Képviselőházi napló, 1901. XXIX. kötet • 1904. október 10–november 5.

Ülésnapok - 1901-493

493. országos ülés 1904 október 15-én, szómbaion. 81 fogja-e szolgálni, hogy elfogadtassák a vámtarifa javaslata, ha a külfölddel kötött szerződések egész sorozata már ezen a tarifatervezeten alapul ? (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Én tehát nyugodt lelkiismerettel állithatom, hogy nemcsak az ország érdekében helyesen jártunk el, hanem helyesen jártunk el az 1899: XXX, t.-cz. szelleméből kifolyólag is, helyesen jártunk el azon politika szolgálatában, a mely az 1899 : XXX. tczikket megalkotta, mert az nem kelepczét akart felállítani, a melyből a nemzet kibontakozni ne tudjon, hanem fegyvert akart a nemzet kezébe adni arra, hogy a közös vámterületet, a melyet kellő feltételek mell«tt az ország többsége jobbnak tartott és hiszem, hogy jobbnak tart ma'is, egy érdekeinknek megfelelő vámtarifa alapján fentarthassuk. (Élénk helyeslés jobbról.) Én mindig nagyon silány politikusnak tartottam azt, a ki opportunista volt czéljait, nagy elveit illetőleg. Igenis, állandóságra, következetességre szükség van a nagy elvi kérdésekben és a kitűzött czél felé való törekvésekben. (Nagy zaj a bal- és a szélsöbaloldalon. Elnök csenget.) De a ki azután az eszközök megválasztásában nem opportunista, a ki nem azokhoz az eszközökhöz folyamodik, a melyek az adott viszonyok között mindig az állandóan előttünk lebegő czélt szolgálják, — engedelmet kérek •— a legjobb szándékokkal és a legszebb pózok mellett is nem az ország érdekét fogja szolgálni . . . (Nagy zaj a bal- és a szélsöbaloldalon. Halljuk! Halljak! a jobboldalon.) Ugron Gábor: Nem póz a törvény! (Zaj. Elnök csenget.) Gr. Tisza István miniszterelnök ... nem az ország érdekét fogja szolgálni, hanem a következetesség látszatának fogja azt áldozatul dobni. (Ugy van ! jobbfelöl.) Én abban a meggyőződésben vagyok, hogy a kormány mindezen kérdésekben egy nehéz felelőséget, vállalva magára, az ország érdekében jár el; (Elénk helyeslés a jobboldalon és a középen. Ellenmondások a balés a szélsőbaloldalon,) abban a meggyőződésben vagyok, hogy akkor kellene vád alá helyezni bennünket, ha elég bátrak lettünk volna arra, hogy koezkára tegyük az ország érdekét. (Elénk helyeslés a jobboldalon. Zaj és mozgás a baloldalon.) Ajánlom a törvényjavaslat elfogadását. (Hosszantartó élénk helyeslés és éljenzés a jobboldalon és a középen.) Elnök: Olay Lajos képviselő ur a házszabályokhoz kért szót, Gr. Apponyi Albert: Azután én kérek szót félremagyarázott szavaim helyreigazítása czimén. Olay Lajos: T. képviselőház! Nagyon jól tudom, hogy az elnökkel vitatkozni nem lehet. Én tehát az elnökkel vitatkozni nem is akarok. De igenis meg akarom említeni a dolgokat, a mint történtek és azután meg akarom azokat KÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906. XXXI. KÖTET, bélyegezni. (Derültség a jobboldalon. Halljak ! Halljuk! a baloldalon.) A miniszterelnök ur itt a szólásszabadság érdekében emelte fel szavát. Én ezt konstatáltam. Nagyon helyes, és igaza van a miniszterelnök urnak, ha a szólásszabadságot' megvédi, de akkor védje meg a törvényt is, igy az 1899. évi XXX, t.-czikket és ne jöjjön a házszabályok revíziójával a császár parancsa folytán a ház elé ! (Felkiáltások a jobboldalon '• Nem a házszabályokhoz szólt! Zaj a báloldalon.) Elnök: Csendet kérek! A t, képviselő ur a házszabályokhoz kért szót, de ettől eltért. (Ugy van! jobbfelöl.) Olay Lajos: A házszabályokhoz szólok és mindjárt be is fejezem. Én ezzel csak konstatálni akartam azt a törvénytelenséget, a melyet a miniszterelnök ur elkövet. (Nagy zaj és ellenmondások a jobboldalon. Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) Elnök: Csendet kérek! (Zaj.) Méltóztassanak az elnököt meghallgatni. (Zaj a baloldalon. Halljuk ! Halljuk! a jobboldalon.) Ugron Gábor: Mentségét joga van előadni. (Felkiáltások a jobboldalon: Halljuk az elnököt! Zaj a baloldalon.) Elnök: Figyelmeztetem Ugron képviselő urat, hogy az elnököt mindenkinek meg kell hallgatnia! (Ugy van! jobb felől.) Olay Lajos: Én, t. ház, a házszabályok értelmében . . . (Zaj a baloldalon. Felkiáltások a jobboldalon: Halljuk az elnököt!) Elnök: Kérem a képviselő urat, szíveskedjék először az elnököt meghallgatni, különben kénytelen leszek a szót megvonni. (Helyeslés jobbfelöl.) A házszabályok 215. §-a, és pedig annak 3-dik bekezdése, a leghatározottabban előírja, hogy szót kérhetnek bármikor azok, a kik a ház szabályaira azoknak helyes alkalmazása érdekében hivatkozni akarnak, mely alkalommal azonban magához a vita tárgyához nem szólhatnak, (Ugy van! jobbfelöl.) A képviselő ur azonban itt vitába és igazolási eljárásba bocsátkozik és nem a házszabályokhoz szól. Méltóztassék tahát a házszabályokhoz szólni, mert a képviselő urnak csak e czimen van most joga szólni. (Helyeslés jobbfelöl.) Olay Lajos: A t. elnök ur figyelmeztetése előtt meghajlom, de — engedelmet kérek — nekem jogom van elmondani indokaimat, a melyekkel a házszabályok sérelmét igazolni akarom. Nekem indokolni kell, mert ki fogom mutatni, hogy az igen t. elnök urnak eljárása sértette meg az elnöki méltóságot . . . (Zaj a jobb- és baloldalon.) Elnök: Ezért kénytelen vagyok a képviselő urat rendreutasítani (Helyeslés jóbbfelől.) és ismételten figyelmeztetem, hogy szigorúan a házszabályokhoz szóljon. (Mozgás a szélsöbaloldalon.)