Képviselőházi napló, 1901. XXIX. kötet • 1904. október 10–november 5.

Ülésnapok - 1901-504

504-. országos ülés Í90Í október 28-án, pénteken. 325 lekben a nagy beruházásokkal kapcsolatos bevé­telek és kiadások, a melyekre nézve a törvé­nyek ugy intézkednek, hogy azok az államház­tartás többi eredményeitől elkülönítve tüntetendők fel. Ha tebát azt akarjuk megvizsgálni, hogy mennyi volt az államnak saját forrásaiból szár­mazó bevétele és mennyi volt a tulajdonképeni állami kiadás, akkor mindezeket az emiitett tételeket ki kell hasítani, a mit az állami szám­vevőszék tényleg teljesít is. Ennek nyomán a következő eredményre juthatunk. (Halljuk ! Halljuk!) Az államnak saját forrásaiból származó bevételei gyanánt 1903-ra preliminálva volt 1061 millió korona. Miután pedig kiadásai 1082,600.000 koronával prelimináltattak, világos, hogy már az előirányzat szerint is a kiadások 21,600.000 koronával nagyobb összeget tettek ki, vagyis már a törvényhozás tudatosan ugy állapí­totta meg a kiadásokat, hogy 21'6 millió koro­nát nem az államnak évi bevételeiből, hanem vagy kölcsönből, vagy a pénztári készlet fel­használása utján kellett volna fedezni. Ez volt tehát a preb'minárénak eredménye. Ezzel szem­ben 1903-ban a bevételi előírás és kiadási utalványozás ugy alakult, hogy a bevételek nem 21,600.000 korona, hanem csak 2,300.000 korona erejéig nem fedezték a kiadásokat, tehát az elő­írási eredmény 19,200.000 koronával volt ked­vezőbb, mint az előirányzat. A tényleges ered­mény azonban ezen számítás szerint sem volt kedvező, mert itt ugyanazon okok hatottak közre, a melyeket az előbb bátor voltam emlí­teni, ugy hogy a tényleges pénztári eredmény ezen kalkulus szerint is 58 x /a millió koronával volt kedvezőtlenebb, mint az előirányzat. Ter­mészetes, hogy az 1903 ban elmaradt bevételek­nek egy része befolyt 1904-ben és remélhető, hogy egy része még később is be fog folyni. Ezek azok, a miket kötelességemnek tar­tottam a zárszámadás ismertetésére vonatkozó­lag előadni. Most méltóztassék megengedni, hogy áttér­jek az 1905. évi költségvetési előirányzatra, (Halljtik! Halljuk!) és konstatáljam mindenek­előtt azt, hogy 1905-re a rendes kiadások preliuaináre szerint 43'2 millió koronával, az átmeneti, vagy rendkívüli kiadások pedig 4'5 millió koronával emelkednek s igy a kiadások emelkednek összesen 477 millió koronával. Ugyanennyivel emelkednek körülbelül a bevéte­lek is, vagyis 20,100.000 koronával a rendes bevételek és 22,200.000 koronával az átmeneti bevételek, minél fogva a bevételek emelkedése összesen 47,300.000 korona. Különösen figyelemreméltó a rendes kiadá­sok emelkedése, a melyre vonatkozólag bátor voltam említeni, hogy ez 43'2 millió korona pluszt mutat fel. Itt rögtön meg kell jegyeznem, hogy a rendes kiadások ezen emelkedése csak látszó­lag ilyen magas, mert le kell ütni belőle 20 millió koronát, mint olyant, a mely már eddig is szerepelt a költségvetésben, csakhogy nem a rendes, hanem a rendkívüli kezelésben. Ez a 20 millió korona az az összeg, a mely az állami tisztviselők és a vármegyei alkalmazottak fizetés­rendezése czimén már az 1904. évi költségvetés­ben is benne volt az átmeneti kiadások között mint átalány összeg. Most 1905-re, miután biztosan tudjuk, hogy minden egyes tárczára mennyi esik ebből a fizetésrendezési kiadásból, áthoztuk ezeket a téte­leket az ordináriumba és felosztottuk az egyes tárczák közt. A rendes kezelésre nézve tehát ez a 20 millió emelkedés ugyan, de az összes keze­lésre, vagyis az egész költségvetésre nézve abszolúte nem emelkedés, ez tehát leüthető a rendes kiadásokból és igy ezeknek az emelkedé­sével leszáll 23'7 millió koronára. Ebből a 237 r.jíllióból 3'5 millió korona kapcsolatos szintén a fizetésrendezésekkel és pedig részint a már meg­alkotott, részint a közelebbről megalkotandó tör­vények folyományát képezi. 5"4 millió korona emelkedés mutatkozik az üzemeknél, a hol azok­nak természetes fejlődése következtében a kiadá­sokat is emelni kellett és ezzel azt értük el, hogy a bevételeknél több mint 11 milliónyi többletet állithatunk be a költségvetésbe. A még ezután mutatkozó 14 millió koronányi emelkedés a rendes költségvetésnek kizárólag részint meg­alkotott, részint a legközelebbi jövőben meg­alkotandó törvényekre vonatkozik, tebát olyan természetű kiadási emelkedés, a melyre nézve nem állott módjában a kormánynak a felett deliberálni, hogy felvegye-e vagy nem, hanem egyszerűen kénytelenek voltunk a törvény dis­poziczióinak eleget tenni; vagy pedig felvettük, mert a közelebbről remélhetőleg megalkotandó törvények ilyen kiadási növekedéseket fognak szükségessé tenni. Természetes dolog, hogy az adminisztráczió különböző ágazatai szintén fejlődvén, bizonyos kiadási többleteket igényeinek. Ezt a szükség­letet azonban már nem kiadási emeléssel födöz­tük, hanem igyekeztünk megtakarításokat esz­közölni minden irányban és az ilykép meg­takarított összegekkel fedeztük azután az adminisztráczió növekedését, (Elénk helyeslés.) Ezeket általánosságban megjegyezve, legyen szabad most már némileg a részletekre áttérnem, ígérve a t. képviselőháznak, hogy nem fogom túlságos mérvben igénybe venni becses figyelmét, Feltüntetni kívánom ugyanis azon különbözeteket, a melyek az 1905. évi előirányzat és az 1904, évi költségvetési törvény között mutatkoznak. Az országgyűlés szükséglete emelkedik 44,000 koronával. Ez főleg annak a következ­ménye, hogy a delegácziók a jövő évben Bécsben tartják üléseiket. A közösügyi kiadások azon része, a mely eddig is szerepelt a mi költségvetésünkben, az úgynevezett ordinárium és extra ordinárium emelkedést nem mutat fel, habár a rendes ki­adások másfél millió koronával emelkednek is,

Next

/
Oldalképek
Tartalom