Képviselőházi napló, 1901. XXIX. kötet • 1904. október 10–november 5.
Ülésnapok - 1901-493
4-93. országos ülés 190k nehéz volna megállapítanom, — de az, a mi Ausztriára egy oly vámpolitika elfogadásának tekintetében, a mely a mi érdekeinket is tekintetbe veszi, bizonyos nyomást gyakorol, semmiesetre sem kevésbbé fontos, mint bármely más — mondom, a nemzet jóhiszemüleg kellett, hogy meg legyen győződve arról, hogy ez a két dolog egymással elválaszthatatlan összefüggésben van, és most meggyőződik arról, hogy a mi konczeszsziót tőle kértek és vettek, az érvényesül, (Ugy van! Ugy van! a bal- szélsöbaloldalon.) a mi ellenértéket pedig neki e tekintetben biztositottak, az egyik igen fontos részében összedől, illetőleg a kormányönkény magyarázatának van kiszolgáltatva. (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Ugy van! Kijátszszák!) Hiszen a t. előadó ur is kegyes volt annyit konczedálni, hogy formailag ebben igazunk van, de ő azt állit ja, hogy csak formailag, mert hiszen tényleg az 1899-iki törvény és annak az az intézkedése, a melyről itt szó van, már elérte ezé!ját, mert hiszen a két kormány már megállapodott egy vámtarifában, (Mozgás és felkiáltások a szélsöbaloldalon: Hol van?) sőt a két állam parlamentjének, illetőleg képviselőházának szakbizottságai azt már letárgyalták, (Derültség a bal- és a szélsöbaloldalon.) Hát erről az utóbbi momentumról talán jobb lett volna hallgatni, mert a mi keveset, — rettentő keveset ugyan, — de a mi keveset ér az az érvelés, a mely a kormányok között létrejött megállapodásokon nyugszik, abból a kevésből is levesz az, a mi a bizottságokban való tárgyalásokon történt, mert nagyon jól tudjuk, hogy a két kormány közötti megállapított vámtarifa igen nevezetes módosításokat szenvedett a Eeiclisrath bizottságában. (Ugy van! a bal- és a szélsöbaloldalon. Halljuk! Halljuk ! bal felöl.) T)e bocsánatot kérek, milyen sajátságos felfogás nyilvánul ebben a konczesszióban, hogy nekünk formailag igazunk van, de csak formailag, mert hiszen a kormányok között létrejött a megegyezés . . . Rosenberg Gyula előadó: Tárgyalás alapjául is szolgál a külföldi államokkal. (Nagy mozgás és zaj a bal- és a szélsöbaloldalon.) Krassnay Ferencz: Haszontalan konczeptus, semmi más! (Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek, t. ház! Gr. Apponyi Albert: Nem tudom, t. ház, hogy jó kedvemben megtegyem-e az előadó urnak azt a szívességet, hogy ezt a _ közbeszólását meg nem történtnek tekintsem. (Élénk derültség a bal- és a szélsöbaloldalon.) Ha akarja, hogy reflektáljak rá, akkor egyszerűen azt mondom, (Halljuk! Halljuk! a bal- és a szélsöbaloldalon.) hogy minden épületnek második emelete csak annyi szilárdsággal bír, sőt valamivel kevesebbel, mint a mennyivel annak az épületnek alapjai bírnak; és hogy ennek folytán, ha egy gyengén megalapozott épületre egy második emelet rátétetik, az annak az épületnek összedőlését még biztosabbá teszi. Az egyik törvénytelenségre a október 15-én, szombaton. 75 másik törvénytelenségnek halmozása csak az első törvénytelenségnek súlyát nagyobbítja. (Ugy van! Ugy van! Taps a bal- és a szélsöbaloldalon.) A tárgyalási alapban lévő bizonytalanságnak és ingatagságnak az ingatag alapra rátett tárgyalásoknak bizonytalansága csak fokozását jelenti, a mely az állapotoknak általános kaotikus és bizonytalan voltát csak betetőzi. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) Tehát formailag volna igazunk. És hogy mennyire csak formailag, azt mutatja az, hogy a t. kormány is ezen a nézeten van, mert a mi formai igazságunkat annyira mellőzi az ő tényleges és materiális igazságának tudatában, hogy, a mint az előadó ur is mondotta, tárgyal is azon vámtarifa alapján, a mely formailag még nincs megállapítva. Nos, ebben csakugyan az a felfogás rejlik, hogy a lényeg az, hogy a kormányok megállapodtak; a lényeg az, hogy a kormányok egy vámtarifát létrehoztak; az alkotmányos testületek hozzájárulása, a törvényhozásnak a szankeziója csak forma, csak formalitás, hisz ahhoz kétely nem is fér. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) Polónyi Géza: Jobban még nem ítéltek el egy képviselőházi többséget! Rákosi Viktor: Azért olyan szomorú! Gr. Apponyi Albert: Igen szomorú volna, ha igaza volna a t. képviselő urnak Magyarországra nézve. De hogy nincs igaza Ausztriára nézve, és hogy ez a vámtarifa nem tekinthető még anyagilag' sem biztosítottnak, azt az osztrák képviselőház közgazdasági bizottságában történtek eléggé bizonyítják. De akárhogy legyen ez, én, a ki helyes alkotmányjogi felfogásból kiindulva, az uj vámtarifát csak akkor tekintem létrejöttnek, ha az a törvényhozás minden tényezője által elfogadtatott, (Élénk helyeslés a bal- és a szélsöbaloldalon.) én, a ki, ha valamit formalitásnak mondanék, hát inkább a vámtarifa benyújtásának és a bizottsági tárgyalásnak tényét tekintem a törvényhozás elhatározását megelőző formalitásnak, (Elénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) és magának a törvényhozásnak döntését a lényegnek, (Elénk helyeslés, éljenzés és taps a bal- és a szélsöbaloldalon.) én kénytelen vagyok azt mondani, hogy alkotmányjogunknak összes fundamentális igazságai szerint, de meg a gyakorlati életnek tanúsága szerint is az az uj vámtarifa, a melynek létesítése a vámkülfölddel megindítandó tárgyalásoknak nélkülözhetetlen alapját képezte volna, még nem jött létre, (Helyeslés a. bal- és a szélsöbaloldalon.) még nincs és miután nincs, ennek folytán az uj vámtarifa létezése nélkül való megkezdése az idegen államokkal való tárgyalásoknak nemcsak egy törvénynek megsértése, (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) de, a mint mondám, egy olyan különös minőséggel biró törvénynek megsértése, a mely törvény, illetőleg, a mely törvényes intézkedés Magyarországnak Ausztriával 10*
