Képviselőházi napló, 1905. I. kötet • 1905. február 17–junius 21.
Ülésnapok - 1905-19
19. országos ülés 1905 a feliratot bármely tagja is a háznak, tartozzék akármelyik párthoz, bátran elfogadhatja. (Naqy zaj és felkiáltások a baloldalon: Miért nem fogadja tehát el? Zaj. Elnök csenget.) Azt a kérdést vetik fel, hogy miért nem fogadom el a felirati javaslatot. Hát azért, mert én mindenben mindig az egyenes utat szoktam választani (Derültség és ellenmondás a baloldalon.) és mert tudom, t. képviselő urak, hogy az az értelmezés, a melyet én adok azoknak a passzusoknak, nem mindenben egyesik meg azzal az értelmezéssel, a melyet önök adnak azoknak azon kérdések megoldására nézve, (Zaj halról.) s én épen annyi joggal tekinthetem helyesnek a magam értelmezését, mint a mennyi joggal önök a magukét. Ha azonban egy ilyen operátum ilyen ellentétes értelmezéseket enged meg és azoknak tág teret nyit, akkor nem lehet azt egyáltalában olyanná tekinteni, a mely a helyzet magaslatára állva, biztos irányban mutassa meg azt a módot, a melyen ezek a kérdések megoldhatók. (Igaz! Zlgy van! a jobboldalon. Felkiáltások a középen: Adjanak be egy másikat!) Én, t. képviselőház, nem szoktam zsákban macskát árulni és azért el fogom mondani a nézetemet mindazon pontokra nézve, a melyek a felirati javaslatban foglaltatnak. Egy hang (a baloldalon) : Kisül, hogy maguk még többet akarnak! (Zaj a baloldalon és a középen!) B. Dániel Ernő: Én a t.képviselő urakat szívesen meghallgatom, hiszen módjukban áll felszólalni, de azt gondolom, ugyanannyi joggal kérhetem a t. házat, hogy engem szintén türelemmel meghallgassanak, mert utóvégre a mit én mondok, az nézet, vélemény és azt hiszem, hogy azt oly módon terjesztem elő, hogy megütközésre okot nem szolgáltatok. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon. Felkiáltások a baloldalon: Adjanak önök proqrammot!) T. ház! A felirati javaslatban a megoldandó kérdések három csoportra vannak osztva. Az első csoport beszól a belügyi reformokról, a második a gazdasági kérdésekről, a harmadik pedig a katonai kérdésekről. A mi a belügyi reformokat illeti, csak arra vagyok bátor rámutatni, hogy ezek is olyan általánosságban vannak feltüntetve, hogy »mindnyájan kívánják a parlamenti reformot és ennek keretében a választói jog kiterjesztését a választó kerületeknek a nemzet érdekeinek megfelelő baOBztásával, mindnyájan kívánják a kormányzat pártatlan gyakorlását, a tisztviselők jogi helyzete, általában a jogrend és közszabadság biztositékainak öregbitését, mindnyájan kívánják a nép széles rétegeinek érdekében foganatosítandó adóügyi, közgazdasági és szocziálpolitikai reformokat^ Hát, t. képviselőház, ugy a mint ezek az óhajtások ide vannak állítva, én a magam részéről a legszívesebben fogadom el azokat. Az egész kérdés csak a körül forog, hogy mily május 6-án. szombaton. 181 irányban, mily szellemben és mily mértékben kívánják ezeket a kérdéseket megoldani ? (Zaj. Egy hang a középen: Nem törvényjavaslat ez ! Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Itt van különösen a parlamenti reform, a mely alatt alkalmasint a választói jog újra való szervezését kell érteni. Én a legnagyobb híve vagyok azon eszmének, hogy a választási törvény átdolgoztassék, hogy különösen a választói czenzus szélesebb alapokra fektettessék, mert én abból a szempontból indulok ki, hogy ez a választási törvény 1848-ban hozatván, az országban akkor uralkodó viszonyoknak megfelelőleg, azóta az ország oly radikális átváltozáson ment keresztül, hogy a közállapotok e törvény bizonyos rektifikáczióját feltétlen szükségessé teszik. Egy hang (a baloldalon): Miért késtek 38 évig ? B. Dániel Ernő T. képviselőház! Én nagyon helyeslem azt és ez ne ni csak az én nézetem, hanem bátor vagyok arra rámutatni, hogy maga a szabadelvűpárt is állást foglalt ezen kérdésben, mikor a niitiúzterelnök ur programmját előadván, egyúttal hangsúlyozta azt is, hogy a választói jog reformjával behatóan akar foglalkozni. Mezőfi Vilmos: De nem csináltak semmit 67 óta! Nem terjesztették ki a választói jogot! Most egyszerre? B. Dániel Ernő: Sajnálja, hogy most akarjuk csinálni? Mezőfi Vilmos: Nem sajnálom, de nem kell dicsekedni vele! (Zaj. Fölkiáltások jobb felöl: Helyre! Nem lehet tanácskozni! Elnök csenget.) Elnök: Csendet kérek! Foglalják el helyűket a képviselő urak! B. Dániel Ernő: Bátor vagyok rámutatni, hogy ez már a szabadelvűpárt programmja volt, sőt a lemondott miniszterelnök akkor, mikor székfoglalóját a házban elmondta, programmjában világosan kiterjeszkedett erre a kérdésre is. Ennek értelmében én a magam részéről nagyon szívesen hozzájárulok ahhoz, hogy a választókerületek újból és pedig igazságosabban osztassanak fel, hogy a választási eljárásban mindenesetre oly könnyebbségek tétessenek, hogy a választók sokkal könnyebben juthassanak ahhoz, hogy szavazatukat leadják. (Zaj és felkiáltások balfelöl: Miért nem csinálták meg eddig! Felkiáltások jobbfelöl: Mindig obstruáltak!) Szükségesnek tartom azt is, hogy különösen a választói czenzus, a mely jelenleg az ország különböző részeiben nagyon különféle, sokkal nagyobb összhangba hozassák, mint a milyenben van, és ennek következtében a választási czenzus okvetlenül kiterjesztessék ugy, hogy a népnek nagyobb rétegei részesüljenek ebben a jogban. Buzáth Ferencz: Hogyan terjesztessék ki ? Azt nem mondja meg! Vészi József: Hát a felirat megmondja? A felirat bujkál! (Zaj a ház minden oldalán.)
