Képviselőházi napló, 1901. XXX. kötet • 1904. november 7–november 18.

Ülésnapok - 1901-518

234 518. országos ülés 190k november 17-én, csütörtökön. mert nemzetünk e nagy alakjai nem abban találták erejüket és nem abban találták nagy­ságuk alapját, hogy minél több embert tipornak össze, nem abban, hogy minden nap rámutassa­nak, hogy a mai napon mit törtek és mit zúz­tak Össze, (Hosszantartó élénk helyeslés és éljen­zés a bal- és a szélsöbálóldalon.) hanem abban, hogy alkottak, összetörni pedig nem törtek egyebet össze, mint a bilincseket. (Elénk helyes­lés és éljenzés a bal- és a szélsöbálóldalon.) Kossuthban a magyar nép nemcsak a függetlenségi eszmének megtestesítőjét tiszteli, hanem tiszteli a megváltót, tiszteli a felszabadi­tót, a ki a jobbágyokat felszabadította, a ki a városi polgároknak egyenlő jogot adott a magyar nemeséggel. Ezt tiszteli Kossuthban a magyar nép és a ki igazi nagyságra, igazi államférfiúi nagyságra tör, az azt akarja, hogy az ő életét a jogokban való gyarapodás, a felszabadultak számának sokasága örökitse meg; az hirdeti, hogy a jobbágyok felszabadítását koronkint újra és újra meg kell ismételni, mert minden kornak megvannak a maga_ jobbágyai, 'el­nyomottjai és kitagadottjai. (Elénk helyeslés és éljenzés a bal- és a szélsöbálóldalon.) A klotür, t. ház, nem uj a mi alkotmányunk­ban, a klotür a mi alkotmányunknak alapja. Ezt felelem a t, miniszterelnök urnak, ki foly­ton a nemzetet emlegeti, a főrendek karzatára és a hölgykarzatra való hivatkozással. (Derült­séq a bal- és a szélsöbálóldalon.) A klotür az, hogy ki van zárva, a szólásszabadság jogától meg van fosztva a választásoknál 3,568,000 magyar polgár, a ki húsz éves korát már elérte. Ez az igazi klotür, a mely legnagyobb mérték­ben megvan már odakünn. Mert mi egyéb az, hogy 3.568.000 embernek nincsen meg a szólás primitív joga, hogy a választásoknál Ők szóhoz nem juthatnak, hogy őket meg nem kérdik ? Rakovszky István: Mert nemzetiségek! Vázsonyi Vilmos: Majd beszélek erről is. Az 1900. évi népszámlálás szerint 4,557.000-re rúgott a húsz éven felüli férfilakosok száma ebben az országban, a választók száma pedig ugyanekkor csak 989.000 volt. De hogy ne higyje a t. ház, hogy mi talán valami sötét el­maradott ország vagyunk és ezen klotürrel kizárt 3,568.000 ember talán műveletlen szürke sokaság: megmondja nekünk a statisztika azt is, hogy a húsz éven felüli férfilakosság közül irni és olvasni tud 2,996.000, s igy a legprimitívebb számítás szerint is 2,007,000 azon, klotürrel kizárt polgárok száma, (TJqy van! a szélsöbál­óldalon.) a kik az elemi műveltséggel rendelkez­nek és a hires nemzetbe, a melynek ítéletére a t. kormányelnök ur hivatkozik, befogadva nin­csenek. (Ügy van! a szélsöbálóldalon.) Ha tehát a többségi elvről tetszik beszélni: miért nem uralkodik a többségi elv odakünn is? (Ugyvan! a bal- és a szélsöbálóldalon.) Miért uralkodik a többség csak idebenn ? Kezdjék meg a többségi elv érvényesitését az egész országban. {Élénk helyeslés és taps a bal- és a szélsöbálóldalon.) Ha azonban azt mondják önök, hogy ezt nem tehetjük; mi az országban a többségi elvet nem érvényesíthetjük; mi ezt a 3.568.000 embert kizárjuk d annak, hogy közülök 2,007.000-en irni és olvasni is tudnak, mert mi azt mondjuk, hogy nem a szavazatok száma dönt: vota non numerantur sed ponderantur, akkor mi is itt ponderálni akarunk az önök numerálásával szem­ben, s akkor önöknek idebenn sincs joguk a rideg többségi elvet hangoztatni! (Elénk helyeslés a bal- és a szélsöbálóldalon.) Hock János: Világos dolog, csakhogy ezek nem tudnak irni és olvasni! (Derültség balfelöl.) Rakovszky István: Tisza ezt holnap reggel majd összetöri früstökre! (Derültség bal felöl.) Vázsonyi Vilmos: De, t. ház, azt halljuk itt mindenkor, a midőn a választói jogok kiterjesz­téséről van szó, hogy a magyar szabadelvűség nem akar a sötétbe ugrani. Ezt a tréfát lord Granborne mondotta először 1867-ben Angliá­ban. Ez volt az a csökönyös ur, a ki nem akart ugrani, de Anglia ugrott, (Elénk derültség a bal- és a szélsöbálóldalon.) mert daczára lord Granborne ur csökönyősségének és ugrási iszo­nyának, 1867-ben 1,300.000-ről 2,200.000-re emelte a választók számát, majd tovább ugrott a sötétségbe, mert 1884-ben a választók számát 3 millióról 5 millióra emelte fel. Csodálom, hogy itt lord Granborne-1 követik, a ki nem akart ugrani és nem Angliát, a mely ugrott, de nem a sötétségbe, hanem ugrott a jogba, a szabad­ságba, ugrott az egyenlőségnek a tömegekre való kiterjesztésébe. (Ugyvan! balfelöl) Ennek következménye az, hogy Anglia az egyetlen or­szág, a mely, daczára annak, hogy a mellény­zsebébe tehetné azt a tiszteletreméltó kapi­talizmust, a mely Magyaroszágon mint kapitaliz­mus hivalkodik; daczára annak, hogy Anglia kapitalizmusa a legnagyobb: Angliában ssocziális­ták nincsenek, mert Angliában a szocziálizmus és radikalizmus is teljesen a nemzeti szabad­elvű pártoknak keretében küzd és érvényesül. (Ugy van! a szélsöbálóldalon.) De ilyenkor, a midőn a választói jog kiterjesztéséről van szó, mi nem vagyunk angolok, (Ugy van! a szélsö­bálóldalon.) mert mi a kulturnemzeteket követ­jük ugyan, t. ház, de a következő módon: (Hall­juk! Halljuk! balfelöl.) Mi angolok vagyunk a klotürben; mi francziák vagyunk a prefét­rendszer szemérmetlen korteskedéseiben; mi né­metek vagyunk a rendőrállam fejlesztésében (Ugy van! a bal- és a szélsöbálóldalon.) és ola­szok a helyi korrupczió dédelgetésében. (Hosz­szantartó élénk helyeslés, éljenzés és taps a bal­és a szélsöbálóldalon.) Hock János: És oroszok a kormányelnöki székben! Rákosi Viktor: Kínaiak a czopfok terén! (Elénk derültség a bal- és a szélsöbálóldalon.) Vázsonyi Vilmos: Mondom, igen mulatsá­gos ez a nemzetre való hivatkozás a legszűkebb

Next

/
Oldalképek
Tartalom