Képviselőházi napló, 1901. XXIX. kötet • 1904. október 10–november 5.

Ülésnapok - 1901-508

508. országos ülés 1904- november 5-én, szombaton. 411 módosítást is beterjeszteni. A második bekezdést ugyanis töröltetni akarom. A második bekezdés ekként szól (olvassa): »Felhatalmaztatik s egyszersmind utasittatik a földmivelésügyi miniszter, hogy abban az eset­ben, ha a társulat ezeket a kamat- és tőke­törlesztési évjäradékokat valamely évben nem vetné ki teljes összegükben, a társulat által e czimen kivetett és az évi kamat- és tőketörlesz­tési szükséglet között mutatkozó különbözetet a társulati érdekeltekre pótlólag kivesse.« Ez olyan szigorú, olyan sérelmes intézkedés, a mely nem­csak az érdekeltségre sérelmes, hanem a tisztelt kormányra és a t. földmivelésügyi miniszter úrra is nagyon kényelmetlen lehet. Ebben tudni­illik az a kegyetlen intézkedés lejlik, hogy arra az esetre, ha az érdekeltség nem lenne képes, — a mint már eddig is megtörtént, hogy képte­len volt — az annuitásokat egész magasságuk­ban kivetni, törvény erejével kényszeríti a miniszter urat, hogy vesse ki ezeket az annui­tásokat egész magasságukban és azokat köz­adók módjára esetleg végrehajtás utján is hajtsa be. Én azt hiszem, ugy a t. kormánynak, mint az érdekelteknek is érdekében fekszik, hogy ettől a drákói rendelkezéstől méltóztassanak el­tekinteni és ha már egyetlenegy módosítást sem akartak elfogadni, legalább ennek, a mely ezt a szigorúságot enyhíti, a mely kellemetlen terhet vesz le a kormányról is, méltóztassanak helyt adni. Módosításom ekként szól (olvassa) : »Módosí­tás a 12. §-hoz. A 12. §. második bekezdése töröltessék.* Ajánlom módosításomat elfogadásra. (Helyes­lés a baloldalon.) Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha tehát szólni senki sem kíván, a vitát be­zárom. A földmivelésügyi miniszter ur kivan szólni. (Halljuk! Halljuk!) Tallián Béla földmivelésügyi miniszter: Kérem a t. házat, méltóztassék a 12. §-t azzal a módosítással, a melyet már volt szerencsém be­adni, eredeti szövegében elfogadni. Rakovszky István igen t. képviselőtársam azt állítja, hogy drákói szigorú intézkedést vet­tünk e szakaszba fel. Ez az intézkedés azonban már régen megvan, mert az 1885 : XXIII. t.-czikkben minden társulattal szemben fennáll az az intézkedés, hogy ha a társulat kötelezett­ségeinek nem tesz eleget, a kormánynak nem­csak joga, hanem kötelessége a végrehajtandó munkára szükséges összegeket az érdekeltségre kivetni. így tehát itt nincsen uj intézkedésről szó, mert ez olyan intézkedés, a mely törvény utján a kormánynak a nélkül is biztosítva van. (Ügy van! jobbfdcl.) Miután már a kormány a nélkül is sok előnyt adott ennek a társulatnak, sőt kamat­elengedésben is részesítette, ezt az intézkedést nem enyhítheti, különösen akkor, a mikor ez a kötelezettség valamennyi társulattal szemben fennáll. (Ugy van! jobbfelöl.) Kérem a módo­sítás mellőzését. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A tanácskozás befejeztetvén, követ­kezik a határozathozatal. Két módosítás adatott be. A miniszter ur által beadott módosítás szerint a 12. §. szövege így szólna: »Ha a társulat a Magyar Jelzálog Hitelbankkal (1885. évi XV. t.-cz.) és a jöve­dék-birságalappal (1895. évi XIII. t.-cz.) szem­ben fennálló két törlesztéses kölcsönének kamat­os tőketörlesztési évjáradékait, az 1907. évtől kezdve, valamelyik évben a társulati érdekel­tekre nem vetné ki teljes összegükben: utasitta­tik a földmivelésügyi miniszter, hogy azt a különbözetet, mely a társulat által e czimen kivetett összeg és az évi kamat és tőketörlesz­tési szükséglet között egyik vagy másik évben mutatkozik, a társulati érdekeltekre pótlólag kivesse.» Ekkép a 12, §. első bekezdésének ere­deti szövegével szemben áll a miniszter ur módosítása. Rakovszky képviselő ur módosítása a 12. §. második bekezdését kívánja törölni. Az első kérdés tehát az lesz, hogy elfogadja-e a t. ház a 12. §. első bekezdését, szemben a miniszter ur módosításával ? Ha a t. ház a szöveget elveti, akkor a módosítás elfogadottnak tekintetik. Tallián Béla földmivelésügyi miniszter: Sza­bad a kérdés feltételéhez szólanom? (Zaj.) Ha fel van téve a kérdés, akkor elállók a szótól. (Halljuk! Halljuk!) A kérdés feltétele előtt gyorsan átnéztem az általam tett módosítást, és utalok arra, hogy az nem a 12. §. első pontjára, hanem az egész 12. §-ra vonatkozik, miután második részében egyúttal benne van a 12. §. második része is. Tehát a kérdést ne a 12. §. első részére méltóztassék feltenni, hanem az egész 12. §-ra. Elnök: Akkor a kérdést másképen teszem fel. A miniszter ur módosítása tehát szemben áll az egész szakaszszal. Ha tehát a t. ház el­fogadja a miniszter ur módosítását, szemben a szakasz eredeti szövegezésével, akkor eo ipso elesik Rakovszky István t. képviselő ur módo­sítása is. A kérdést tehát ugy teszem fel: el­fogadja-e a ház a 12. §-t eredeti szövegezésében, szemben a földmivelésügyi miniszter urnak és Rakovszky István képviselő urnak módosításá­val ? (Helyeslés jobbfelöl. Zaj a szélsobaloldalon.) Ugron Gábor: T. képviselőház! A földmivelés­ügyi miniszter ur indítványa ellentétben áll a szakasz szövegével. Ha tehát a szakasz szövege elfogadtatott, akkor a földmivelésügyi miniszter ur indítványa elvettetett, ha pedig a földmivelés­ügyi miniszter ur indítványa fogadtatott el, akkor a szakasz szövege esett el, de még akkor is fenmarad Rakovszky István t. képviselő ur indítványa, a mely a szakaszhoz pótlásképen terjesztetett be. (Ugy van! balfelöl. Ellenmon­dásolt a jobboldalon.) Kérem tehát Rakovszky 52*

Next

/
Oldalképek
Tartalom