Képviselőházi napló, 1901. XXIX. kötet • 1904. október 10–november 5.

Ülésnapok - 1901-504

326 50b. országos ülés 1904 október 28-án, pénteken. de az extraordináriumban ugyanilyen, vagy valamivel nagyobb apadás lévén, ez a része a közösiigji kiadásoknak többletet nem mutat fel. Azonban egy jelentékeny többlet van beállítva a ini költségvetésünkbe az utolsó delegáezió III. és IV. számú határozatai következtében, a mely határozatokkal a hadsereg részére 78 millió, a haditengerészet részére 62,676.000 kororiányi rendkívüli hadi hitelt szavaztak meg. Ez a két összeg 140.676.000 koronát tesz ki, ebből ránk a quóta szerint eső rész 48,392.544 korona; ezt az összeget, mint előrelátható, és illetőleg a delegáezió által megszavazott összeget kénytelen voltam beilleszteni a költségvetésbe... B. Kaas Ivor: Ez is az obstrukezió következése? (Zaj. Mozgás és felkiáltások a jobboldalon : Halljuk ! Halljuk!) Lukács László pénzügyminiszter: ... a mely összeget, miután nem vagyunk képesek folyó bevételeinkből fedezni, ugyanilyen összegű kölcsönből eredő bevétel ellensúlyozza, ugy hogy ez a tétel átfutó természetű tétellé válik, a mely a mérlegre befolyást nem gyakorol. A mennyiben pedig hatása van az államadóssági kama toknál, arról külön fogok megemlékezni. A mi a nyugdijszükségletet illeti, ez 631.000 koronával emelkedik; miután ugyanis a tisztviselői fizetések emeltettek, természetesen a nyugdíj kiszabásának alapja nagyobbodván, szükséges volt a nyugdij-preliminárét is felemelni. A mi az államadósságokat illeti, mindenekelőtt konstatálni kívánom, hogy állami adósságaink legtöbb neménél nem mutatkozik emelkedés, hanem körülbelül 200.000 korona csökkenés. Egyedül a 4 százalékos koronajáradék szükséglete emelkedik 7,119.724 koronával. Ezen összeg kamatját és kezelési költségét képezi annak a tőkeösszegnek, a melyet a jövő év folyamán kölcsönből vagyunk kénytelenek beszerezni, és a mely összesen 136,390.000 korona effektív összeget tesz ki. Ez az ö .-.eg a következő tételekből alakul: Először is jogosítva vagyunk a konverzionális törvény határozata értelmében azon összegeket, a melyeket a városok és községek regálékötvényeinek ellenében ellenértékül kifizetni jogosítva vagyunk, koronajáradék utján beszerezni. Ez az összeg tesz 3,700.000 koronát a jövő évben. Ugyancsak koronajáradék utján fogjuk beszerezni a beruházási törvény értelmében, vagy annak alapján a jövő évben szükségessé vált összeget a beruházási programúinak megfeleló'leg 58,326.000 koronában, továbbá ugyancsak ilyen koronajáradék-emisszió által kell hogy beszerezzük azt az összeget, a mely közösügyi czélokra a delegáezió 1902. évi határozata szerint a taraczkágyuk előállítására szükségessé vált, a melyre vonatkozólag törvényjavaslatot voltam bátor benyújtani a t. képviselőháznak és a mely 38 millióból ránk esik 13,072.000 korona. És végül ugyancsak koronajáradékkal szándékozunk beszerezni azt a közösügyi kiadást, a melyet az utolsó delegácziók 1904-re póthitelként és 1905-re rendkívüli hitelként megszavaztak, a melyeknek egyike 38,156.000 korona, másika — mint emiitettem — 140 millió, összesen 178,176.000 korona, a melyből a ránk eső rész 61,292.000 koronát tesz ki. Ebből a négy tételből alakul az emiitett 136,390.000 korona, a melyet effektív összegben be kell szereznünk. A mint méltóztatnak látni, ezen összeg két alkatrészből áll; az összeg egyik része olyan, a mely tisztán magyarországi szükségletek fedezésére szolgál és ez tesz 62 millió koronát, a másik olyan, a mely közös szükségletek fedezésére szolgál és ez tesz 74,364.000 K-át. Az előbbinek kamatterhet kell, hogy egészen mi viseljük, az utóbbinak kamatterhe megtérül abban az összegben, a melyet a közös hadügyi kormány az ő dotácziójából évenkint hosszabb időn keresztül a monarchia két államának megtérít, a mely a delegácziók határozata szerint 27,079.000 koronát tesz ki évenkint és a melyből a ránk eső összeg 9,315.176 K. Ezt a 9,315.176 K-át, a mely tehát ránk nézve bevételt képez, két czélra szándékozunk felhasználni, Először is ebből fedezzük a közösügyi szükséglet kamatterhet, a mely 3,123.000 K, a fenmaradó 6,191.865 koronát adósságtörlesztésre szándékozunk fordítani és pedig egy magasabb kamatozású kölcsön törlesztésére: t. i. az osztrák-magyar államvasuttársulattal szemben fennálló tartozásunk törlesztésére. így alakul, t. ház, az államadósságok szükséglete, a melynek végeredménye azt mutatja, hogy az államadósságok czímén 1905ben a tiszta szükséglet 3,792.000 koronával emelkedik. Ez az egész emelkedés, mely ezen a czimen szerepel. A kamatbiztositást élvezett és más vasutak átvétele következtében elvállalt adósságok szükséglete apad 500.000 K-ával épen azon oknál fogva, melyet az imént emiitettem, t. i. az osztrák-magyar államvasuttársulattal szemben fennállott adósság törlesztése következtében. Az egyes tárczákat terhelő kölcsönök, az u. n. tárczakölcsönök szükséglete emelkedik 619.000 K-val. Itt két főtételt kívánok kiemelni. Az egyik a kereskedelemügyi tárczánál az a 310.000 K-nás tétel, a mely az államvasutak mentén épített tisztviselői és munkás lakházak czéljaira felvett kölcsön törlesztésének kamatszükséglete, a másik a kultusztárczánál a különböző tanintézeti építkezések számára felvett kölcsönök kamat- és törlesztésszükséglete. A vasúti kamatbiztositási előlegek cziménél apad a szükséglet 145.000 K-val, miután remélhető, hogy ezen garantirozott vasutak jövedelmezősége emelkedik. Horvát-Szlavonországok beligazgatási szükségletét ez alkalommal nem a három évi átlagos számítás alapján prelimináltam, mint eddig, hanem azon kiegyezési törvényjavaslat, illetőleg megállapodás értelmében, a mely a két regni-