyerni. De vannak más elemek is, t. képviselőház, a melyek nem tartoznak a nemzetiségekhez, a melyek a hazaszeretetet alig ismerik és a melyeknek törekvései tisztán kozmopolitikus irányúak. (Zaj balfélöl.) Ezek az elemek nem ismerik a magyar himnuszt, hanem idegen himnuszt énekelnek, nem ismerik a nemzeti zászlót, csak idegen zászlót ismernek. Mezőfi Vilmos: Jobb hazafiak, mint ön, mert dolgoznak a hazáért! (Zaj.) B. Dániel Ernő: Ezeknél az elemeknél a magyar haza iránti igazi szeretetet nem fogunk találni. (TJgy van! jobb felöl.) Molnár Jenő: Bécsben lenne olyan nagy magyar, mikor meghallják az udvari lakájok, ott kellene így beszélni! (Zaj a baloldalon. Elnök csenget.) B. Dániel Ernő: Azon kérdéseknek második csoportja, a melyeknek megoldását követeli a felirati javaslat, a közgazdasági berendezkedésnek kérdése, illetőleg az a kérdés, hogy önálló vagy közös vámterület alapján rendezzük-e be közgazdasági életünket. (Zaj a baloldalon.) A felirati javaslat ezen passzust a konklúzióban veszi fel (olvassa): »A többséget nyert pártok megegyeznek azon törekvésben is, hogy a gazdasági önállóságot a külön vámterülettel és önálló hitelrendszerrel együtt kellő előkészítés és kellő előfeltételek mellett tényleg életbeléptessék.« így felállítva a tételt, én azt magamévá teszem. (Felkiáltások balfelöl: Tisza nem! Hát a kereskedelemügyi miniszter ur? Zaj a baloldalon. Halljuk! Halljuk! a joboldalon.) Csak az a kérdés, hogy mit értünk a kellő előkészületek és a kellő előfeltételek alatt. Én ebben a kérdésben is egészen őszintén ós nyíltan akarok nyilatkozni. Én a kellő előfeltételek alatt mást nem érthetek .. . (Zaj a baloldalon.) Babó Mihály: Mint a 99: XXX. t.-cz. alkalmazását! (Halljuk! Halljak! jobbfelöl.) B. Dániel Ernő: Tisztelem a t. képviselő urnak tehetségét, hogy gondolataimat kitalálni igyekezik, azonban most az egyszer mégis tévedni méltóztatik. Én, mondom, a kellő előfeltételek alatt egyebet nem érthetek, mint annak az igazságnak felismerését és konstatálását, hogy az önálló, külön vámterület alapján a mi közgazdasági érdekeink jobban lesznek megóva, mint a közös vámterület alapján. A mint ez az igazság konstatálva lesz, akkor igenis én is legnagyobb híve leszek az önálló vámterületnek. Egy hang (a szélsobaloldalon): Utólag mindennek ! B. Dániel Ernő: A kérdés csak az, hogy ezen szükséges előfeltétel már most megvan-e, s hogy ennek következtében már most térjünk-e át az önálló vámterületre? Vészi József: Erre nézve jó volna megszavaztatni a koalicziót. (Mozgás a baloldalon.) B. Dániel Ernő: Én azt hiszem, hogy ez a kellő előfeltétel ebben a momentumban még nem állott be. (Helyeslés jobbfelöl.) Hiszen a t. miniszterelnök ur tegnapi beszédébea hosszabban foglalkozott ezzel a kérdéssel, (Félkiáltások balfelöl: Elég helytelenül!) hosszabban iparkodott bebizonyítani azt, hogy az önálló vámterület mellett épen azok a termények, a melyek tulajdonképen a zömét képezik a mi exportunknak, kellő megóvásban nem részesülnének, (Zaj a baloldalon.) és hogy azok a károk, a melyek bekövetkeznének, épen a földmivesosztälyt sújtanák legjobban, a mely azonban csaknem 70%-át képezvén az ország összes lakosságának, (Zaj a baloldalon. Halljuk! Halljuk! jobb felöl.) az által az ország lakosságának legnagyobb része szenvedne. (Felkiáltások balról: 8 ezt Vészi helyesli ?) Vészi József: Én megírtam, hogy ebben nem adok igazat a miniszterelnök urnak, de a koaliczió nem vallott szint! Én szint vallottam, hogy az önálló vámterület mellett vagyok. A koaliczióban hallgatnak, settenkednek, de én az ország előtt szint vallottam. Ebben különbözöm a koalicziótól. (Zaj a jobb- és a baloldalon.) Elnök (csenget); Csendet kérek! B. Dániel Ernő: Nem akarom ismételni azokat a fejtegetéseket, a melyeket a miniszterelnök ur tegnap itt a házban előadott. Utóvégre én unalmasabb dolgot nem ÍBmerek, mintha az ember már elmondott dolgokat ismét fel akar tárni és itt csak azt konstatálom, (Zaj a baloldalon. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) hogy hozzájárulván azon fejtegetésekhez, azokat csak bizonyos irányban akarom kiegészíteni. A miniszterelnök ur a legnagyobb súlyt azon károkra helyezte, a melyek az önálló vámterületnek most való felállítása következtében az országra háramolnának. Én azzal a másik kérdéssel fogok foglalkozni, hogy azt a czélt, a melyet az önálló vámterület hívei az önálló