Képviselőházi napló, 1901. XXIX. kötet • 1904. október 10–november 5.

Ülésnapok - 1901-490

¥.)0. országos ülés 190í október ll-én, kedden. 15 fogtam fel a kérdést, hogy épen azon t. képviselő­társaim szempontjából sürgős a dolog, a kik a szerződés ellen foglalnak állást, mert a szerző­dés életbeléptetésének megakadályozására akkor van meg a mód és lehetőség, ha a ház bele­megy a tárgyalásba és hoz egy oly határozatot, a mely a szerződés meghiúsítását és nagyon természetesen a kormány lemondását vonja maga után. A mennyiben t. képviselőtársaim erre az akcziójukra nem fektetnek súlyt és nem kiván­ják a 15-éig fennálló időt felhasználni arra, hogy érvényesítsék akaratukat, óhajukat, nekem csakugyan semmiféle indokom nem lehet forszí­rozni a kérdés sürgős tárgyalását, és én hozzá­járulok, hogy 14-ére tűzessék ki. (Helyeslés és derültség jobbfelöl.) Polónyi Géza: Szavaim értelmének helyre­igazítása czimén kérek szót. (Zaj.) Ha a parlamenti viszonyok és a politikai helyzet mellett legtávolabbi reménységem volna, vagy valószínűség forogna fenn arra, hogy en­nek a javaslatnak gyorsabban való tárgyalásá­val gyorsitom a kormány lemondásának kötele­zettségét, ahhoz járulnék hozzá, hogy nyomban kezdjük meg a tárgyalást. (Zaj.) De nem erről van szó, hanem taktikai fogásokról van szó egy többség részéről, a mely el van szánva tüskén­bokron és árkon keresztül követni a kormányt a törvénytelenségbe is. (Ellenmondás jobb felöl.) Münnich Aurél: Oda nem! (Nagy zaj a bal­és a szélsöbaloldalon. Elnök csenget.) Thaly Ferencz: Hát az 1899 : XXX. tör­vényczikk! Polónyi Géza: Figyelemmel arra is, hogy ez az országgyűlés szünetelt és a hosszú nyári szünet alatt a t. miniszterelnök urnak módjá­ban állt volna a propozicziót akként megtenni, ha oly nagyon sürgősnek tartotta ezt a javas­latot, hogy akár 20 képviselő által összehivatja a házat rendkívüli ülésre, akár pedig előbbre hívhatta volna össze a házat, ezek a mesterkélt fogások és nyilatkozatok én rám semmiféle ha­tással nem birnak. Azért a magam részéről csak tudomásul veszem, hogy a miniszterelnök ur hozzájárult ahhoz, hogy 14-ike előtt ez ne tű­zessék napirendre. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Kimondom a ház határozatául azt, hogy a ház a törvényjavaslatot a bizottság je­lentésével együtt a f. hó 14-én tartandó ülés napirendjére tűzi ki. Áttérünk most napirend szerint az 5, sor­jegyzékben foglalt kérvények (írom. 276.) tár­gyalásának folytatására. Következnek a 217—250. számú kérvények, a nagyváradi ipartestület stb. kérvényeinek tárgyalása az önálló vámterület életbeléptetése tárgyában. Legutóbb, mikor a kér­vények ezen sorjegyzékét tárgyaltuk itt, a kérvé­nyeknek az önálló vámterület életbeléptetése iránti részénél szakadt meg a vitatkozás. Az előadó elmondta bevezető beszédét, valamint Szatmári képviselő ur is felszólalt. Kivan valaki ehhez szólni? Rákosi Viktor jegyző: Babó Mihály! Babó Mihály: T. ház! Valahányszor a kép­viselőház üléstermében az ország közjogi helyze­tét ós a védelem ügyeit illető kérdések tárgyal­tatnak, mindannyiszor a túloldalról és a kormány­padokról az ellenzék következetesen azt az ellenvetést és szemrehányást hallja, hogy sokkal előnyösebb volna, ha felhagyna ezeknek a kér­déseknek bőséges vitatásával és minden erejét az ország közgazdasági ügyeinek megvitatására fordítaná. Most itt volna az alkalom, hogy be­igazolja a t. többség azt az állítását, hogy ő komolyan foglalkozik a nemzet közgazdasági ügyeinek védelmével és ráhelyezkedik arra az álláspontra, mely az ország érdekében áll. (Igaz! JJgy van! a szélsöbaloldalon.) A mód és az alkalom adva van, hogy a törvényhozás a köz­gazdasági kérdésekkel oly irányban foglalkozzék, mely a nemzet jogosult kívánalmainak és érde­keinek megfelel. (Igaz! ügy van! a szélsőbal­oldalon.) Hiszen azok a kérvények, melyek a ház asztalán feküsznek, nem uj dolgot kérelmeznek; gyökerüket, alapjukat találják azokban a nyilat­kozatokban és programmbeszédekben is, melyek a túloldalon ülő képviselőtársaink ajkairól hang­zottak el az általános képviselőválasztások alkal­mával (Igaz! ügy van! a szélsőbaloldalion.) és épen azért erről az oldalról joggal elvártuk volna a t. túloldaltól és a kormány tói, hogy megragadja az alkalmat és ezen kérvények szellemébeu bizonyos kijelentéseket tesz legalább oly irányban, hogy azon óhajok megvalósítása a közel jövőben remélhető. Ez a többség és a kor­mány törvényszerű kötelessége is volna. (Zaj jobb­felől.) Méltóztassék t. elnök ur csendet csinálni. Elnök: Csendet kérek, t. ház! Babó Mihály: Midőn 1867-ben Magyarország és Ausztria között az első vám- és kereskedelmi szövetség megköttetett, akkor a szabad kereske­delem rendszere uralkodott egész Európában, sőt azon kivül is. Azonban az idők folyamán az ellenkező irány vergődött túlsúlyra; ma a véd­vámos rendszer uralja az egész közgazdasági helyzetet, és ha akkor a nyomasztó politikai vi­szonyok hatása alatt talán indokolhatta is az uralkodó többség, hogy a vámszövetséget létre­hozta Magyarország és Ausztria között, a meg­változott viszonyok következtében ma tarthatat­lan ez az állapot, (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) mert odáig jutottunk, hogy ha az folytattatik, akkor Magyarország közgazdasági élete teljesen meg lesz ölve. (Igaz! Ügy van! a szélsöbal­oldalon.) 1867-ben az akkori szabad kereskedelmi rendszer következtében a vámoknak tulajdon­képen csak pénzügyi jelentősége volt, de köz­gazdasági jelentősége alig. Ma azonban megfor­dítva, a védvámos rendszer következtében a vá­moknak elsősorban közgazdasági jelentőségük és csak másodsorban van pénzügyi jelentőségük, (Igaz! JJgy van! a szélsöbaloldalon.) s miután, ha felállítanék Magyarország és Ausztria hatá­rán a vámvonalat, ebből még nem következnék

Next

/
Oldalképek
Tartalom