Képviselőházi napló, 1901. XXIX. kötet • 1904. október 10–november 5.

Ülésnapok - 1901-491

Í91. országos ülés 1904 október 12-én, szerdán. m pontból, hanem hadügyi és egészségügyi szempontból is elkerülhetetlenül szükségesnek tartom. (Általános helyeslés.) Ezek után ugy a saját magam által szerzett tapasztalatok, mint a hozzám beérkezett jelentések alapján a következőket vagyok bátor a t. háznak előterjeszteni: (Halljuk! Halljuk!) Általános Ínségről és általános takarmányszükségről Magyarországon szó nincs és szó nem lehet. Vannak azonban tényleg vidékek, körzetek, egyes törvényhatóságokban egyes vidékek és körzetek kisebb részei, a melyek szükségben szenvednek ugy az élelmiszereket, mint a takarmányt illetőleg, s a melyeknek segítésére, támogatására a kormánynak gondolnia kell. (Általános helyeslés.) E tekintetben meg is teszi a kormány kötelességét. A nyári szárazságra való tekintettel a magyarországi összes kincstári erdőhatóságokat felhatalmaztam, hogy a lomb takarmányt és az alomgyüjtést minden kincstári erdőben teljesen ingyen engedjék meg olyan egyéneknek, a kiknek arra szükségük van. Az egyes kincstári erdőhatóságokat pedig általánosságban felhatalmaztam arra, hogy a legeltetést és fükaszálást, füsarlózást minden erdőben, tehát nemcsak a kincstári, hanem a tilalom alatt álló erdőkben is ott, a hol ez erdei károkat nem okoz, a szükséget szenvedő lakosságnak — mert mindig a gazdák legszegényebb részéről van szó — 50°/o-os árengedmény mellett engedélyezzék. Hozzáteszem azt, hogy ezeknek a kérdéseknek sablonszerű elintézése törvényeink és rendeleteink értelmében eddig a földmivelésügyi miniszternek lévén fentartva, szükségét éreztem annak, hogy ezek az intézkedések gyorsan és lehetőleg a formalitások elkerülésével eszközöltessenek és ezért felhatalmaztam mindenhol a közigazgatási bizottságok erdészeti albizottságainak elnökeit, hogy ülések be nem varasával elnökileg lehető gyorsan intézzék el ezeket az ügyeket, a mi, azt hiszem, az ügymenetre nézve minden körülmények között igen előnyös volt. Természetes, hogy ezen általam tett intézkedések egyúttal kihatottak a többi erdőbirtokokosokra is ugy, hogy nemcsak a kincstári és állami, hanem a község és az állam által kezelt erdőkön kivül egyes magánosok is ugyanezen előnyöket engedték meg a szegény gazdáknak, a kis embereknek az egész ország területén. (Helyeslés.) Áttérek most már a minisztertanácsok által tett intézkedésekre. Az első minisztertanács ezzel a kérdéssel ez évi Julius 28-án foglalkozott és felhatalmazott engem takarmányneműknek, tengeri- és burgonya-vetőmagnak beszerzésére. (Helyeslés.) Azt hiszem, a t. ház méltóztatik elengedni, hogy annak részletezésébe belemenjek, hogy mennyit és milyen áron vásároltam, mert ez nem tartozik először magához a kérdéshez és mert ez esetleg magát a czélt is veszélyeztethetné. Az augusztus 4-iki minisztertanács ujabb előterjesztésemre ezen irányban tágabb körű felhatalmazást adott; a szeptember 8-án megtartott minisztertanács megbízott engem ezen egész akczió vezetésével, minden idevonatkozó intézkedés végrehajtásával és a belügyi, pénzügyi, kereskedelemügyi és földmivelésügyi államtitkárokat mellém rendelte abból a czélból, hogy a különbeni formalitások, levelezések ezen kormányhatóságok között elkeriiltessenek és az ezen tanács által hozott határozatok nyomban végrehajthatók legyenek, a mely czóiból az illető államtitkár urak a szükséges felhatalmazásokkal már előre elláttattak. A szeptember 22-iki minisztertanács ez irányban tett összes intézkedéseimet tudomásul vette. Most már a kormány elvi álláspontját kívánom rövid néhány szóval jellemezni arra vonatkozólag, hogy milyen módon gondoljuk ezen kérdésben a további intézkedést. A kormány álláspontja az, hogy készpénzsegélyeket adni nem helyes és nem czélszerű. (Élénk helyeslés a jobboldalon). Ezzel szemben helyesnek és szükségesnek tartja, hogy ott, a hol annak szüksége mutatkozik és a hol inség — bocsánatot kérek, nehogy ellenmondásba jöjjek önmagammal — nem ínség, hanem tényleges szükség merül fel, munkát biztosítson az illető szegény embereknek, és pedig első sorban az 1904 : XIV. t.-cz., a beruházási törvény keretén belül akép, hogy az 1904-re és esetleg 1905-re biztosított munkákon felül oly munkák is, a melyek későbbi időre terveztettek, a beállott szükség folytán már most, 1904 őszén, sőt 1905 tavaszán is végrehajthatók legyenek, (Általános helyeslés). Magát a támogatást illetőleg a kormánynak az a nézete, hogy első sorban mindenütt csakis azok a szegény emberek részesülhetnek ebben a támogatásban, a kik magukon máskép segíteni nem képesek. (Általános helyeslés.) Polónyi Géza: Ki határozza meg, hogy kik a segélyre szoruló emberek? Tallián Béla földmivelésügyi miniszter: Az erre vonatkozó eljárások megállapítása most folyamatban van. Egyébiránt az előbb voltam bátor a t. háznak jelenteni, hogy a legközelebbi időben törvényjavaslatot lesz szerencsém a ház elé terjeszteni, a melyben ugy a szükséges költségek, mint az egyes részletkérdések tárgyalhatók lesznek. A munkákat illetőleg két csoportot kell megkülönböztetnünk: oly munkát, a melyet a kereskedelemügyi miniszter ur adhat ós olyat, a melyet én magam, saját tárczám keretén belül adhatok. A kereskedelemügyi miniszter ur utasította az összes államépitészeti hivatalokat, hogy azon vármegyékben, a melyekben a beruházási hitel terhére foganatosítandó építkezések csak 1905 utáni időre voltak kilátásba véve, az ide vágó terveket és a költségvetéseket rögtön készítsék el; azokon a vidékeken pedig, a hol a beruhá-