Képviselőházi napló, 1901. XXIX. kötet • 1904. október 10–november 5.

Ülésnapok - 1901-491

38 4-91. országos ülés Í90k október 12-én, szerdán. után, hogy az igen t. földmivelésügyi miniszter úrhoz kérdéseket intézzek e tekintetben, hogy módot és alkalmat nyújtsak neki arra, hogy a gazdaközönségnek megnyugtatására részletesen és kimerítően nyilatkozzék. (Helyeslés jobbfelöl.) Igen kérném az igen t. földmivelésügyi miniszter urat, hogy ha ő is elérkezettnek látja az időt, legyen szives kérdéseimre lehetőleg azonnal kimerítően válaszolni, (Helyeslés.) Interpelláczióm a következő (olvassa): Azon tiszteletteljes kérdést intézem az igen t. földmivelésügyi miniszter úrhoz, hogy tekintettel az idei nagy szárazság által okozott és az ország több vidékén tapasztalható takarmányhiány és silány tengeri-hozamra: minő intézkedéseket tett már eddig és szándékozik és tart szükségesnek tenni arra nézve: 1. hogy a takarmányszükségből kifolyó bajok enyhittessenek ? 2. hogy a rossz tengeri-termés okozta aggodalmak eloszlattassanak ? 3. Lesz-e azon helyzetben, hogy a kisgazdák annak idején a szükséges vetőmagvakkal elláttassanak és minő feltételek mellett? Gabányi Miklós: Halljuk azt a megrendelt interpellácziót! (Zaj.) Gr. Bethlen Balázs: Akár megrendelt, akár nem, azt hiszem, hogy kötelességet teljesítek a közérdekkel szemben, (Helyeslés.) Nagyon indokolatlannak tartom tehát az ilyen közbeszólást. (Igaz! TJgy van! jobbfelöl.) Én mindenkivel szemben ildomos szoktam lenni, megkövetelem ennélfogva, hogy velem szemben is ildomosak legyenek! Endrey Gyula: Tessék kinyitni a torkát! (Zaj.) Gr. Bethlen Balázs: Engedelmet, de nincs mindenkinek olyan öblös hangja, mint az igen t. közbeszóló urnak! Gabányi Miklós; Mi jobban vagyunk takarmányozva! (Általános élénk derültség.) Gr. Bethlen Balázs: Ebben a tekintetben az igen t. közbeszóló ur fogja az első dijat elnyerni. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, t. képviselő urak! Gr. Bethlen Balázs (olvassa): 4. Lesz-e módjában, hogy az ország szegényebb vidékein a népet u. n. inségmunkäval foglalkoztassa? (Altalános helyeslés.) Tallián Béla földmivelésügyi miniszter: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A dolog fontosságára való tekintettel természetesnek fogja találni az igen t. képviselőház, hogy rögtön válaszolok magára a kérdésre, a mit annál könnyebben tehetek, mert igen t. barátom — és ezért köszönettel tartozom neki — már tegnap közölte velem szándékát és igy módomban állott a részleteket ugy összeállítani, hogy a t. házat teljességgel tájékoztathassam. (Halljuk! Halljuk!) Tett és teendő intézkedéseimet kronologikus sorrendben ugy kívánom elősorolni, hogy a t, ház minden tagja teljes áttekintést és meggyőződést szerezhessen arról, hogy a kormány eljárása az első lépéstől az utolsóig, a melyet tett és tenni szándékozik, helyes volt-e vagy nem ? Nagyon természetes, hogy a tett és a még teendő intézkedéseknek minden egyes részletére nem terjeszkedhetem ki számszerűleg azon indokokból, a melyeket már más alkalommal volt szerencsém előterjeszteni, de ennek daczára is azon leszek, hogy az egész kérdésről teljes képet nyújtsak a háznak. Nem terjeszkedhetem ki a részletekre még azon okból sem, mert az akczió előkészítése teljesen befejezve még most sinc3, hanem csak akkor lesz, ha az összes részletes jeleatések az ország minden egyes részéből be fognak érkezni, a mikor is nemcsak előterjesztést fogok tenni, hanem egyúttal törvényjavaslatot is fogok benyújtani. (Helyeslés.) Miután május hóban már azt láthattuk, hogy ha a klimatikus viszonyok rövid idő alatt nem változnak meg, a szárazság okozta bajok nagyon nagy mérveket fognak ölteni, ennélfogva május hó 28-án utasítottam az összes gazdasági tudósítókat, hogy a takarmánytermésre vonatkozólag jelentéseiket terjeszszék be hozzám. A június 15-én beérkezett első jelentések, szembeállítva az 1903. évi termés eredményével, 36°/o, a Julius 15-én beérkezett jelentések 38°/

0 és az augusztus hó elején beküldött jelentések 50°/o átlagos hiányát mutatták ki a takarmánytermésnek. Természetes, hogy ez a hiány az ország területén nem egyenlően oszlott meg, mert az ország egyes vidékein takarmánytöbblet volt, más vidékein pedig, ezen általam most jelzett arányoktól eltekintve, még nagyobb volt a szükség, ugy hogy a hozzám beérkezett jelentések meglehetősen aggasztó képét mutatták az ország ez irányú viszonyainak. (Halljuk! Halljuk!) Ennek következtében, hogy még behatóbban tájékozzam magam, az összes főispánokat is felkértem, hogy általános tájékoztató jelentést adjanak. A helyzetről teljesen tiszta képet kapván, a megindított eljárás folytán a minisztertanácshoz tett előterjesztés és az osztrák kormánynyal folytatott tárgyalások következtében a magyar kormány folyó évi augusztus 12-én kiadta a takarmánykiviteli tilalmat. Időközben, augusztusban és szeptemberben, az ország legnagyobb részében megindultak az esőzések, ugy hogy nemcsak a répa-, burgonyaés sarjuvetések, de egyúttal a legelők is annyira feljavultak, hogy az ország nagy részében a legeltetés ismét lehetővé vált. Ez és az a tény, hogy a takarmánykiviteli tilalom idejekorán életbeléptettetett, mindenesetre igen erősen könynyitett a helyzeten. És itt meg kell jegyeznem, hogy a takarmánykiviteli tilalomnak, mely ezen kedvezőbb helyzet előidézéséhez, meggyőződésem szerint, igen nagy mértékben hozzájárult, a jövő tavaszig való fentartását nemcsak ezen szem-