Képviselőházi napló, 1901. XXX. kötet • 1904. november 7–november 18.

Ülésnapok - 1901-515

156 515. országos ülés 1904konfiskálhassa. (Igaz! TJgy van! a szélsőbaloldalon,) Különösen pedig ezt a jogát, anyanyelvéhez való jogát, a hadsereg nyelvének meghatározását, soha semmi körülmények között ez a nemzet oda nem ajándékozta a királynak; (Igaz! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) viszont tehát a király sem ajándékozhatja azt vissza, mert nem létező jogot sem ajándékozni, sem visszaajándékozni nem lehet. (TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Ebben tehát egy óriási, veszélyes tévedése van a t. miniszterelnök urnak. Nessi Pál: Szándékos az, nem tévedés! Hellebronth Géza: Erőszakos rendszabályainak mintegy igazolásául hivatkozik a t. miniszterelnök ur abban a bizonyos ominózus levelében — de benn van ez a ház előtt tett több nyilatkozatában is — arra az elcsépelt, nagyon sokszor megczáfolt teóriára, hogy a többségi akaratnak feltétlenül érvényesülnie kell. Valamelyik beszédében még Anglia példájára is volt szives hivatkozni. Ismét nagy tévedésbe esett a miniszterelnök ur, mert abban az egyben igenis egyetértünk, hogy a többségi akaratnak érvényesülni kell egy olyan államban, a mely független, önálló, hatalmas és erős, a melynek nemzeti kormánya és nemzeti dinasztiája van, a mely kormány és dinasztia azzal a nemzettel együtt érez, a mely dinasztiának és kormánynak nincsen más czélja, mint a nemzeti nagyság, a nemzeti dicsőség, a mely kormány és dinasztia minden tevékenységét eszének, lelkének minden gondolatát a nemzeti nagyságnak, a nemzet anyagi és szellemi erejének emelésére fordítja. így van ez Angliában. Arra helyesen hivatkozott a t. kormányelnök ur, de nem igy van ez nálunk és ebben van az ő tévedése. Azokban az államokban a többségi akarat egyszersmind a nemzeti akaratnak is kifejezése; de nálunk van-e valaki Magyarországon, a ki azt meri állítani, hogy a mi parlamentünk többsége a nemzet akaratát képviseli ? Gabányi Miklós: A ki azt állítja, bolond! Gr. Bethlen Balázs: Gabányi letéteményese a nemzeti akaratnak! Hellebronth Géza: A mi többségünk egyedül és kizárólag a dinasztia és ezzel kapcsolatban az udvari politika és a birodalmi eszmének a kifejezője. (TJgy van ! a szélsöbaloldalon.) Hiszen a mi véghetetlen rossz választási rendszerünk mellett, a mellett a véghetetlen korrupczió és demoralizálás mellett — hiszen jól tudja ezt Szolnok város érdemes képviselője — a melyet önök elhintettek, ilyen választási törvények mellett és ilyen demorizált nép és még romlottabb intelligenczia mellett elképzelhető-e, hogy az a kormány ne kapjon többséget? Ha feltámasztanák Karaffát, Haynaut, vagy ő Eelsége kinevezné nem tudom melyik legutolsó falusi kisbirót, vagy tovább megyek, az asztal lábát miniszterelnöknek, még annak is meglenne a többsége. Gabányi Miklós: Vagy Báli Mihályt a hóhért, annak is megvolna a többsége. (Mozgás.) november 1h-én, hétfőn. Hellebronth Géza: Méltóztatnak tudni, hogy mi kell nálunk a választáshoz ? Én azt hiszem, s ebben tökéletesen egyet fog velem érteni Szolnok igen t. képviselője is, Magyarországon a választáshoz nem kell egyéb, mint pénz és hatalom. Kiss Ernő: Hevesben, ugy látszik, igy van; mert ott minden hatalmi tényező 48-as! Ott helyes ugy-e? Hellebronth Géza: A főispán is az, ugyebár ? (Zaj.) _ Kiss Ernő: A főszolgabíró támogatását visszautasitotta-e valaha a képviselő ur ? Erről beszéljünk ! Én reflektálok rá szívesen ! (Mozgás.) Nessi Pál: A főispán függetlenségi ? Gr. Zichy Aladár: Szüzbeszédét mondja most el? (Zaj.) Elnök (csenget): Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak csendben lenni. Hellebronth Géza: Arra is fogok reflektálni. A tény az, hogy pénz és hatalom kell a választáshoz. Mindkettő az önök kezében van. (TJgy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) A pénzt szolgáltatják önöknek az uj udvari tanácsosok, az uj főrendiházi tagok, az uj királyi asztalnokok (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: És az uj bárók!) és szolgáltatják talán az uj bárók is. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Nem talán ! Bizonyosan!) Ezt nem tudom biztosan. Nessi Pál: A verebek is csiripelik! (Zaj.) Hellebronth Géza: A mi pedig a hatalmat illeti, hiszen a hatalom is teljesen az önök kezében van, elkezdve a legutolsó csendőrszuronytól, keresztül a jegyzői befolyáson át, fel egészen a főispáni pasáskodásig. (Mozgás a bal- és a szélsöbaloldalon.) Tehát mi marad nekünk? Marad nekünk egy hatalmas eszközünk, egy hatalmas igazságunk. Kezünkben van a törvénykönyv és itt vannak ezek a házszabályok, a melyek megvédelmezik a többség féktelen uralma eben a nemzet érdekeit képviselő kisebbséget. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsöbaloldalon.) Nagyon igaza volt Kossuth Ferencz t. képviselőtársamnak, a midőn azt mondta, hogy ha még ezt is kiveszik a nemzet kezéből, akkor csakugyan nem marad más hátra, mint a feltétlen rabszolgaság, vagy pedig az ultima ratio, a fegyver hatalma, (TJgy van! a bal- és a szélsöbaloldalon. Mozgás jobb felöl.) A kormány elnök ur ebbe akarja belekergetni az országot? A rabszolgaságba vagy pedig a forradalomba? Hát ha a t. kormányelnök ur külföldi példákra hivatkozik, mint például Angliára, miért nem hivatkozott Varsóra és üublinra? Hiszen ott is a többségi akarat érvényesült. Ugyanezt akarja lejátszatni Budapesten is? Gabányi Miklós: Nézzük az orosz-japán háborút. Az orosz kétszer annyi, mégis a japán győz! (Derültség jobbfelöl.) Leszkay Gyula: Nem hajolnak meg a többség előtt, nem respektálják a többséget! (Zaj.)