Képviselőházi napló, 1901. XXIX. kötet • 1904. október 10–november 5.

Ülésnapok - 1901-493

80 4-93. országos ülés 1904 október 15-én, szombaton. hogy 1907-en túl nem köthetünk szerződéseiét, mert hiszen megkötve ez a provizórium van és le van tárgyalva anyaga, meg van állapítva tar­talma egy megkötendő végleges szerződésnek, (Egy hang a baloldalon: A mely alá van irva!) a mely végleges szerződés azonban aláírva nincs. (Egy hang a baloldalon: Parafálva van!) Engedelmet, nagyon bajos tárgyalni, ha a képviselő urak még az alapfogalmakkal sincse­nek tisztában. (Derültség a jobboldalon.) A szöveg parafálva van azok által, a kik azt letárgyalták, de a szerződés aláírva azok által, a kik jogo­sítva lesznek az illető szuverének nevében meg­kötni a szerződést, nincs és nem is lesz mind­addig, mig a vámterület és vámtarifa kérdése Ausztria és Magyarország között végleg nem rendeztetik. (Elénk helyeslés a jobboldalon. Zaj a bal- és a szélsöbaloldalon.) Ebben a tekintetben tehát feltétlenül hatályban marad az 1899: évi XXX. t. ez. dispozicziója. Ugyancsak hatályban fogjuk tartani a törvénynek azon fontos dispo­ziczióját is, hogy gondoskodás történjók arról, ha netalán kötünk vámszövetséget Ausztriával, ezen vámszövetség lejártakor lejárjanak összes kereskedelmi szerződéseink is, ós az országnak, nem a kormánynak, szabad keze a kereskedelmi politika egész mezejón fenmaradjon. (Elénk he­lyeslés a jobboldalon.) Módosítani kívántuk a benyújtott törvény­javaslattal az 1899 : XXX, t.-cz. 4. §-át és a háznak bejelentve, sőt hozzá teszem, a ház he­lyeslése mellett, addig is, mig ebből törvény le­hetett volna, meg is tettünk bizonyos intézke­déseket, a melyek beleütköznek a törvénybe, a mennyiben felvettük a kereskedelmi tárgyalások­nak fonalát. A kérdés csak az, hogy ezzel adtunk-e fel bármit is az ország jogaiból, ezzel dobtunk-e oda bármit is, a minek bizonyos garancziális jelleget lehet tulajdonítani, (Mozgás a bal- és a szélsőbaloldalon.) ezzel tettünk-e bármi olyant, a mi Ausztria kezét erősiti velünk, vagy a mienket gyengíti Ausztriával szemben? S itt azután egyszerűen feltenni a kérdést, hogy ha mi nem megyünk bele a kereskedelmi tágyalá­sokba Németországgal, minő hátránya van ebből Ausztriának a mi előnyünkre, vagy megfordítva abból, hogy belementünk a tárgyalásokba a né­met birodalommal, minő előnye van Ausztriá­nak a mi rovásunkra, ez, azt hiszem, abszolúte nem lehet; mert szerintem igenis életbe vágó.,. (FelMáltásolc balfelöl: Hol van az autonóm ta­rifa ? Ralijuk! Ralijuk! a jobboldalon.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Gr. Tisza István miniszterelnök: . .. életbe vágó érdeke (Folytonos zaj a szélsöbaloldalon. Ralijuk! Ralijuk! jobbfelöl. Elnök csenget.) Magyarországnak is, Ausztriának is, hogy a kereskedelmi szerződések tárgyalásának fonalát felvegyük, hogy ne engedjük, hogy az egész vonalon fait accompli-k teremtessenek a mi fe­jünk felett, mi nélkülünk, a mi érdekeink rová­sára. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Azt hiszem, hogy nem Magyarország érdekeit áldozzuk fel ez által, hanem akkor követnénk el vastag mulasztást Magyarország nagy érdekeivel szem­ben, ha ellenkező álláspontra helyezkedtünk volna s ha a szerződések tárgyalásába bele nem mentünk volna. (Elénk helyeslés a jobb­oldalon. ) Endrey Gyula: Tessék magyar autonóm vámtarifát csinálni! Nincs közös vámterület! (Folytonos zaj a bál- és a szélsöbaloldalon. Ralijuk! Ralijuk! jobbfelöl, Elnök csenget.) Gr. Tisza István miniszterelnök: Az 1899: XXX. t.-czikknek azt a czélját, hogy létrejöjjön egy érdekeinknek megfelelő vámtarifa, szolgál­tuk-e ezen eljárásunk által? T. képviselőtársam itt igen erős támadást intéz az előadó ur ellen, (Ellenmondás balfelöl.) megengedem, suaviter in modo, de fortiter in re, a mely támadásra azonban csak az által kapja meg az alapot, hogy beleszúr, interponál az előadó ur beszédébe olyan passzust, a mely ab­ban egyáltalán nincsen benne. Azt mondja ugyanis t. barátom, hogy az előadó ur szerint az 1899 : XXX. törvényczikk elérte czélját, mert létrejött a vámtarifa. Én átolvastam az előadó ur beszédét, de abban abszolúte nincsen az, hogy a törvény elérte a czélját és hogy létrejött a vámtarifa és én a magam részéről, azt hiszem, teljes összhangban a t. előadó úrral, de mindenesetre teljes összhangban az ő tegnapi beszédével, azt állítom, hogy az 1899 : XXX. törvényczikk azt a czélját, hogy létrejöjjön egy ilyen vámtarifa, még nem érte el. Egy lépés történt előre ezen czél felé az által, hogy létre­jött a két kormány közt a megállapodás, de talán, és ebben egyetértek t. barátommal, (Zaj a szélsöbaloldalon. Elnök csenget.) egy lépés történt visszafelé is az által, hogy az osztiák Reieksrath bizottságában e vámtarifa bizonyos tételeinek letárgyalása nehézségekbe látszik ütközni. Ez tehát az adott helyzet. A czél, a mely az 1899: XXX. t.-cz. 4. §-ában foglalt diszpo­zicziókat áthatja, hogy ezen vámtarifa létre­jöjjön, eddig csak részben, csak kezdeményezőleg éretett el és az osztrák parlamenti viszonyok folytán eddig a legközelebbi jövőre nem is lehe­tett reménységünk arra, hogy e czélt teljesen elérhessük. (TJgy van! jobbfelöl.) Hát most az a kérdés, lehetett volna-e valamit kieszelni, a mi olyan hatékonyan, olyan jelentékeny lépéssel vigyen közelebb ezen czél felé, mint hogyha a külfölddel való tárgyalásoknál nem a vámtarifa, a mely még nincs készen, de. expressis verbis, kifejezetten a vámtarifa-javaslat, a mely igenis készen van, állíttatik a külföld elé tárgyalások alapjául ? Méltóztassék nekem megengedni, nem a mi kezünket fogja-e az osztrák törvényhozással szemben erősebbé tenni, nem a mi pozicziónkat fogja-e javítani, nem annak a czélnak elérését

Next

/
Oldalképek
Tartalom