Képviselőházi napló, 1901. XXIX. kötet • 1904. október 10–november 5.

Ülésnapok - 1901-504

504. országos ülés 1904 október 28-án, pénteken. 323 soknak az utóbbi években mutatkozott rohamos emelkedése az egész vonalon, ezzel szemben a múlt évi törvényenkivüli állapotnak hátrányos hatása az állami bevételekre, a mi még most is érezhető, az idei kedvezőtlen termés, a minek a jövő évben is érezni fogjuk visszabatását, mind olyan momentumok, a melyek kétszeres kötelességévé tették a kormánynak, hogy a költségvetés összeállítása körül a legnagyobb rigorozitással járjon el. Már az 1904. évi költségvetési előirányzat beterjesztése alkalmával bátor voltam azon nézetemnek adni kifejezést, hogy abban az esetben, ha állami kiadásaink az egész vonalon oly nagy mértékben fognak tovább is emelkedni, mint az utóbbi időben, ugy rendes mai bevételi forrásaink hozadékából ezeket a kiadásokat nem leszünk képesek fedezni. És miután már akkor előre láttam, hogy bizonyos kiadásaink még mindig emelkedni fognak, és hogy vannak egyes pontok, a hol a kiadások még mindig nem érték el a kulminácziót, azért már akkor bátor voltam abbeli véleményemnek kifejezést adni, hogy államháztartásunk egyensúlyát csak ugy tarthatjuk fenn, ha a legközelebbi költségvetés összeállításánál a kormány szigorú revízió alá vesz minden egyes költségvetési tételt, töröl, redukál mindenütt, a hol azt hátrány nélkül teheti, ós ily módon csinál helyet azoknak az uj kiadásoknak vagy növekedő tételeknek, melyek vagy törvényből kifolyólag szükségképen beillesztendők a költségvetésbe, vagy oly természetűek, hogy az állam eminens érdekeinek sérelme nélkül azok elől elzárkóznunk nem lehet. Ezen költségvetési előirányzat, a melyet ezennel szerencsém van bemutatni, ezen elvek szem előtt tartása mellett készült, ezt az eljárást követtük ezen előirányzat készítésénél és ennek köszönhetjük, hogy oly előirányzatot van szerencsém ez alkalommal beterjeszteni, a mely a realitás minden kellékének megfelel és a mely — ha megtartatik, a mi a kormánynak természet szerint szigorú kötelessége — meg fogja védeni az államháztartás egyensúlyát az 1905. évben is a nélkül, hogy bármiféle rendkívüli eszközhöz kellene nyúlni. (Elénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Ha ezen takarékossági törekvés daczára, a mely nyilvánul ebben a költségvetési előirányzatban, az előadottakból vagy a költségvetés tanulmányozásából mégis azt méltóztatik látni, hogy az állami kiadások, különösen a rendes kiadásoknál számszerint az 1905-ik évre is elég jelentékeny összeggel emelkednek, másrészről méltóztatnak meggyőződni arról is, hogy ezeknek a kiadásoknak legnagyobb része olyan, a mely törvényből folyólag egyszerűen beillesztendő volt a költségvetésbe, vagy olyan, a mely nem valóságos emelkedés, legalább a rendes kezelésben, hanem csak látszólagos, vagy olyan természetű, a mely magával hozza a megfelelő bevételt, a mely azt ellensúlyozza és igy átfutó természetű kiadássá válik, mely a mérlegre befolyást nem gyakorol; vagy olyan természetű, a mely nem állandó, hanem egy pár év múlva el fog tűnni a költségvetésből: méltóztatnak meggyőződni arról is, hogy a kiadásoknak ezen emelkedése, a mely valóságos és egyszersmind állandó természetű, nem oly nagy, hogy azokat az állam bevételéből normális fejlődés mellett fedezni nem volnánk képesek. Mielőtt tovább mennék és ismertetném legalább főbb vonásaiban az előirányzatot, méltóztassék megengedni, hogy — a mint az máskor is szokás volt — rövid visszapillantást vessek a múlt év zárszámadási eredményeire, arra a zárszámadásra, melyet a t. miniszterelnök ur az imént terjesztett be és hogy összehasonlítsam a múlt évi költségvetési törvény tételeit az államháztartás kezelésében felmerült eredményekkel. (Halljuk! Halljuk!) Ez az összehasonlítás ez alkalommal nem bír azzal a fontossággal, mint más években, mert méltóztatnak tudni, hogy 1903-ra nekünk költségvetésünk nem volt. A törvényenkivüli állapot következtében az 1903. évi költségvetés csak utólag, 1904-ben jött létre, másrészről van egy momentum, a mely szintén zavarja bizonyos mértékig az 1903. évi eredmények tiszta képét, s ez a konverzió, a mely az 1902 : V, t.-cz. alapján végrehajtatott, és a mely átnyúl az 1903. évbe is, s a melynek egyes tételei az 1903. évi zárszámadásokban jelentkeznek a nélkül, hogy jogilag ezt az évet illetnék, mert tulajdonképen az 1902. évi zárszámadásokba tartoznának. Ha tehát az 1903. év eredményéről tiszta képet akarunk nyerni, akkor ezeket a tóteleket ki kell küszöbölni. Az 1903. évben az állami költségvetés olykép lett megállapítva, hogy a bevételek 2,241.500 koronával haladták meg a kiadásokat, vagyis ez volt a költségvetésileg előirányzott fölösleg. Az 1903. év kezelésére azonban a költségvetési és az imént említett konverzionális törvényen kivül számos más póthiteltörvény is bírt befolyással, a melyek korábbi időkben megalkotva, éreztették hatásukat az 1903. évben is, a mennyiben a kormányt a költségvetésen kivül különböző nagyságú bevételekre és kiadásokra hatalmazták fel így a pénzügyi kormányzat fel volt hatalmazva 1903-ra 2,600.000 K-át venni igénybe, a kereskedelmi tárcza pőthitele 2.500.000 K volt, a földmivelésügyi tárczáé 2,400.000 K, a vallás- és közoktatásügyi, valamint az igazságügyminiszteri tárczának póthitele egyenkint egy millió korona, a honvédelmi tárczának póthitele 2,600.000 K volt. Ezenkívül az 1897: XXX. t.-czíkkel engedélyezett nagy vasúti beruhízás folytán fel volt hatalmazva a kormány 1903-ban 14,400.000 K-át venni igénybe. A legutolsó beruházási törvény, valamint az 1904: XIV. t.-cz. pedig ugyancsak engedélyezett az 1903. évre utólagosan 8,800.000 K-át ugy, hogy ha mindezeket összegezzük és hozzácsatoljuk a költségvetési törvényben 41*