Képviselőházi napló, 1901. XXIX. kötet • 1904. október 10–november 5.
Ülésnapok - 1901-492
h9l. országos ülés 190í használtattak házasitásokra, és ezzel a mi termőhegyeinknek nektárát elértéktelenitették, sőt tönkretették. De nemcsak ezt tették tönkre, hanem Magyarország borainak hírnevét is a külföldön. Ha ezt a hírnevet helyre akarjuk állítani és ha szőlőtermésünket meg akarjuk menteni, akkor nem szabad kedvezményeket adnunk, mert különben ismét csak lenyomjuk boraink értékét. Hiszen. köztudomású, hogy külföldön és különösen Ausztriában, a hol legnagyobb piaczunk van, a hová több mint 700.000 mm. bort visznek ki, meg van engedve a műbőr gyártása; ott nem visszaélés, ha borainkat házasítják és mint tokaji bort viszik ki a külföldi piaczokra. Ezek a borok, a melyeket tőlünk vagy Olaszországból visznek oda, a házasitás folytán tönkreteszik boraink hírnevét. Ha mi megengedjük, a mint hogy ez a javaslat megengedi, hogy olcsó vám mellett ismét behozzanak nagy bormennyiségeket, elősegítjük boraink hírnevének aláásását és boraink elértóktelenitését. Mióta sürgetjük épen az Ausztriával való viszonosságnál fogva azt, hogy ha mi megvédjük Ausztria .érdekeit ipari és más tekintetekben, védje meg Ausztria a mi terményeinket! A mikor tárgyaltuk a műbőr - törvényt, még 1891-ben, akkor itt a miniszteri padokból a kereskedelemügyi miniszter ur elődje, Baross Gábor, arra a figyelmeztetésre, hogy ez visszaélésekre fog vezetni, azt felelte, hogy lesz módja retorziókra. Folytonosan sürgetjük, hogy e téren történjék valami, de nem volt sikere, mert folyton és folyton rontják a mi boraink értékét és hírnevét. Már most ismét megengedjük egy nagyobb bormennyiség beözönlését, igaz, hogy nem 3 frt 20 krajczárnyi, de 6 irt 50 kr.-nyi vám mellett? Ez nem helyes dolog, mert ha a homoki borra védelem is, de nem védelem a hegyi borokra nézve, mert ezek sokkal értékesebb borok, semhogy az ilyen olcsó vám mellett ki ne fizetné magát a házasitás, hogy aztán a házasított bort mint hegyi bort bocsássák világgá. Az én nézetem szerint ez a javaslat nem felel meg a magyar szőlősgazdák és a magyar kereskedők intenczióinak, mert megengedi, hogy ismét 450.000 mm. bor hozassék be 6 forint 50 krajczár vám mellett. Igaz, hogy bizonyos korlátozásokat tartalmaz; ki van mondva, hogy csak az idén szüretelt bor hozható be házasitási czélokra, csak hordókban, csak vasúton hozható be, megvan az is, hogy a házasitásnak hatósági ellenőrzés mellett kell történnie, és hogy 1906. deczember végéig a házasitásnak meg kell történni. Hát vannak a javaslatban bizonyos korlátok, de ki tudja azt kellőleg ellenőrizni? Mikép lesz az ellenőrzés lelkiismeretesen keresztülvihető ? Most is van végrehajtási rendeletünk, a mely megtiltja a házasitásokat, de tudjuk mi azt ellenőrizni? Itt van a kezemben a mesterséges borok forgalombahozataláról szóló törvény végreoktóber 14-én, pénteken. 61 hajtási rendelete. Itt meg van mondva egy pontban, hogy külföldi bort magyar borba, ha mint hazai hozatik forgalomba, csak 25% erejéig szabad beleadni, és a 7. §-ban az is kimondatik, hogy a tokaji borvidék borai azonban e tekintetben kivételt képeznek, mert ha tokaji borvidéken termett borhoz más, akár hazai, akár külföldi bor kevertetik, az így összeházasított bort tokaji, hegyaljai, szamorodni elnevezés alatt, vagy pedig a tokaji vagy ezen borvidékhez tartozó hegy vagy község megnevezése mellett forgalomba hozni tilos. Bírjuk azonban ezt ellenőrizni? Megvannak a közegek, fel vannak állítva a borvizsgáló- és borellenőrző hatóságok, de nem birjuk megakadályozni mégsem, hogy az olasz bor nagy tömegben be ne jöjjön Hegyaljára, és házasitásra fel ne használtassák. Annál nehezebb ez, mert nekünk Ausztria a legnagyobb piaczunk és ott annyira házasitta tnak a borok, hogy pl. Krakkó vidékén és más községekben egészen üzletszerűleg folytatják a házasitásokat, és e borok, mint tokaji borok mennek a világpiaczra. Ha tehát a bortermelőkön segíteni akarunk, radikális eszközökhöz kell nyúlni. Nem kell beengedni külföldi bort olcsó vám mellett, legyen az a vám 3 frt 20 kr, vagy 6 frt 50 kr; nem szabad megengedni, hogy itt a mienkkel házasittassék. Olvastam a mai lapokban a végrehajtási rendeletet a házasitásra nézve. A mint volt szerencsém kiemelni, eddig csak 25°/ 0-ig volt megengedve a házasitás, és most e rendelet 60°/o erejéig engedi házasítani a borokat. Ez tönkreteheti a szőlőbirtokosságot tökéletesen, mert ezzel a bortermelő konkurrálni képtelen. Ha házasitás meg van engedve 60°/ 0-ig, ki fogja ellenőrizni a pinczékben és másutt, hogy az a bor nem jön-e mint tokaji, vagy hegyaljai bor a világpiaczra? Ez tehát nem egyeztethető össze a mi érdekeinkkel és a haza érdekeivel sem, s azért ezt helyeselni semmikép sem lehet. (Igaz! ügy van! a bal felöl.) Van e javaslatban egy külön intézkedés a marsalai borokra nézve. Négyezer métermázsa marsalai bort szabad behozni hét frt 50 kr. arany-vám mellett. Hanem itt az van mondva, hogy a kérdéses bor az 1903 deczember 31-éig érvényben volt feltételek és módozatok mellett bebocsáttatik. Ebben a törvényjavaslatban azt mondjuk, hogy a 450.000 mm. olasz bort erős korlátozások mellett szabad behozni, körül van irva, hogy csak idei termés, házasitás czéljára, hatósági ellenőrzés mellett, hordókban, vasúton, Budapesten és Bécsben lesz megvizsgálva, egyszóval a legszigorúbb intézkedések foglaltatnak ebben a javaslatban és nyilatkozatban; a marsala borra nézve pedig megengedjük, hogy az az előbbi feltételek ós módozatok mellett bebocsátható legyen. Nézetem szerint az 1903 deczember 31-éig érvényben volt feltételek alatt nem érthetek mást, mint azt, hogy szabadon fog bejönni most is mint azelőtt 3 frt 20 kros tétel mellett bejött,