Képviselőházi napló, 1901. XXX. kötet • 1904. november 7–november 18.

Ülésnapok - 1901-518

5iö. országos ülés 190b november 17-én, csütörtökön. 219 TJgy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ez az ellenzéki álláspont és ehhez akartam tegnap hozzájárulásomat kifejezni én is. Idő hiányában röviden és szárazon akarok ma is a házszabályok értelmezéséhez szólni, mert hiszen az ellenzéknek magának is az a czélja, hogy meggyőzze az országot arról, hogy itt nem egy fakcziózus formaszerű ellenállásról van csak szó, hanem alkotmányunk lényegét megtámadó merénylettel szemben, az elvek és eszmék összemérésével, hazafias lelkesedéssel fogjuk magas színvonalon álló vitánkat az ország felvilágosítása érdekében megküzdeni. (Helyeslés a bal- és a szélsobaloldalon.) De midőn mi erre készülünk, nekünk okvetlenül szükséges biztosítékot nyernünk az elnöki székből, hogy ez a vita alkotmányos módon kezeltetik onnan is, (Mozgás a jobboldalon.) Már bocsásson meg a t. ház, erőszakot semmiféle kormány házelnöki hozzájárulás nélkül ebben a házban nem alkalmazhat. (TJgy van! ügy van! a bal- és a szélsobaloldalon.) Bn tehát már az első formahibát, a melyet az elnökség házszabályelienesen elkövetett, abban találom, hogy tényleg ezt a két javaslatot jelenleg együtt tárgyalja a ház. Mert nézzük, mi a Tisza István indítványa és mi Dániel Gábor határozati javaslata. Mit tartalmaz Tisza István indítványa? Azt, hogy a ház küldjön ki egy bizottságot, a mely előkészíti a házszabályra vonatkozó módosításnak javaslatát. Ezzel szemben pedig, t. ház, látjuk, hogy mig a miniszterelnök ur indítványában semmiféle érdemleges diszpoziczió nincs, mely a házszabályoknak ilyen vagy amolyan módosítását czélozná, addig Dániel Gábor határozati javaslatában határozottan, konkrét alakban fel vannak vetve azok a pontok, a melyek alapján a mi házszabályunkat megváltoztatni és pedig gyökeresen megváltoztatni akarják. (TJgy van! Ügy van! a bal- és a szélsobaloldalon.) Igaza van tehát gr. Apponyi Albertnek abban, hogy a Tisza-féle indítvány formai természetű, mig a Dániel Gábor indítványa lényegbevágó, (hgy van! Ugy van! a bal- és a szélsösaloldalon.) a mennyiben házszabályaink módosítására nem egy előkészítő bizottság kiküldését czélozza csupán, hanem konkrét javaslatokat vet fel, a melyek alapján ez a jelenlegi érvényes házszabály megváltoztattassák. (Helyeslés balról.) Kétségtelen, — abban egyetértek az elnök úrral — hogy a képviselő urnak is, mint minden képviselőnek joga volt bárminő indítványhoz határozati javaslatot benyújtani, volt légyen az akár házszabály módosítási indítvány. A képviselő ur tehát jogával ólt, s a háznak is joga van többségének, alkotmányos utón történt szavazatának alapján az ő házszabályának módosításához. De nem itt van a kérdés lényege; nem az a sérelem oka, a melyre az elnök ur rámutatni méltóztatott, hogy itt joga van minden képviselőnek határozati javaslatot benyújtani, tehát nem vonhatjuk el egy képviselőtől sem ezt a jogot. Hanem a sérelem abban áll, hogy nekünk az 1848 : IV. t.-czikk, ezen alkotmányjogi törvényünk 15. §-a, valamint a mi házszabályainknak 319. §-a, mely ezt az alkotmánytörvényt megeWísiti, körülírja és nyíltan kimondja, hogy házszabályaink, — pedig azt világosan, szabatosan és határozottan kimondja — csak akkor módosíthatók, ha minden egyéb törvényjavaslat vagy indítvány a ház asztaláról visszavonatik és csak maga a házszabály módosítása fekszik a törvényhozás előtt. (Ugy van! TJgy van! a bal- és a szélsobaloldalon.) Nagy és fontos oka volt erre a mi törvényhozásunknak, és nagyon bölcsen cselekedett egykor, hogy igy rendelte ezt az 1848: IV. t.-cz. 15, §-a. A magyar törvényhozás provideálni akart ezzel, előzetesen gátat vetni olyan törvényhozási visszaéléseknek, a mikor a megtévesztett többség a hatalom mámorában esetleg olyan alkotmány- és nemzetellenes törvényeket akar hozni és ezekhez képest esetről esetre a házszabályokat módosítani, a melyek a mi alkotmányos életünket alapjában megtámadják. Tehát, hogy alkotmányjogunk nekünk ilyen erőszakos visszaélések ellen teljes biztosítékot nyújtson, ezért történik, hogy a magyar törvényhozás a házszabályok módosítására mindig külön törvényhozási eljárást irt elő és ennek betartásában okvetlenül szükséges, hogy minden törvényjavaslat, a mely a ház asztalán fekszik, visszavonassák. Szerény nézetem szerint most azzal az intézkedéssel, hogy a házszabályok csak egyedülállóan módosíthatók itt e házban, a mi alkotmányos életünk minden kormány visszaélései ellen biztosítva van; de ki biztosithatja ezt az országot, hogy a nemzeti közszellemnek és a vele járó alkotmányos ellenálló erőnek gyengülésével, másrészt a czentralista iránynak, a melyre látunk már bizonyos törekvéseket, erősödésével, nem olvasztják-e be lassankint a reális unió kötelékével hazánkat a birodalmi egységbe? (Igaz! TJgy van! balfelöl. Zaj a jobboldalon.) Ma még ellenállhatunk, mert a házszabály alkalmat nyújt nekünk, hogy megakadályozzunk minden nemzetellenes kísérletet, (TJgy van ! balfelöl.)'de ha ezt az egyetlen fegyvert, a melylyel egy lelkiismeretes, kötelességtudó ellenzék meg tudja óvni nemzeti életünket, kezünkből kicsavarni engedjük, akkor nem lesz a nemzetnek jogos önvédelmi harczában egyetlen védő eszköze sem. A házszabályoknak 319-ik §-a tehát alkotmánybiztositék az országra nézve, a melyet párthatalmi mérkőzések pillanatnyi sikereért senki fel nem adhat. Ezt az alkot mánybiztositékot a többség elve sem pótolhatja, mert, t. miniszterelnök ur, ma önök a többség és én felteszem önökről, hogy ha el is mennek a túlzás bizonyos határáig a vezérük iránti lelkesedésben, de nyilt, nemzetellenes, a nemzet jogait áruba bocsátható politikára kaphatók nem vol28*