Képviselőházi napló, 1901. XXX. kötet • 1904. november 7–november 18.

Ülésnapok - 1901-511

511. országos ülés 190í november 9-én, szerdán. 47 ellenállunk. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Már előzőleg említettem, hogy a tervezett akcziónak valódi indoka nem a parlament szabadságának helyreállítása, nem egy országos szükség, nem egy honra entő akczió, hanem a valódi czél a kisebbség alkotmányos működésének lehetetlenné tétele. (TJgy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) A lehetetlenné tételnek egyik eszköze lenne az elnöki hatalomnak ilyen kivételes eszközökkel való felruházása. (TJgy van! a bal- és a szélsobaloldalon.) Mi ez ellen állást foglaltunk, s állást foglalunk és ezt a harczot becsületes eszközökkel, kötelességérzettel meg fogjuk vivni. (Elénk helyeslés a bal- és a szélsobaloldalon.) Még csak arra akarok nagyon röviden reflektálni, hogy a vita során oly nyilatkozatot is hallottunk, hogy az ellenzéket e küzdelemben a létfentartás érdekei vezérelnék. Mi, t. képviselőház, ennek is ellene mondunk. Mi a nemzet' érdekében, a nemzet szabadságainak, a nemzet jogainak biztosítása érdekében folytatjuk ezt a harczot. Ennek következtében kijelentem, hogy a miniszterelnök ur indítványát nem fogadom el, (Elénk helyeslés a bal- és a szélsobaloldalon.) ellenben beterjesztem a következő határozati javaslatot: » Mondja ki a képviselőház, hogy az alkotmány sarkkövének a szabad választásokat biztosító választási jogosultság széleskörű kiterjesztésével megalkotandó választási törvényt tekinti, s ilyen javaslatnak _sürgó's beterjesztésére a kormányt utasítja.« (Elénk helyeslés a balés a szélsobaloldalon. A szónokot számosan üd vözliJc.) Sturman György jegyző: Grőf Apponyi Albert! (Halljuk! Halljuk.') Gr. Apponyi Albert: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Mióta a t. miniszterelnök ur ismételten és bizonyos hangsúlyozással kijelentette, hogy ő a bázszabályreformot az ellenzék higgadt és komoly elemeivel egyetértőleg óhajtotta volna keresztülvinni, nagy a mozgolódás az ellenzéken, mert ki-ki kénytelen magához azt a kérdést intézni és képviselőtársát is mintegy kétkedőleg mérlegelni, hogy ki számitható a komoly, ki a nem komoly elemek közé ? (Igaz! a bal- és szélsobaloldalon.) Egyedül én vagyok abban a szerencsés helyzetben, hogy a — bár szomorú — bizonyosságban kereshessek menedéket a kétely kínjai ellen; én t. i. abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy egészen pozitive tudom, hogy a t, miniszterelnök ur engem nem számit az ellenzék komoly és higgadt elemei közé. (Altalános derültség.) Gr. Tisza István miniszterelnök: No, no! Gr. Apponyi Albert: Bátor leszek ezt mindjárt bebizonyítani. (Halljuk! Halljuk! a bal- és a szélsobaloldalon.) Az igen t. miniszterelnök ur ugyanis azt mondotta, hogy ő a házszabályreformot az ellenzék komoly és higgadt elemeivel egyetértőleg óhajtotta volna keresztülvinni; ha tehát engem azok közé számit, tehát velem egyetértőleg is óhajtotta volna keresztülvinni. Már pedig a t. miniszterelnök ur tudhatta, hogy én ez év nyarán választóim előtt nyilatkozván, ezen pontra nézve a következőket mondtam (olvassa) : »Az e czélból — t. i. a választás szabadságának biztosítása czéljából — hozott törvények hiányait kiküszöbölni, elveikben sértetlenül fentartani és hasonló irányú ujabb törvényekkel kiegészíteni kívánom; kívánom az alkotmány népképviseleti 'irányzatát, mint a nemzeti gondolat letéteményesét megerősíteni; a választási törvény oly reformját, a mely kiterjed a vagyoni czenzus leszállítására és egyenlősítésére, (Elénk helyeslés a bal- és a szélsobaloldalon.) a mezőgazdasági é3 ipari munkásoknak megfelelő arányban éä módon választási joggal való felruházására; (Elénk helyeslés a bal- és a szélsobaloldalon.) a községenkint vagy körjegyzőségenkint való szavazás, városi kerületekben a titkos szavazás behozatalára, (Élénk helyeslés a bal- és a széhöbaloldalon.) a költségeket okozó külsőségek eltiltására, _ a hivatalos befolyás szigorú korlátozására.« (Elénk helyeslés a bal-és a szélsobaloldalon.) Ezek után folytattam: (Halljuk! a bal- és a szélsobaloldalon.) ' »Csupán ezen parlamenti reformokkal kapcsolatosan egyezem bele a házszabályoknak különben szükséges, de a kellő mérséklettel és a szólásszabadság sérelme nélkül eszközlendő megszorításában Ezt a t. miniszterelnök ur tudhatta, vagy ha nem tudta, e nemtudás által már bizonyítékát adja annak, hogy a komoly, számbaveendő tényezők közé engem nem számit, (Igaz! a baloldalon.) vagy azt hitte, hogy máskép fogok eljárni, mint a hogy mondtam és akkor a legsujtóbb ítéletet hozta komolyságomról; vagy pedig áll az, hogy az ellenzék higgadt és komoly elemeivel egyetértőleg óhajtotta a reformot keresztülvinni, és miután azon feltételek mellőzésével akarja keresztülvinni, a melyekhez én a velük való foglalkozást kötöttem, tehát világos, hogy az én közreműködésemről előre lemondott, hogy tehát engem az ellenzék higgadt és komoly elemei közé nem számit. (Igaz! TJgy van! Taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) Hock János: Komoly, a ki támogatja! Ugron Gábor: Minden meg lesz bocsátva! Gr. Apponyi Albert: Ezen helyzetnek súlyával megterhelve, mégis meg fogom kísérelni a tárgyat a lehető legridegebb objektivitással ugy a t. képviselőház, mint az ország elé állítani. Még arról sem mondok le, hogy a t. miniszterelnök ur azt az ő sújtó ítéletét, a melyet tényeiben előlegezett nekem, módosítani fogja; de mindenesetre hiszem, hogy sikerülni fog annak kimutatása, hogy kettőnk álláspontja közt az enyém az, a mely a komolyságnak mértékét teljesen megüti. (Halljuk! Halljuk !) Mindenekelőtt azzal az alapozással kell foglalkoznom, a melylyel a t, miniszterelnök ur az