Képviselőházi napló, 1901. XXIX. kötet • 1904. október 10–november 5.
Ülésnapok - 1901-504
504-. országos ülés Í90Í október 28-án, pénteken. 325 lekben a nagy beruházásokkal kapcsolatos bevételek és kiadások, a melyekre nézve a törvények ugy intézkednek, hogy azok az államháztartás többi eredményeitől elkülönítve tüntetendők fel. Ha tebát azt akarjuk megvizsgálni, hogy mennyi volt az államnak saját forrásaiból származó bevétele és mennyi volt a tulajdonképeni állami kiadás, akkor mindezeket az emiitett tételeket ki kell hasítani, a mit az állami számvevőszék tényleg teljesít is. Ennek nyomán a következő eredményre juthatunk. (Halljuk ! Halljuk!) Az államnak saját forrásaiból származó bevételei gyanánt 1903-ra preliminálva volt 1061 millió korona. Miután pedig kiadásai 1082,600.000 koronával prelimináltattak, világos, hogy már az előirányzat szerint is a kiadások 21,600.000 koronával nagyobb összeget tettek ki, vagyis már a törvényhozás tudatosan ugy állapította meg a kiadásokat, hogy 21'6 millió koronát nem az államnak évi bevételeiből, hanem vagy kölcsönből, vagy a pénztári készlet felhasználása utján kellett volna fedezni. Ez volt tehát a preb'minárénak eredménye. Ezzel szemben 1903-ban a bevételi előírás és kiadási utalványozás ugy alakult, hogy a bevételek nem 21,600.000 korona, hanem csak 2,300.000 korona erejéig nem fedezték a kiadásokat, tehát az előírási eredmény 19,200.000 koronával volt kedvezőbb, mint az előirányzat. A tényleges eredmény azonban ezen számítás szerint sem volt kedvező, mert itt ugyanazon okok hatottak közre, a melyeket az előbb bátor voltam említeni, ugy hogy a tényleges pénztári eredmény ezen kalkulus szerint is 58 x /a millió koronával volt kedvezőtlenebb, mint az előirányzat. Természetes, hogy az 1903 ban elmaradt bevételeknek egy része befolyt 1904-ben és remélhető, hogy egy része még később is be fog folyni. Ezek azok, a miket kötelességemnek tartottam a zárszámadás ismertetésére vonatkozólag előadni. Most méltóztassék megengedni, hogy áttérjek az 1905. évi költségvetési előirányzatra, (Halljtik! Halljuk!) és konstatáljam mindenekelőtt azt, hogy 1905-re a rendes kiadások preliuaináre szerint 43'2 millió koronával, az átmeneti, vagy rendkívüli kiadások pedig 4'5 millió koronával emelkednek s igy a kiadások emelkednek összesen 477 millió koronával. Ugyanennyivel emelkednek körülbelül a bevételek is, vagyis 20,100.000 koronával a rendes bevételek és 22,200.000 koronával az átmeneti bevételek, minél fogva a bevételek emelkedése összesen 47,300.000 korona. Különösen figyelemreméltó a rendes kiadások emelkedése, a melyre vonatkozólag bátor voltam említeni, hogy ez 43'2 millió korona pluszt mutat fel. Itt rögtön meg kell jegyeznem, hogy a rendes kiadások ezen emelkedése csak látszólag ilyen magas, mert le kell ütni belőle 20 millió koronát, mint olyant, a mely már eddig is szerepelt a költségvetésben, csakhogy nem a rendes, hanem a rendkívüli kezelésben. Ez a 20 millió korona az az összeg, a mely az állami tisztviselők és a vármegyei alkalmazottak fizetésrendezése czimén már az 1904. évi költségvetésben is benne volt az átmeneti kiadások között mint átalány összeg. Most 1905-re, miután biztosan tudjuk, hogy minden egyes tárczára mennyi esik ebből a fizetésrendezési kiadásból, áthoztuk ezeket a tételeket az ordináriumba és felosztottuk az egyes tárczák közt. A rendes kezelésre nézve tehát ez a 20 millió emelkedés ugyan, de az összes kezelésre, vagyis az egész költségvetésre nézve abszolúte nem emelkedés, ez tehát leüthető a rendes kiadásokból és igy ezeknek az emelkedésével leszáll 23'7 millió koronára. Ebből a 237 r.jíllióból 3'5 millió korona kapcsolatos szintén a fizetésrendezésekkel és pedig részint a már megalkotott, részint a közelebbről megalkotandó törvények folyományát képezi. 5"4 millió korona emelkedés mutatkozik az üzemeknél, a hol azoknak természetes fejlődése következtében a kiadásokat is emelni kellett és ezzel azt értük el, hogy a bevételeknél több mint 11 milliónyi többletet állithatunk be a költségvetésbe. A még ezután mutatkozó 14 millió koronányi emelkedés a rendes költségvetésnek kizárólag részint megalkotott, részint a legközelebbi jövőben megalkotandó törvényekre vonatkozik, tebát olyan természetű kiadási emelkedés, a melyre nézve nem állott módjában a kormánynak a felett deliberálni, hogy felvegye-e vagy nem, hanem egyszerűen kénytelenek voltunk a törvény dispoziczióinak eleget tenni; vagy pedig felvettük, mert a közelebbről remélhetőleg megalkotandó törvények ilyen kiadási növekedéseket fognak szükségessé tenni. Természetes dolog, hogy az adminisztráczió különböző ágazatai szintén fejlődvén, bizonyos kiadási többleteket igényeinek. Ezt a szükségletet azonban már nem kiadási emeléssel födöztük, hanem igyekeztünk megtakarításokat eszközölni minden irányban és az ilykép megtakarított összegekkel fedeztük azután az adminisztráczió növekedését, (Elénk helyeslés.) Ezeket általánosságban megjegyezve, legyen szabad most már némileg a részletekre áttérnem, ígérve a t. képviselőháznak, hogy nem fogom túlságos mérvben igénybe venni becses figyelmét, Feltüntetni kívánom ugyanis azon különbözeteket, a melyek az 1905. évi előirányzat és az 1904, évi költségvetési törvény között mutatkoznak. Az országgyűlés szükséglete emelkedik 44,000 koronával. Ez főleg annak a következménye, hogy a delegácziók a jövő évben Bécsben tartják üléseiket. A közösügyi kiadások azon része, a mely eddig is szerepelt a mi költségvetésünkben, az úgynevezett ordinárium és extra ordinárium emelkedést nem mutat fel, habár a rendes kiadások másfél millió koronával emelkednek is,
