Képviselőházi napló, 1901. XXIX. kötet • 1904. október 10–november 5.

Ülésnapok - 1901-491

491. országos ülés 1904 október 12-én, szerdán. 37 közös külügyminiszterrel való értekezlet után meghozza és köteles a kormány ugyanezen törvény értelmében a rendeletet a háznak tudomásulvétel végett bejelenteni. Ugyancsak Sanghaiban is egy konzulátus működik már régóta, a mely szintén birói hatáskörrel ruháztatott fel. A jelentést az igazságügyi bizottság tárgyalta és azt a törvénynek megfelelőnek találván, ajánlja jóváhagyó tudomásulvétel végett a t. háznak. Kérem, méltóztassék a jelentést tudomásul venni. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök; Kivan valaki a tárgyhoz szólni? Miután szólásra senki feljegyezve nincs és szólni senki sem kivan, következik a határozathozatal. A kérdés az: elfogadja-e a ház az igazságügyi bizottság javaslatát, igen vagy nem ? Ellenészrevétel nem lévén, határozatilag kimondom, hogy a ház az igazságügyi bizottság javaslatát elfogadja. T. ház! Ezzel a napirend ki van merítve. Hátra van még az interpellácziők előterjesztése. Mielőtt azonban az interpellácziókra áttérnénk, a legközelebbi ülés idejét és napirendjét illetőleg óhajtanék javaslatot tenni. (Halljuk! Halljuk!) Javaslatom odairányul, hogy a t. ház holnap, csütörtökön ne tartson ülést; legközelebbi ülését pedig tartsa e hó 14-én, pénteken délelőtt tiz órakor és annak napirendjére a már korábban hozott határozatához képest tűzze ki az Olaszországgal való kereskedelmi és forgalmi viszonyaink ideiglenes rendezéséről szóló törvényjavaslatot. (Helyeslés a jobboldalon.) Hozzájárul a t, ház ehhez a javaslathoz ? (Igen!) Ezt tehát a ház határozataként kimondom. Mielőtt áttérnénk az interpellácziókra, az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést folytatjuk. Gróf Bethlen Balázs képviselő ur fogja interpelláczióját előtei jeszteni. Gr. Bethlen Balázs: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Csak egész röviden kérném a t, ház szives türelmét akkor, midőn az igen t. földmivelésügyi miniszter úrhoz óhajtok pár kérdést intézni oly tárgyban, a mely az egész gazdaközönséget közelről érinti és érinti főleg a kisgazdákat, kiknek érdekeit első sorban kötelességünk szivünkön hordozni, istápolni és szolgálni. (Ralijuk! Halljuk!) Köztudomású dolog, mily aggodalommal töltötte el gazdaközönségünket az idei szokatlanul nagy szárazság. Felesleges bővebben ecsetelnem azon szomorú gazdasági helyzetet, a melyet ezen szárazság előidézett az országnak, sajnos, igen sok vidékén. Szénatakarmány-termésünk az országnak némely vidékén mondhatni minimális volt; réteink, kaszálóink, sőt legelőink is a nagy szárazság következtében jóformán egészen kisültek; kukoriczavetéseink részint ki sem keltek, részint pedig nem voltak képesek gyarapodni, nem voltak képesek fejlődni. Szomorúan tapasztaljak ezen helyzetet épen olyan vidékeken, a hol a nép főleg a takarmány- és kukoriczatermésre van utalva és ez rá nézve életkérdés. Ilyen helyzetet tapasztaltam a múlt hő közepén tett körutam alkalmával az erdélyi részeknek több vidékén és egész őszintén, egész komolyan mondhatom, hogy a legsiralmasabb és iegszomoriíóbb helyzetet tapasztaltam TordaAranyos vármegyének u. n. messőségi részeiben. Ugron Gábor: Az egész Mezőségen! Gr. Bethlen Balázs: I gen, az egész Mezőségen, a hol, mondhatom, sem takarmány-, sem kukoriczatermés nem volt és igy a szegény nép, a mely főleg a kukoriczatermésre van utalva és a melynek főleg ettől függ az exisztencziája, jóformán tehetetlenül és nagy aggodalommal néz a jövő elé. B. Kaas Ivor: Legyenek szeszgyárosok, akkor majd kapnak kukoriczát. Gr. Bethlen Balázs: Hasonló szomorú helyzetet tapasztalunk az országnak több vidékén is, hála a Mindenhatónak, hogy nem az egész országban. Nem czélom itt sorra előszámlálni mindazon vidékeket, a hol ezen sajnos gazdasági helyzet előállott és tapasztalható. Hiszen igen jól tudom és meg vagyok arról győződve, hogy a kormány és elsősorban az igen t. földmivelésügyi miniszter ur kötelességének teljes tudatában sokkal jobban ismeri a helyzetet, sokkal inkább tájékozva van a viszonyokról, mint jó magam. Igen jól tudom, hogy a kormány már hónapok óta foglalkozik olyan módozatokkal, olyan eszközökkel, a melyeknek czélja épen az, hogy a gazdaközönségnek érdekeit megóvja... Ugron Gábor: Nevezzen ki négy bárót, kap majd eleget tőlük. Gr. Bethlen Balázs . . . amelyeknek czélja az, hogy a gazdaközönséget ezen aggodalmas helyzetből kivezesse. (Vgy van! jobbfelöl.) Tudom méltányolni és helyeselni azt, hogy a kormány mindezideig nem tájékoztatta a nagyközönséget és hogy nem tájékoztatta a gazdaközönséget azon intézkedésekről és rendszabályokról, amelyeket szükségeseknek tart életbeléptetni arra nézve, hogy ezen aggodalmak eloszlattassanak, hogy ezen súlyos gazdasági helyzet szanáltassék. Hisz átlátom azt, hogy ezen terveknek, ezen rendszabályoknak, ezen intézkedéseknek időelőtti publikálása a dolognak érdemére és eredményére nézve csak kártékony lehetett volna. De most, ugy gondolom, talán elérkezett már az idő arra, — hisz a tél küszöbén állunk — hogy e tekintetben megnyugvást szerezzünk magunknak és hogy aggodalmaink eloszlattassanak. (Ugy van ! jobb felől.) Épen ebből kifolyólag ragadtam meg az első alkalmat az országgyűlésnek újra összeülése