Képviselőházi napló, 1901. XXX. kötet • 1904. november 7–november 18.

Ülésnapok - 1901-516

178 5l6. országos ülés Í90í elkészül minden politikai zsarnoksággal szemben, (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a Ml- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Eötvös Károly képviselő ur kivan személyes kérdésben szólni. Eötvös Károly: T. ház! (Halljuk! Halljuk! balfeJM.J Minthogy ugy vagyok értesülve, hogy rám kerül a felszólalás sora az érdemleges tár­gyalásnál, ennélfogva személyes kérdésben tör­ténő mostani felszólalásomban igen rövid leszek és tartózkodom igen soktól, a mikre a mi­niszterelnök ur előző szavait illetőleg felelnem lehetne. Majd kifejtem nézetemet az érdemleges tárgyalásnál. Most csak azt jegyzem meg a nagykőrösi dologra nézve, hogy a t. miniszter­elnök ur tökéletesen téved. Abból, a mit mon­dott, egyetlen szó sem igaz. (Derültség a bal­és a szélsőbaloldalon. Mozgás jobbfelöl.) Van a miniszterelnök urnak egy elvetemedett lapja, de hogy a miniszterelnök ur annak a lapnak információi után beszél itt a házban, azt én sohasem hittem volna, mert én még nem talál­tam olyan embert, a ki annak a lapnak egy szavát is elhitte volna. (Derültség balfelöl. Mozgás jobbfelöl. Elnök csenget.) Igenis történt az, hogy én Nagykőrösön választóimmal beszéltem. Vá­lasztóim előtt kijelentettem, hogy az elmúlt harcz nem fog elmúlni; kijelentettem azt, hogy mi a magyar nyelv uralmáért Magyarországon küzdeni fogunk, mig lesz e házban becsület és lesz legalább 50 tagja, a ki a magyar nyelvért való harczot fel nem adja. Csak ezt mondottam, Rákosi Viktor: Ez az a halászbárka, a melyre a miniszterelnök beleágyuz a honvéd­ágyukkal. (Zaj.) Eötvös Károly: Ha azt hiszi a miniszter­elnök ur, hogy én azon férfiak közé tartozom, a kik az ő nézete szerinti obstrukcziót csinálják, akkor is alaposan téved. Mert én életemben soha egyetlen obstrukcziőban részt nem vettem, egy obstrukcziót nem csináltam és nem helye­seltem azt az obstrukcziót sem, a melyet ő fel­hozott; hanem ha már felszólaltam, szóltam hazafiúi kötelességből és képviselői jogom alap­ján. A többit majd elmondom arra vonatkozólag, a mit a miniszterelnök ur ezen obstrukeziónak legujabbi ós legrégebbi és általános történetére nézve nem itt a házban, mert a miniszterelnök ur itt a házban a maga verseivel csak ma lé­pett fel először, hanem a miket másutt beszélt. Most megelégszem azzal, hogy ismétlem, hogy a miniszterelnök urnak minden szava valótlan, a mit erre nézve mondott. (Helyeslés a bal- és a szélsöbaloldalon. Mozgás jobbfelöl.) Elnök: A miniszterelnök ur kivan szólni! (Halljuk! Halljuk! jobbfelöl) Gr. Tisza István miniszterelnök: T. ház! Nagyon régóta tudom azt, hogy a képviselő ur a bátorság egy bizonyos nemének igen nagy mértékével rendelkezik; (Zaj.) de hogy idáig viszi, a meddig ma vitte, az előtt igazán meg­illetődéssel kell zászlómat meghajtanom. A kép­nouember 15-én, kedden viselő ur most azt állítja, hogy ő elmondta, hogy ötvened magával küzdeni fog a magyar nyelvért. (Zaj és felkiáltások a szélsöbaloldalon: Ez nem obstrukczió! Elnök csenget Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Rákosi Viktor: Ez nem az obstrukczió be­jelentése ! Gr. Tisza István miniszterelnök: Ő és a hozzá közelállók mindig leszerelésnek neveztek minden ellenzéki akcziót, a mely nem obstruk­czió, és mindig gyanúsították, bántották, rágal­mazták azokat az ellenzéki férfiakat, a kik nem obstruáltak. (Igaz! Uqy van! a jobboldalon.) Kecskeméthy Ferencz: Ez sem igaz! Gr. Tisza István miniszterelnök: Most pedig ideáll a t. képviselő ur és azt mondja, hogy nem obstruál, nem obstruált soha és hogy nem fog obstruálni soha. Eötvös Károly: Azt nem mondom. (Élénk derültség.) Rákosi Viktor: Ezt sem mondta! Gr. Tisza István miniszterelnök: Jly rette­netes nonchalance-szal túltenni magát az igaz­mondásnak még látszatán is, (Mozgás a bal- és a szélsöbaloldalon. Igaz! Ugy van! a jobbolda­lon.) hogy azután elég vakmerőséggel birjon arra, hogy nekem mondja, hogy én nem mondtam igazat: ez már igazán mindenféle skrupulusnak vagy alatta van, vagy fölötte, (Élénk derültség a jobboldalon. Zaj a szélsöbaloldalon. Elnök csenget.) Eötvös Károly: T. ház! Elnök: Mi czimen kivan a t. képviselő ur szólni ? Eötvös Károly: Szavaim félremagyarázott értelmének helyreállítása czimén kérek szót. En a t. miniszterelnök urat nem követem azon az utón, a melyen ő jár, semmi tekintet­ben. (Helyeslés a szélsöbaloldalon, Felkiáltások a jobboldalon: Te kezdted !) A t. miniszterelnök ur fogalomzavarokról beszél, pedig nyilvánvaló hogy én becsületes parlamenti küzdelemről be­széltem. (Nagy derültség a jobboldalon.) Becsü­letes parlamenti eszmeharczról beszéltem a magyar nyelv érdekében és ő már ebben ob­strukcziót lát. (Mozgás.) Ez a rögeszme, a mely ellen a magyar nemzetnek nyomorultan küzdenie kell egy szerencsétlen fiatal ember henczegése folytán. (Hosszantartó élénk helyeslés és taps a bal- és a szélsöbaloldalon. Nagy derültség a jobboldalon. Elnök csengd.) Elnök: T. ház! Miután a napirend előtt történt felszólalások határozathozatal tárgyát nem képezhetik, áttérünk a napirendre. Napirend szerint következik folytatólagos tárgyalása gr. Tisza István képviselő ur indít­ványának a házszabályok módosítására vonat­kozó javaslat előkészítése végett kiküldendő bi­zottság tárgyában. (Felkiáltások a jobbóldalon: Tessék obstruálni!) Következik pedig a felirat­kozás sorrendjében? Kovács Pál jegyző: Eötvös Károly!

Next

/
Oldalképek
Tartalom