Képviselőházi napló, 1901. XXIX. kötet • 1904. október 10–november 5.

Ülésnapok - 1901-494

494. ORSZÁGOS ÜLÉS 1904 október 17-én. hétfőn, Perczel Dezső, közben Jakabffy Imre elnöklete alatt. Tárgyai: A jegyzőkönyv hitelesítése. — Elnök bejelenti György szász király elhunytát. — Egyéb elnöki elő­terjesztések. — Az Olaszországgal való kereskedelmi és forgalmi viszonyainknak ideiglenes rendezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. A kormány részéről jelen vannak: grőf Tisza István, Lukács László, Hieronymi Károly, Plósz Sándor, Tallián Béla. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 35 perczkor.) Elnök: T. ház! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét Daróczy Aladár fogja jegyezni, a javaslat mellett felszólalókat gróf Esterházy Kálmán, az ellene felszólalókat Sturman György jegyzi. Fel fog olvastatni a múlt ülés jegyzőkönyve. Szőts Pál jegyző (olvassa az 1904 október 15-én tartott ülés jegyzökönyvét). Elnök: Van valakinek észrevétele a felolva­sott jegyzőkönyv ellen? Ha nincs, ugy a jegyző­könyvet hitelesítettnek jelentem ki. T. ház! Mindenekelőtt egy gyászesetet kívá­nok a t. háznak bejelenteni, a mely nem ugyan közvetlenül ért bennünket, mert elsősorban a nagy német birodalmat, legközvetlenebbül pedig a szász nemzetet érintette: György szász király rövid uralkodás után elköltözött az élők sorából. Gondos, lelkiismeretes fejedelem volt, ki nemze­tének és országának érdekét mindig szivén viselte. Bennünket elhunyta azért érint fájdalmasan, mert felséges királyunknak mindenkor őszinte és jó barátja volt, kihez igaz jó barátsággal és ragasz­kodással viseltetett. Azt hiszem, a t. ház rész­véttel veszi tudomásul elhunytát. (Helyeslés.) Ezt a ház határozataként kimondom. Bemutatom Pest - Pilis - Solt - Kiskun vár­megye közönségének feliratát, az élelmiczikkek megdrágításának megakadályozása, Szilágy vármegye közönségének feliratát a csavargás megfékezése iránt. Tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatnak a kérvényi bizottságnak. Áttérünk most a napirendre: az Olaszország­gal való kereskedelmi és forgalmi viszonyaink­nak ideiglenes rendezéséről szóló törvényjavaslat (írom. 666, 669) tárgyalásának folytatására. Sturman György jegyző: Szüllő Géza! Szüllő Géza: T. ház! Mikor a jelen törvény­javaslat tárgyalásába kezdek és a néppárt meg­bizásából felszólalok, röviden akarom kifejteni azon kifogásokat, melyeket ezen törvényjavaslat­tal szemben hangsúlyozni kötelességemnek isme­rek. (Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) Nem tudom elhallgatni sajnálkozásomat a miatt, hogy oly törvényjavaslatot vagyunk kény­telenek tárgyalni, mely egyenesen megsért egy oly törvényt, melyet garancziális törvénynek ne­veztünk azelőtt éi a melyet az egész szabadelvű párt örömmel üdvözölt. Nem tartozom azok közé, kik azt állítják, hogy vannak a magyar alkotmányban olyan tör­vények, melyek meg nem másíthatok, s hogy valamely külön jogszabály, külön statútum kel­lene ahhoz, hogy egyes úgynevezett alaptörvé­nyek máskép másittassanak meg, mint egy másik törvény, de azért azt találom, hogy ha egy nem­zet életében az a tudat gyökerezik meg, hogy egy törvény, ha meg is van hozva, az könnyen meg­változtatható, akkor megszűnik a jogbiztonság s ezzel megszűnik a legszilárdabb alapja az ál­lamnak. Én azt tartom, hogy a nemzet leg­nagyobb ereje a jogfolytonosságban és a jogrend szigorú megóvásában van. Hitem, hogy csak az az állam bir fenmaradni, mely a múlt hagyo­mányain épült alkotmány instituczióit tisztelet­ben tartja s a mely az ujitási vágy által el nem kapatva, nem rombolja szét azt, a mit az elődök megteremtettek, Ha ezeket az elveket szem elől tévesztjük és kényelmi szempont szerint hozunk törvényeket, akkor az államnak stabilitása meg lesz gyengülve. (Helyeslés a baloldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom