Képviselőházi napló, 1901. XXXI. kötet • 1904. deczember 14–1905. január 3.
Ülésnapok - 1901-526
526. ORSZÁGOS ÜLÉS 1905 január 3-án, kedden, b. Feilitzsch. Arthur elnöklete alatt. Tárgyai: Elnöki előterjesztések ; ezek során a miniszterelnök átiratának bemutatása az országgyűlésnek 8 Felsége által január 4-én leendő berekesztése tárgyában. — Az országgyűlés működéséről szóló elnöki jelentés bemutatása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak: gr. Tisza István, Lukács László, gr. Khuen-Héderváry Károly, Nyíri Sándor, Plósz Sándor, Berzeviczy Albert, Hieronymi Károly, Tallián Béla, Cseh Ervin. {Az ülés kezdődik d. e. 11 óra 20 perezkor.) Elnök: T. ház! Az ülést megnyitom. A mai ülést jegyzőkönyvét vezeti Szőts Pál jegyző ur; a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Daróczy Aladár, a javaslatok ellen jelentkezőket Rákosi Viktor jegyző ur. T. ház! Bemutatom a miniszterelnök átiratát, melylyel értesít, hogy ő Felsége a képviselőház részéről az újév alkalmából kifejezett jókivánatokat szívélyes köszönettel viszonozni méltóztatott. (Élénk éljenzés jobbfelöl. Helyeslés balfelöl.) T. ház! (Halljuk! Halljuk.') Bemutatom a miniszterelnök átiratát, melylyel értesít, hogy ő csász. és ap. királyi Felsége a jelen országgyűlést 1905. évi január hó 4-én délelőtt 11 órakor a budai királyi vár nagytermében legkegyelmesebben berekeszteni méltóztatik. (Élénk felkiáltások bal felöl: Éljen az alkotmány!) A ház az átiratot tudomásul veszi. A képviselő urak a szertartás egy példányát a ház irodájában átvehetik. Egyszersmind felkérem a képviselő urakat, hogy ez ünnepélyes berekesztésre a királyi várban megjelenni szíveskedjenek. Megjelenés díszmagyarban, a nagy rendjelek szalagjaival, katonák tábori öltönyben és tölténytáskával. (Élénk derültség balfelöl és felkiáltások: A tölténytáska ! Az a fő!) Kossuth Ferencz: T. ház! Azzal a kéréssel járulok a t. ház elé, engedje meg nekem, hogy néhány szót szóljak. (Halljuk! Sálijuk!) Bár teljesen reménytelenül, de azért mégis kötelességemnek tartom a t. miniszterelnökhöz és a az igen tisztelt kormányhoz és a túloldalhoz egy komoly, intő szót tiszteletteljesen intézni. (Halljuk!) Bármi legyen a felfogás arra nézve, hogy mi a valódi értelme az 1867 :X. törvényczikknek, a mi felett én ma már vitatkozni nem is akarok, de azt a tényt mégis megállapitom mint kétségbevonhatatlant, hogy az ország igen nagy részében súlyos aggodalmakat kelt ő Felségének az a határozata, a mely most velünk közöltetett; és nemcsak aggodalmakat kelt ez a határozat, hanem nagyon sokakban azt a benyomást kelti, hogy ez alkotmánysértés (Igaz ! TJgy van! balfelöl.) és esküszegés. (Élénk helyeslés.) Gabányi Miklós: Megszegi a király a szent esküjét! (Élénk felkiáltások jobbfelöl: Rendre! Zaj.) Elnök: Gabányi képviselő urat rendreutasítom. (Elénk helyeslés jobbfelöl.) Egyszersmind kérem a felszólaló igen tisztelt képviselő urat, hogy alkotmányunkra való tekintette) is, a király személyét a vitába ne vonja bele. (Elénk helyeslés jobbfelöl. Nagy zaj balfelöl.) Kubik Béla: Politikai brávók! (Zaj.) Elnök: Itt felelősségre lehet vonni a kormányt, de esküszegést a király személyével szemben hangoztatni nem lehet. (Zajos helyeslés jobbfelöl.) Kossuth Ferencz: Én az elnöki tekintély előtt mindig meghajoltam és most először ér engemet az a vád, hogy a király szenaólyét belevonom a vitába. (Élénk felkiáltások jobbfelöl: Nem önnek szólt/ Gábányinak mondta az elnök!) Kubik Béla: Nem is érti az elnök, hogy miről van szó! Azt mondta, hogy ne vonja be
