Képviselőházi napló, 1901. XXIX. kötet • 1904. október 10–november 5.
Ülésnapok - 1901-491
ye £.92. országos ülés 190í október 12-én, szerdán. A tárgyhoz magához nem kíván senki sem szólni ? (Felkiáltások a baloldalon: Nem tudjuk miről van szó!) Kérem, az előadó ur megmondotta. Lator Sándor előadó: A rendőri bejelentési intézményről! Elnök: Ha senki szólni nem kivan, következik a határozathozatal, A kérdés az: tudomásul veszi-e a ház a közigazgatási bizottság jelentését, igen vagy nem? (Igen!) Kijelentem, hogy a ház a közigazgatási bizottság jelentését tudomásul vette. Következik a Mlinski Ottók szávai szigetnek a kataszterből és a telekkönyvből leendő törlése tárgyában a miniszterelnök jelentése (írom. 630, 638) A közigazgatási bizottság előadója. Lator Sándor kivan szólni. Lator Sándor előadó: T. ház! A közigazgatási bizottság Mlinski Ottók 63 hold területű szávai szigetnek a kataszterből és a telekkönyvből leendő törlése tárgyában benyújtott miniszterelnöki jelentést tárgyalás alá vette, s ugy a történelmi előzmények, valamint a kormány által, kiküldött bizottság véleményének mérlegeléséből azon meggyőződést merítette, hogy a kérdéses szávai sziget kétségtelenül Szerbiához tartozik, Magyarországhoz soha nem tartozott, magyar részről birtokba soha nem vétetett. Ép ezért helyesli a közigazgatási bizottság, hogy a kérdéses terület a tervbe vett nemzetközi bízottság mellőzésével Szerbiának önként engedtessék át. A kérdésnek ily módon való megoldása az adott viszonyok között a legmegfelelőbb és mindenesetre méltóbb eljárás az, hogy ha ezt az elismerést magunktól teszszük meg akkor, a midőn a mi igényünk tarthatatlanságáról meggyőződtünk. Ezen indokokból a közigazgatási bizottság javasolja a t. háznak, hogy a benyújtott miniszterelnöki jelentést tudomásai venni, a t. miniszterelnök ur által előterjesztett határozati javaslatot elfogadni és ezen határozatát egy országos határozat létesítése czéljából a miniszterelnöki jelentés kapcsán szíves hozzájárulás végett a főrendiházzal közölni méltóztassék. (Helyeslés jobbról.) Elnök: Kíván valaki a tárgyhoz szólni? Ha szólni senki sem kivan, következik a határozathozatal. A kérdés az: elfogadja-e a ház a közigazgatási bizottság javaslatát, igen vagy nem? (Felkiáltások: Igen! Nem!) Miután ellenészrevétel tétetett, felteszem a kérdést. Kérem azokat, a kik a közigazgatási bizottság javaslatát elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik. Felkiáltások: Többség!) Kimondom, hogy a ház a közigazgatási bizottság javaslatát elfogadja. Áttérünk most a közgazdasági bizottságnak jelentésére a kereskedelemügyi miniszter által a vasárnapi munkaszünet tárgyában kibocsátott miniszteri rendeletekről (írom. 154, 281, 282, 283, 284, 497, 526, 616). A közgazdasági bizottság előadója kivan szólni ! Rosenberg Gyuia előadó! T. képviselőház! A kereskedelemügyi miniszter beterjesztette jelentéseit a vasárnapi munkaszünetre vonatkozólag kiadott rendeleteiről, és pedig már meglehetősen hosszú idő előtt; egy egész sorozatát ezeknek a jelentéseknek, úgymint 154,. 281., 282., 283. és 284, szám 'alatt. Ezek a jelentések azonban az időközben bekövetkezett általános rendezés folytán teljesen tárgytalanokká váltak. Beterjesztette t. i. a kereskedelemügyi miniszter ur a 28.559. számú rendeletét is, a mely a vasárnapi munkaszünet tekintetében kiadott összes eddigi rendeleteket hatályon kivül helyezi és ezt a kérdést egészében rendezi. Ezen rendelethez azután utólag ismét a pótrendeleteknek egész sorozata terjesztetett be. A bizottság, midőn tárgyalás alá vette a miniszter jelentését, az első öt rendelet tekintetében megállapította, hogy azok teljesen tárgytalanok ; az általános rendezés tekintetében kiadott rendeletet illetőleg pedig, miután a miniszter kijelentette, hogy az egész rendeletnek és az összes e tekintetben kiadott intézkedéseknek gyökeres revízióját a lehető legrövidebb idő alatt keresztül akarja vinni, s e tekintetben az összegyűjtött anyaggyüjteményt a bizottsággal közölte is, a bizottság nem tartotta czélszerűnek és megfelelőnek, hogy ilyen viszonyok között ezen rendelet érdemleges tárgyalásába és megbirálásába bocsátkozzék és elhatározta, hogy ezen határozatáról a í. háznak jelentést tesz és kéri, hogy ezen elhatározását tudomásul venni és alkotmányos hozzájárulás czéljából a főrendiházzal is közölni méltóztassék. Ilyen értelemben ajánlom a bizottság jelentését tudomásulvételre. (Helyeslés jóbbfelől.) Elnök: Kíván valaki a tárgyhoz szólni? Miután senki följegyezve nincs és senki szólni nem kivan, következik a határozathozatal. A kérdés az: elfogadja-e a ház a közgazdasági bizottság javaslatát, igen vagy nem ? (Igen!) Tehát határozatilag kimondom, hogy a ház a közgazdasági bizottság javaslatát elfogadja. Következik most a tiencsini cs. és kir. konzulátusnak — a sanghai-i cs. és kir. konzuli biróságnak fentartása mellett — teljes konzuli bírói hatáskörrel való felruházásáról és az ezeknél alkalmazandó jogszabályokról a miniszterelnök ur jelentése (írom. 339, 342). Az előadó ur kíván szólni. Neumann Ármin előadó: T. ház! Az 1891. évi; XXXI. törvényczikk második szakasza értelmóh&ií azok a konzulátusok, melyek ezen törvény alkotása után keletkeznek, a bírói hatáskört csak akkor gyakorolhatják, ha ez a jog nekik egy külön rendelettel megadatik. Miután 1902-ben a tiencsini konzulátus megalakittatott, amely bírói hatáskörrel nem birt, ezen bírói hatáskör neki rendelet utján megadatott. Ezen rendeleteket a két államnak minisztériuma a
