Képviselőházi napló, 1901. XXX. kötet • 1904. november 7–november 18.
Ülésnapok - 1901-512
88 512. országos ülés 1904 november 10-én, csütörtökön. Ugy van ! balfelöl.) Már pedig az a pragmatika szankezió egy kétoldalú szerződés a korona és a nemzet között. Elismerte a nemzet az ausztriai ház fiágának, később női ágának örökösödési jogát; de viszont fentartotta magának alkotmányos életünk tisztaságát és szabadságát. (Ugy van! Ugy van! balfelöl) És ezen dolgokon sem elrejtve, sem közvetve, sem furfanggal, sem semmiféle más erőszakkal uralkodni nem engedett. (Elénk helyeslés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) Mi feladtuk abban az 1723. évi törvényben a királyválasztás jogát, de csak ezt és semmi más egyebet. Az az örökösödés tehát, melyet az ausztriai háznak adtunk, nem adott a királyságnak nagyobb hatalmat, minta milyen hatalma volt a szabad királyválasztás idejében a mi nemzeti királyainknak. Ezért a mi őseinknek az volt a közjogi elmélete, hogy ha azt a kötést, a mely az 1723. évi törvényben korona, királyi ház és a nemzet között kölcsönös, a király törvényszegéssel megsérti és ezt a sérelmet orvosolni nem akarja, akkor az ország is felszabadul a kötés alól. (Hosszantartó élénk helyeslés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ugron Gábor: Eb ura fakó! Hock János : Minden királyi törvényszegéssel tehát felbomlik az a törvény, s ez által az örökösödésnek fonala is megszakad. Ezt a közjogi felfogást hangoztatta II. József törvénytelen, erőszakos uralkodása után az egész nemzet. Egymásután irtak fel a megyék, maga Pest vármegye is ezt az álláspontot foglalta el és azt mondta, hogy ma már nem arról van szó, hogy az a toszkánai nagyherczeg, Il-ik József utódja, II. Lipót, királylyá koronáztassák-e, vagy az országgyűlést összehiva, koronáztassák királylyá ; hanem arról van tényleg szó, hogy ez az ország ősi szokás szerint a királyválasztás jogával éljen, mivel a pragmatika szankczió kettős oldalú kötését az egyik megtörte és megszegte. (Elénk helyeslés a bal- és a szélsöbaloldalon.) Es az ő felterjesztésüknek nyomatékot adtak ezzel: a törvényszegés folytán »filum successionis interruptum*. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) Ilyen törvényszegés volna szerintem, ha az a megtévesztett korona belenyugodnék abba, hogy erőszakos módon, törvénytelen utón történjék házszabályunk módosítása, a mely a nemzet kezében egyetlen erőforrás és jog a királyi hatalom minden teljességével szemben. Nem mondom, hogy ezt szuronynyal, fegyverrel itt a házban keresztül nem vihetik, mert hiszen minden ember csak az élete áráig védelmezheti még a szabadságot is; de igazat adok gr. Apponyi Albertnek, hogy egy olyan házban, a hol ilyen törvényszegéssel alkotnak meg házszabályt, minden azután alkotandó törvény, a mely az ilyen házszabály alapján jött létre, (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Semmis •') semmis és értéktelennek tekintendő. Osak az a törvény lehet mindenkire nézve kötelező, a melyet az összes törvényhozási tényezők alkotmányos utón közösen állapítanak meg; de a hol az alkotmányos jogalap helyébe egyenesen az erőszak, furfang vagy esalárdsäg lép: (Ugy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) az a törvény nem kötelezheti többé az országot, az nem törvény többé. Minden intézkedés tehát, a melyet e házszabályok alapján hoznak, törvénytelen és annak a bíróságnak, a mely valaha ezen törvények végrehajtása felett ítélni fog, kötelessége meggondolni, vájjon alkotmányos módon lépett-e ez a törvény életbe; mert ellenkező esetben bün és hazatiatlanság azt a törvényt végrehajtani. (Ugy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) Kötelessége a vármegyéknek, hogy megtagadják az ilyen házszabályok alapján megszavazott költségvetést, véradót, ujonczozást. (Ugy van! r Elénk helyeslés a bal-és a szélsöbaloldalon.) Es ezt nem obstrukezió árán itt a házban fogjuk megakadályozni, hogy a mi ellenállásunkért más ellenértékeket és nemzeti jogokat nyerjünk cserébe, hanem kötelessége lesz mindenkinek, még a ki az obstrukcziót elvben nem is helyesli, e törvénytelen állapottal szemben a negáczió terére lépni és ezt visszautasítani. (Elénk helyeslés a bal- és a szélsöbaloldalon.) T. ház! Ezt a sötét perspektívát festette meg gróf Apponyi Albert tegnapi beszédében, a mitől óvja meg a gondviselés a mi hazánkat és a mi királyi házunkat is. De legyen ébren a törvényhozás is; mert hiszen a fejsze már alkotmányos életünk gyökerére tétetett és mi rohanva CBuszunk alá a jogfeladások folytonos lejtőjén egészen a szolgaság posványába. (Elénk helyeslés. Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Polónyi Géza: Rendeletekkel kormányoznak már! Erre van szabadelvűpárti többség, szép dolog! (Ugy van! balfelöl. Halljuk! Halljuk!) Elnök: Kérem a t. képviselő urakat, ne méltóztassanak zavarni a szónokot! Hock János: Ne méltóztassanak tehát ezt a házszabálymódositást elszigetelt jelenségnek tekinteni, a mely egy kiszakított részlete a törvényhozás működésének vagy munkaprogrammjának. Ez egy lánczszem, a mely beleilleszkedik és szorosan összefügg azzal az erőszakos kormányzati rendszerrel, a melynek inaugurálására ez a kormány a korona előtt vállalkozott. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Hiszen, t. ház, gróf Tisza István kormányzatának rövid egy éve alatt lépésről-lépésre vesztettünk tért minden nemzeti irányban. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) .Feladtuk először is nyelvünket a hadseregben. B. Dániel Ernő: Csodálatos! (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Nem ugy van?) Rakovszky István: Csodálkozik odaát ő exczellencziája? (Felkiáltások a baloldalon: Onem áldozott fel semmit! Csak kapott! Derültség és felkiáltások a szélsöbaloldalon: Ugy van! Rendjeleket ! Báróságot!)
