Képviselőházi napló, 1901. XXIX. kötet • 1904. október 10–november 5.

Ülésnapok - 1901-505

505. országos ülés 190k- október 29-én, szombaton. 345 következnek; itt egyszerre megváltozik a viszony és a negyedik osztályra az egész területből 25% jut, ezeknél a községeknél csak 14%, az ötödik osztálynál 35% áll szemben 17%-kal, a hatodik osztályban 25% áll szemben 12 %-kal. Ez érthetetlen megterhelés és nem tudom, hol kell ennek okát keresni. Lehet talán, hogy akkor, a mikor ezt a szabályozást kezdették, számítottak a Fertő lecsapolására. De bárhogy legyen, téDy az, hogy a Fertő lecsapolása nem fog megtörténni, mert a kormány a Fertő lecsapolásának ideájáról lemondott és különben ki is tűnt, hogy ezek a községek a Fertő csekélyebb vízállása folytán nem nyernének semmit sem, mert pl. az utolsó években ugyan visszament a Fertő, de ebben az esztendőben ismét teljesen a régi magasságban van. Egyes földrészeket, a melyek szabadok lettek és melyeket a múlt esztendőben kultiváltak, az idén a Fertő újra elöntött. Ez azt is mutatja, hogy a Rábaszabályozó-társulatnak az az egyetlen indokolása, a mely ezen községek megterheltetése mellett szól, hogy t. i. a Rábaszabályozás folytán a Fertő vízállása is csökken, sem állhat meg, mert a Rábát szabályozzák ugyan már 1885 óta, de azért a Fertő vízállásának a magassága jelenleg is épen olyan, mint volt 1885-ben. Én tehát, mint mondottam, a törvényjavaslatot épen a szegény nép érdekében megelégedéssel fogadom. Nem mondom, hogy azt a segítséget hozza, a melyet szeretnénk, de igenis el kell ismernem, hogy a Rábaszabályozás érdekében tényleg jelentékeny áldozatokat hoz. Én azonban tekintettel ezekre a községekre, a melyekről azelőtt beszéltünk, mégis kérném valamire az igen t, miniszter urat. Tessék befolyást gyakorolni a Rábaszabályozó-társaságra, hogy azért, mert nekünk az egész Rábaszabályozáshoz közünk nincs, arról hallani sem akarunk, a társaság ezt a hét általam megnevezett községet, a melyeket egészen jogtalanul adóztatott meg és a melyek nem tudom milyen machináczió folytán kerültek oda bele, a szabályozási területről bocsássa ki. A miniszter ur ezt maga nem teheti meg a társulat autonómiája folytán, de gyakorolhat a társulatra kellő nyomást, a melynek statútumai alapján megvan az a joga, hogy ezeket a községeket onnan a miniszter engedelmével kibocsássa. Ha pedig ez nem lehetséges, ajánlanám az igen t. miniszter urnak, hogy vegye ki egyáltalában az egész fertőmenti községeket államsegély czimén ebből a szabályozásból. Ha pedig ez sem lehetséges, azt jogosan megkövetelhetjük, tekintsék afertőmentiközségeket és elsősorban az emiitett hét, oly roppant megterhelt községet félérdekel (nek. A társulat közgyűlése megteheti épen ugy, mint a mit már több izben megtett, hogy a mikor a víz visszament és a földek művelhetők lettek, azonnal kiküldte azt a bizonyos klasszifikáló komissziót, a mely azokat a földeket besorozta egy magaKÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906. XXIX. KÖTET. sabb osztályba. Ezen a czimen megteheti a másikat is és leszállíthatja az osztályt, ugy hogy félérdekeltek leszünk. Szükségesnek tartottam, t. ház, ezeket a hibákat, a melyeket ma előhoztam, egyenesen kiemelni, mert épen ezeknek kellő kiemelése által tűnnek ki a törvényjavaslat előnyei. Az igen t. miniszter urat csak arra kérném, méltóztassék ellenőrizni, hogy ezek a munkálatok 1910-ig tényleg befejeztessenek és hogy 1910-ben, nem ugy, a mint nagyon sokszor, megint előálljon az az eset, hogy a munkálatok befejezését prolongálni kelljen. De legyen a miniszter ur tekintettel még egy körülményre. A törvényjavaslat első szakasza azt mondja, hogy a munkálatokat a társulatnak 1905 január 1-től számítandó 5 év alatt, tehát 1910 január l-ig be kell fejeznie. A törvényjavaslat 13. §-ában pedig az mondatik, nem akarom magát a szakaszt felolvasni, hogy a társulat köteleztetik, hogy az uj osztályozást olyan módon eszközölje, hogy az is 1910 január l-ig kész legyen. Már most nem értem, vájjon az alatt, mig a munkálatok folynak, lehet-e az osztályozást szintén megcsinálni, mert ha ezt nem lehetne, akkor a társulat arra volna utalva, hogy az osztályozást gyorsan végezze el. Itt pedig az én nézetem szerint épen az a fődolog, hogy a Rábaszabályozó-társulat a kellő időben kezdje meg az osztályozást, nehogy elhamarkodás történjék és hogy az érdekelteknek idejük maradjon az appelláczióra. Én tehát szükségesnek tartanám a társulatot arra szorítani, hogy az osztályozási munkálatokat már 1906-ban, de legkésőbb 1907-ben kezdje meg. Ezzel összefüggésben még egy dolgot kívánok felemlíteni. Nagyon helyesnek tartanám, ha az igen t. miniszter ur az uj osztályozásnál nem azt az eljárást követtetné, a melyet a törvényjavaslatban kontemplált ós a mely analóg az 1885 : XXIII. tczikk 107. és következő szakaszaival, hanem lehetne ezt talán egyszerűen ugy módosítani, hogy a törvény azt mondaná, hogy a földmivelésügyi miniszter által később meghatározandó eljárás szerint. Én már azt nagy előnynek tartom és nagy elővigyázat volt a miniszter ur részéről, hogy nem engedik meg a Rábaszabályozó társulatnak a saját statútumai szerinti szabályozást, mert a Räbaszabályozőtársulat nem követte az 1885 : XXIII. t.-czikkben megszabott eljárást, mivel a szabályozási törvény, az 1885 : XV. t.-czikk előbb hozatott, igy tehát önállóan járt el, mig ma a miniszter ur az osztályozást a társaság saját hatásköréből kiveszi és rá az 1885 : XXIII. t.-czikket alkalmazza. Én azonban ebben sem látok még kellő garancziát a szabálytalanság ellen, és sokkal nagyobb bizalommal viseltetnék az eljárás iránt, hogy ha ezt a miniszter ur maga saját közegei által végeztetné. Mert még az 1885 : XXIII. t.-czikk értelmében is a társulat az, a mely a kommissziót kiküldi és a szabályozást megkezdi. Igaz, hogy ezen kommissziónak és a közgyülés44