Képviselőházi napló, 1901. XXIX. kötet • 1904. október 10–november 5.

Ülésnapok - 1901-506

wvember 3-án, csütörtökön. 367 506. országos ülés 190í n egy kérdést terjesztett a ház elé. Ebben a kérdésben rendkívül nehéz állást foglalni. Én nem tagadom, hogy a kisbirtokosok e társulatnál helyenkint igen erősen igénybe vannak véve, de ugyanolyan arányban, ugyanolyan mértékben sújtva vannak természetesen a nagybirtokosok is. A Kábaszabályozó-társulatnál ebben a kérdésben soha, differeneziák nem merültek fel. A közgyűléseken a nagybirtokosok és a kisbirtokosok mindig karöltve és együttesen jártak el, a nagybirtokosok atyai gondoskodása egyrészt és a kisbirtokosok méltányossága másrészt megadja azt a megnyugtató érzést, hogy ennél a társulatnál a jövőben is fenmarad ez a jó irány és ez a helyes mérték. És ha t. képviselőtársaim egyike vagy másika azt kéri tőlem, hogy a Fertőt bocsássuk ki a társulat keretéből, és másfelől viceversa azt kivánják, hogy a kisbirtokosokon segítsek, ugy kénytelen vagyok a t. házat tájékoztatni arról, hogy ez a két dolog egymással teljesen ellentétes; (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) mert ha én a Fertő-birtokosokat kieresztem a Rábaszabályozótársulatból . . . (Halljuk! Halljuk! Zaj. Elnök csenget.) Én teljesen objektíve tárgyalom a kérdést, kérem a t. képviselő urakat, méltóztassanak engem meghallgatni. Ha a Rábaszabályozótársulat területéből kibocsátanám a Fertőt, akkor három község területét bocsátanám ki, vagyis 1146 holdat, de egyúttal ki kellene bocsátanom az összes nagybirtokosokat, 56.000 katasztrális holddal. Azt hiszem, nem szükséges, hogy e nagybirtokosok nevét felsoroljam, de ugy áll a kérdés, hogy az 56.000 hold által képviselt nagybirtokosokkal szemben csak 1146 hold áll, a mely azonban szintén nem kisbirtokosoké, hanem három községé. Batthyány igen t. képviselőtársam megjegyezte azt is, hogy 1885-ben a kormánybiztos és maguk a tervezetek ráoktrojáltattak a társulatra és ugyanezt állította ez alkalommal is a törvény első szakaszáról. Hát bocsánatot kérek, t. ház, én nem szeretek szinezni, de a mondottakat leszállítani arra a fokra, a hol a valóságnak megfelelnek, azt hiszem, kötelességem. T. képviselőtársam teljesen téved ugy 1885-re vonatkozólag, — bátor leszek az adatokat előterjeszteni •— mint a mostani javaslatot illetőleg. Az 1885. évi kormánybiztosságot maga a társulat kérte és ezt a kérvényt Győr vármegye közönsége, a mely a felügyelettel meg volt bízva, szintén támogatta. Az akkori közmunka- és közlekedésügyi miniszter e kérdésben értekezletet tartott, a melyre ugy az illető vidéknek országgyűlési képviselői, mint az illető társulat vezető emberei és szakemberek is meghivattak ; az érdekeltek részben a társulati terv egy részének levonásával, a többinek a végrehajtását kívánták és hogy azt kormánybiztosra bízzák, a mit az akkori közmunka- és közlekedésügyi miniszter a maga részéről akczeptált is. Ezen eljárás által az elv, hogy a társulat a kormánybiztost kérte és hogy G-yőr vármegye ezt a kérést támogatta, semmi változást nem szenvedett. Hasonlóképer. áll a most tárgyalás alatt lévő törvényjavaslattal. A mostani törvény 1. §-ában foglatakat illetőleg megjegyzem, hogy a társulat 1901 május 8-án tartott közgyűlésén a saját közegei által készített terveket elfogadta; ezeket a terveket jóváhagyás végett felterjesztette a földmivelésügyi miniszterhez. A földmivelésügyi miniszter a terveket illetőleg bizonyos módosításokat, kiegészítéseket látott szükségesnek és ezért visszaadta a terveket. Mikor aztán a tervek kiegészítve bemutattattak újból a földmivelésügyi miniszternek, tanácskozmányt hivott össze múlt év június 8-ára, a melyen az összes vezető egyének helyeselték a most tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat alapját képező terveket. Azt hiszem, t. ház, hogy mikor én, daczára az állam hozzájárulásának, kormánybiztost nem akarok kiküldeni, mikor én elfogadom az elődöm által helyesnek talált terveket, a melyeket a társulat közgyűlése elfogadott, mikor a t. ház egyik tagja sem kifogásolja a tervezet műszaki részét semmi irányban : akkor azt mondani, hogy most az országgyűlés és a kormány ráoktrojálja ezt a tervezetet a társulatra, azt hiszem, nem lehet. (Helyeslés a jobboldalon.) Gr. Batthyány Tivadar: Csak a kölcsönt. Tallián Béla földmivelésügyi miniszter: Azt mondta a t. képviselő ur, hogy az első szakaszban foglalt kötelezettségeket rá akarjuk oktrojálni a társulatra. Rátérek majd a kölcsön kérdésére is. De magára a tervezetre is ezt mondotta a t. képviselő ur. Még Rakovszky és gr. Batthyány t. képviselőtársaim befektetési számításait tartozom rektifikálni (Halljuk!) A társulat régi árterületére nézve a pénzügyminiszter liquidálása szerint 1875-től 1897 végéig a befektetési összeg 17,826.188 K 78 f; 1898-tól 1903 végéig a társulat adatai szerint 1,161.416 K 89 ft tesz ki a befektetés. E két tételhez járul a mostani törvényjavaslatban kontemplált 8,301.528 K 71 f. E befektetések tehát teljes összegükben a Rábaszabályozó-társulat megalakításától kezdve kitesznek 27,289.134 K 38 f-t. Most már, ha a 8,301,000 K-át, a melynek azonban nagy részét az állam viseli — teljes összegében társulati befektetésként veszem, akkor viselnének a birtokosok társulati befektetés czimén holdankint, nem ugy, a miként t< képviselőtársam mondotta, 150 vagy 160 K-át, hanem csak 83 K-át. Természetes azonban, hogy ennél tetemesebben kevesebbet, ha ebből még leütném, hogy álláspontomat erősítsem, a 3,300.000 K-át; de nem kívánom leütni, mert számításomban azon az állásponton vagyok, hogy az állam nem ad hozzá semmit. Itt tévedés van Batthyány igen t. képviselőtársam részéről, mert ő az üzemköltségeket ép ugy, mint az annuitási költségeknek összegeit