Képviselőházi napló, 1901. XXX. kötet • 1904. november 7–november 18.
Ülésnapok - 1901-518
220 518. országos ülés 190b november 17-én, csütörtökön. nának. De hogy ha egy ilyen politikára nem adják oda szolgálatukat, akkor kérdés, meddig maradhatnak önök a többség? Ki tudja önök közül biztosítani a nemzetet és az aggódó kormánypárti embereket is, hogy esetleg a miniszterelnök ur elejtésével nem jön-e ide egy olyan kirendelt ember, a ki aztán már önöket is megbízhatatlanoknak fogja találni (Igaz! ügy van! halfelöl.) és vagy erőszakkal, vagy vesztegetéssel rendel el uj választást, vagy pedig a nemzetiségi elemek felhasználásával hoz' ide egy oly parlamentet, a mely már ellenállani többé nem tud, mert a házszabály módosításával kicsavarták kezéből az egyetlen fegyvert és ekként Magyarország a Lajtán túl mindig lappangó irányzat által egyszerűen alkotmányos életétől megfusztatik és a miért mi ezredéve küzdünk, önálló állami függetlenségünket és létünket veszélyeztetjük. (Ugy van! Ugy van! a hal- és a szélsőbaloldalon.) T. ha'z! Én még azt is megengedem, elmegyek a konezesszió legmesszebb határáig, hogy a t. miniszterelnök ur a házszabály módosításával sem fog valaha visszaélni nemzete ellen, mert neki csakugyan szerencsétlen, régi ideája, hogy e nélkül kormányozni Magyarországon nem lehet. Megengedem tehát, hogy ő szintén nem fog visszaélni a házszabályok módosításával; de viszont kétségtelennek tartom, hogy e módosítások után mindenféle miniszternek kezébe fog kerülni a rabbilincs, a melyet a nemzet testére akkor ver rá, a mikor azt szükségesnek tartja. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ha a mi nemzeti fejlődésünket még alkotmánytörvényeink, még a királyi eskü sem tudja nekünk feltétlenül biztosítani, hogyan nyugodhatnánk meg abban, hogy egy nemzet sorsát rábízzuk egy teljesen ismeretlen férfira, mert ma gróf Tisza István a miniszterelnök, holnap pedig más lesz. tehát hogy rábízzuk egy ismeretlen államférfinak teljes diszkrecziójára. Hiszen tudjuk, hogy a nemzet évszázados harczban áll egy olyan politikai irányzattal, a melynek bevallott czélja határozottan nemzetellenes; nekünk sem nemzeti királyságunk, sem más egyéb alkotmánybiztositékunk nincs, mint ez a házszabály, a mely minden magyar embernek, becsületes, kötelességtudó ellenzéknek megadja a módot, hogy a hazája ellen támadó irányzatokat és minisztereket politikájukban megakadályozza, (Helyeslés a bal- és a szélsőhaloldalon.) Nincsen olyan ember a világon, akármilyen megbízható is egyénileg, a kinek én nyugodtan kezébe adhatnám egy módosított házszabály alapján a nemzet sorsát, (Ugy van ! Ugy van! a bal- és a szélsőhaloldalon.) valamint nem adok a kezébe tüzes csóvát az olyan embernek, a ki a puskaporos hordók közelében van, abban a reménységben, hogy ez óvatos, ügyes, megbízható ember, itt baj nem történhetik; a legkisebb véletlen katasztrófát idézhet elő. Ennélfogva nem bizhatom a nemzet sorsát olyan miniszterelnök diszkrecziójára sem, a ki a házszabályok alapján kiszolgáltatva találja maga előtt a parlamentet és a parlament ellenálló erejét teljesen abszorbeálhatja. (Zajos helyeslés balról.) Ezek után kijelentem, hogy a Bánffycsoport nevében és megbízásából is ezen alkotmányunk védelméért folytatott harczban teljes szolidaritással a többi ellenzéki pártokhoz csatlakozunk (Helyeslés a hal- és a szélsőbaloldalon) és kijelentjük, 4iogy már a házszabály megsértésének első formáját abban látjuk, hogy a t. elnökség eme két indítványt és határozati javaslatot együtt tárgyaltatja, mert ezek közül vagy az egyiket, vagy a másikat visszavonnia kellene. Alkotmánytörvényünk értelmében vissza kellene vonni a miniszterelnök indítványát, ha megáll a Daniel-féle határozati javaslat, de jobban tennék, ha mind a kettőt visszavonnák, s ezzel megnyugvást adnának a nemzetnek és a törvényhozást rendes mederbe tereltetve, ez folytathatná alkotásait, munkásságát. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Végül még egyet. Gróf Apponyi Albert bejelentette tegnap itt, a mi minden magyar embernek, azt hiszem, szivéből fakadt és a nemzeti érzésből folyik, hogy ha itt törvénytelen módon alkotmányos formáink megkerülésével történnék erőszakos csiny, vagy fortély, ő kötelességének tartja a maga részére végkép levonni a konzekvencziákat, elleneszegülni a törvénytelen házszabályok minden intézkedésének, (Éljenzés és taps a bal- és a szélsőbal oldalon.) és a régi házszabályokra támaszkodva folytatni itt törvényhozói kötelességét. (Helyeslés a haloldalon.) Hát, t. ház, ne méltóztassék abban a tévedésben élni, hogy a házszabályok -módosításának erőszakos keresztülforszirozása, a mely után közvetlenül a parlament feloszlatása jár, ezt az ellenzéki ellenállást lefegyverzi és megbénítja. Mi kimehetünk, közülünk erőszakkal letiporhatnak sokat, az ellenzéket talán számerejében is megbéníthatja egy erőszakos és korrupt választási rendszer; de a ki bejön e házba, az azzal a küldetéssel és nemzeti megbízással. . . (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon. Mozgás jobbról.) Elnök : Csendet kérek ! Kénytelen vagyok a képviselő urat figyelmeztetni, hogy ez már tényleg a házszabályok 215. § ának 3. bekezdése alapján való felszólalás keretébe nem tartozik. (Helyeslés a jobboldalon.) Kecskeméthy Ferencz: Nem kell ugy idegeskedni ! Elnök: Méltóztassék csendben lenni! Én itt a házszabályok végrehajtására vagyok hivatva, s azért erre kötelességszerűleg figyelmeztetem a képviselő urat. Ha tárgyilagosan méltóztatnak megítélni, azt hiszem, nem akad egyetlen igazságosan ítélő képviselő sem, a ki ebben nekem most igazat nem adna. (Helyeslés a jobboldalon. Felkiáltások a baloldalon: Most igen!)
