Képviselőházi napló, 1901. XXIX. kötet • 1904. október 10–november 5.
Ülésnapok - 1901-494
494. ORSZÁGOS ÜLÉS 1904 október 17-én. hétfőn, Perczel Dezső, közben Jakabffy Imre elnöklete alatt. Tárgyai: A jegyzőkönyv hitelesítése. — Elnök bejelenti György szász király elhunytát. — Egyéb elnöki előterjesztések. — Az Olaszországgal való kereskedelmi és forgalmi viszonyainknak ideiglenes rendezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. A kormány részéről jelen vannak: grőf Tisza István, Lukács László, Hieronymi Károly, Plósz Sándor, Tallián Béla. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 35 perczkor.) Elnök: T. ház! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét Daróczy Aladár fogja jegyezni, a javaslat mellett felszólalókat gróf Esterházy Kálmán, az ellene felszólalókat Sturman György jegyzi. Fel fog olvastatni a múlt ülés jegyzőkönyve. Szőts Pál jegyző (olvassa az 1904 október 15-én tartott ülés jegyzökönyvét). Elnök: Van valakinek észrevétele a felolvasott jegyzőkönyv ellen? Ha nincs, ugy a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki. T. ház! Mindenekelőtt egy gyászesetet kívánok a t. háznak bejelenteni, a mely nem ugyan közvetlenül ért bennünket, mert elsősorban a nagy német birodalmat, legközvetlenebbül pedig a szász nemzetet érintette: György szász király rövid uralkodás után elköltözött az élők sorából. Gondos, lelkiismeretes fejedelem volt, ki nemzetének és országának érdekét mindig szivén viselte. Bennünket elhunyta azért érint fájdalmasan, mert felséges királyunknak mindenkor őszinte és jó barátja volt, kihez igaz jó barátsággal és ragaszkodással viseltetett. Azt hiszem, a t. ház részvéttel veszi tudomásul elhunytát. (Helyeslés.) Ezt a ház határozataként kimondom. Bemutatom Pest - Pilis - Solt - Kiskun vármegye közönségének feliratát, az élelmiczikkek megdrágításának megakadályozása, Szilágy vármegye közönségének feliratát a csavargás megfékezése iránt. Tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatnak a kérvényi bizottságnak. Áttérünk most a napirendre: az Olaszországgal való kereskedelmi és forgalmi viszonyainknak ideiglenes rendezéséről szóló törvényjavaslat (írom. 666, 669) tárgyalásának folytatására. Sturman György jegyző: Szüllő Géza! Szüllő Géza: T. ház! Mikor a jelen törvényjavaslat tárgyalásába kezdek és a néppárt megbizásából felszólalok, röviden akarom kifejteni azon kifogásokat, melyeket ezen törvényjavaslattal szemben hangsúlyozni kötelességemnek ismerek. (Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) Nem tudom elhallgatni sajnálkozásomat a miatt, hogy oly törvényjavaslatot vagyunk kénytelenek tárgyalni, mely egyenesen megsért egy oly törvényt, melyet garancziális törvénynek neveztünk azelőtt éi a melyet az egész szabadelvű párt örömmel üdvözölt. Nem tartozom azok közé, kik azt állítják, hogy vannak a magyar alkotmányban olyan törvények, melyek meg nem másíthatok, s hogy valamely külön jogszabály, külön statútum kellene ahhoz, hogy egyes úgynevezett alaptörvények máskép másittassanak meg, mint egy másik törvény, de azért azt találom, hogy ha egy nemzet életében az a tudat gyökerezik meg, hogy egy törvény, ha meg is van hozva, az könnyen megváltoztatható, akkor megszűnik a jogbiztonság s ezzel megszűnik a legszilárdabb alapja az államnak. Én azt tartom, hogy a nemzet legnagyobb ereje a jogfolytonosságban és a jogrend szigorú megóvásában van. Hitem, hogy csak az az állam bir fenmaradni, mely a múlt hagyományain épült alkotmány instituczióit tiszteletben tartja s a mely az ujitási vágy által el nem kapatva, nem rombolja szét azt, a mit az elődök megteremtettek, Ha ezeket az elveket szem elől tévesztjük és kényelmi szempont szerint hozunk törvényeket, akkor az államnak stabilitása meg lesz gyengülve. (Helyeslés a baloldalon.)
