Képviselőházi napló, 1905. I. kötet • 1905. február 17–junius 21.
Ülésnapok - 1905-14
10Ü Í4. országos ülés 1905 április lh-én, péntekén. melyet a nemzet leghatározottabban elitéit és igy ezen jutalmazás egyenesen szembeszállás az ország közvéleményének megnyilatkozásával. Ezek után az országgyűlési néppárt nevében ismételten kijelentem, hogy Eötvös Károly t. képviselő ur rosszalási indítványát elfogadom. (Helyeslés a baloldalon.) Hammersberg László jegyző: Mezőfi Vilmos! Mezőfi Vilmos: Mélyen tisztelt képviselőház ! (Halljuk!) Szives engedelmükkel és türelmükkel bátor leszek röviden hozzászólni amaz indítványhoz, a melyet Eötvös Károly t. képviselőtársam benyajtott, fentartva magamnak azt a jogot, a melyet, tudom, hogy a t. képviselőház meg fog adni, hogy a legközelebbi alkalommal kifejtsem meggyőződésemet, nézetemet, politikai hitvallásomat ama ezélok tekintetében, a melyek megvalósításáért küzdök és küzd az a párt, a melynek hivei engem ebbe a törvényhozási terembe küldtek. (Halljuk! Halljuk!) Kijelentem, t. képviselőház, hogy Eötvös Károly képviselő ur indítványát elfogadom, habár — őszintén megvallom — igen enyhének tartom. (Helyeslés halról.) Hitem és meggyőződésem szerint az a kormány, a mely ily nyilvánvalóan megsértette a törvényeket, megsértette azt a legszentebb jogát egy nemzetnek, hogy képviselői, küldöttei szabadon tanácskozzanak, nemcsak rosszalást, hanem egyenesen büntetést érdemel. A mi engem, t, ház, arra a meggyőződésre visz, hogy ez a kormány, a mely még ma is kormányozza Magyarországot, megérdemli azt az indítványt, a melyet Eötvös Károly t. képviselő ur benyújtott, és hogy nemcsak az a mindenképen elítélendő cselekmény, a melyet november 18-án és deczember 13-án elkövettek, hanem ezen kormány egész közkormányzati tevékenysége is (JJgy van! a baloldalon.) megérdemli a rosszalást és elitélést. (Ugy van! a baloldalon.) Gróf Tisza István miniszterelnök ur egy minap tartott beszédében azt mondotta és hangsúlyozta, hogy 1867 óta egyetlen kormány sem volt olyan produktív (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : A bárósitások és nemesítések terén! A czimek osztogatásában!) a törvényalkotás terén, a magyar nép javára irányuló tevékenységben, mint épen ez a kormány. Bátor vagyok ezt tisztelettel, de határozottan kétségbevonni. Mert meggyőződésem szerint a törvényhozási munkásság üdvös voltának ismérve az, hogy az ország lakosságának jóléte, joga és szabadsága gyarapodott e ? Már pedig, ha emlékezetembe idézem azon törvényhozási tényeket és azon intézkedéseket, a melyek ezen kormány kormányzatának idejére estek: azoknak végeredményéből azt látom és tapasztalom, hogy Magyarország népének anyagi jóléte nem nőtt, jogai nem gyarapodtak, hanem ellenkezőleg, nyomorúsága, jogtalansága nőtt és lett nagygyá. (Ugy van! a baloldalon.) Közismert és nyilvánvaló tényekre hivatkozhatom mint csalhatatlan tanukra. Mert hiszen, ha ez a kormány, a melynek munkásságáról olyan fennen nyilatkozott a miniszterelnök ur, valóban a nép javára munkálkodott volna, akkor nem olvashatnék azt az elszomorító és az ország javát őszintén akaró férfiakat kétségbeesésbe sodró tényt, hogy pl. február hónapban 38.000 útlevelet váltottak ki Magyarországon. (Mozgás jobbfelől.) Ez csak azt a kétségtelen tényt bizonyíthatja, hogy Magyarországon már nem tudnak megélni azok, a kik becsületesen dolgozni akarnak. (Ugy van! a baloldalon.) Az a tény, hogy hőnaprólhónapra szaporodik a kivándorlók száma; hogy a múlt esztendőben közel 60.000 ember vándorolt ki Magyarországból a tengeren túlra uj hazát és megélhetést keresni, azt bizonyítja, hogy az a szabadelvű kormányzat a mely 1867 óta boldogítja ezt az országot, romlást, átkot és nyomorúságot hozott erre az országra, (Ugy van! a baloldalon.) De, t. ház, nemcsak a kivándorlás mérvének ijesztő módon való emelkedése, hanem más tények és körülmények is bizonyítják, hogy nincs oka és joga Tisza István miniszterelnök urnak olyan fennen dicsekedni ennek a kormánynak áldásos munkásságával. (Halljuk! Halljuk !) A napokban fültanuja voltam a budapesti állami munkaközvetítő hivatal igazgatója jelentésének, a mely szerint ebben az esztendőben majdnem kétszer annyi munkanélküli kereste fel azt a hivatalt és majdnem kétszerannyi munkásnak nem tudtak munkát adui, mint a múlt évben. (Mozgás a jobboldalon. Ugy van! bal felöl.) Ez kétségtelenül bizonyítja azt, hogy Magyarországon a munkanélküliek száma százezernyi tömeggel szaporodik és ezt a kormány közönyösen nézte és mitsem tett a szocziális nyomorúság enyhítésére; nem tett mélyreható, alapos intézkedéseket, hogy ezt a rettenetes nyomort, a mely ott honol Magyarország hegyein, völgyein ós rónáin, a mely ott honol a jó magyar nép nádfedeles hajlékaiban, ott van a nemzetiségek lakta vidékeken, mondom, semmit sem tett a kormány, hogy ezt a nyomorúságot eloszlassa, Nekem megvan az erkölcsi jogosultságom, hogy szemére vessem a miniszterelnök urnak azt a tényt, hogy törvény ellenére adott nyugdíjakat, törvény által meg nem engedett módon jutalmazott kortes- és hatalmi szolgálatokat akkor, a mikor az országban százezerek éheznek és nyomorognak. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) Valóban, az állam elnyomott munkálkodó népének és polgárainak adófilléréből összegyűjtött pénzzel máskép kell eljárni; nem szabad olyan uraknak jutalmat adni, a kik nemcsak hogy rá nem szorulnak, de rá sem szolgáltak, mert az állam minden fillérével takarékosan kell bánni, mert a magyar nép nyomorog és éhezik. És ha még óhajt valamit a t. miniszterelnök ur tőlem hallani, a mi bizonyítja azt, hogy kormányzati működése nem méltó arra a dicséretre, a mely-