Képviselőházi napló, 1901. XXIX. kötet • 1904. október 10–november 5.

Ülésnapok - 1901-496

166 406. országos ülés 1004 október 19-én, szerdán. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon. Zaj a szélsőbaloldalon.) másrészt a kormánynak megadom a felmentést, ós eljárását jóváhagyandónak találom. (Elénk helyeslés és éljenzés a jobboldalon és a középen. Szónokot számosan üdvözlik. Zaj a balés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Kossuth Ferencz képviselő ur személyes kérdésben kért ugyan szót, de a házszabályok értelmében engedélyt kért a háztól arra is, hogy hogy a tárgytól némileg eltérhessen. (Helyeslés) A ház tehát az engedélyt megadja. Kossuth Ferencz : T. ház! Bátor vagyok a ház türelmét néhány perezre igénybeTenni, még pedig személyes kérdés czimón, és nagyon kérném az igen t. miniszterelnököt, méltasson ó' is arra, hogy meghallgasson. (Halljuk! Halljuk!) Az imént felszólalt Nagy Ferencz t. barátom meglehetős vig kedélylyel azt a megjegyzést telte, hogy csodálkozik azon, hogy én, ki iránt néhány hízelgő kifejezést méltóztatott használni, a mit köszönök — nem választom meg helyesen azt, hogy miben higyjek Polónyi barátom állításainak, miben nem. (Felkiáltások a középrtí: Nem ezt mondta!) Polónyi Géza: Ez impertinenczia lenne, ha ezt mondta volna! (Zaj.) Nagy Ferencz: Én azt mondtam, hogy Kossuth Ferencz meg tudja ítélni, mit fogadjon el Polónyi képviselő úrtól, mit nem. Kossuth Ferencz: T. barátom szavait én igy kívántam visszaadni, a mennyiben természetesen csak politikai állításokra czéloztam. Polónyi Géza: Ez más! (Zaj.) Kossuth Ferencz: De én nem erről akarok beszélni. Nagy Ferencz t. barátom kedélyes megnyilatkozása az országnak szerintem nagy szolgálatot tett, mert a miniszterelnök urat oly nyilatkozatra bírta, bár csak közbeszólás alakjában, a milyen az országra nézve nagyon becses. Azt mondotta ugyanis, hogy az Olaszországgal kötött szerződés Magyarországnak egyedüli, tehát Ausztriával nem egjüttes kívánalmára is felmondható. Gr. Tisza István miniszterelnök: Ez nem újság! (Derültség a jobboldalon.) Kossuth Ferencz: Azt méltóztatik mondani, t. miniszterelnök ur, hogy ez nem újság! Tehát ugy-e ön igy értelmezi ezt a szerződést? Gr. Tisza István miniszterelnök: Igen! Kossuth Ferencz: Tehát így értelmezi. Azért kérdem ezt ily határozottan, mert ezt az értelmezést le akarom szegezni. Gr. Tisza István miniszterelnök: Oda van szegezve százszor. Lukszus azt felfújni! (Derültség a jobboldalon) Kossuth Ferencz: Ugy látszik, az urak ma nagyon vig kedélyben vannak. (Derülség jobbfelöl.) Csakhogy a vig kedély az írott törvény szövegén nem változtat. Ezt leszek bátor felolvasni. Az 1899: XXX. t.-czikk első szakaszának második pontja a következőleg szól (olvassa): »Az 1907-ig esetleg kötendő külföldi kereskedelmi szerzedésekre nézve kimondatik, hogy azoknak a két állam nevében leendő megkötése az 1878: XX. t.-czikk harmadik czikkének első bekezdésében előirt módozat mellett eszközlendő.< T. Nagy Ferencz ur elfeledte, hogy csak az idézett szakasz első bekezdésében foglaltakat tartja fenn elég sajnosán az idézett törvény. Mi van az 1878: XX, t.-czikk 3. §-ának első bekezdésében? (olvassa): »Ilynemű ujabb szerződésekre nézve az alkudozás ós szerződés megkötése mindkét törvényhozótestület alkotmányos jóváhagyásának fentartása mellett a külügyminiszter által történik, azon megállapodások alapján, melyek a két fél illető szakminiszterei közt eszközlenclők.« Itt megáll az első bekezdés. Mit jelent ez, t. ház? Azt jelenti, hogy a külügyminiszter megkötheti a két állam nevében együttesen a kereskedelmi szerződéseket, mint a hogy meg is kötötte Magyarország és Ausztria nevében együttesen Olaszországgal. A második bekezdés szól a felmondási jogról, holott volt szerencsém t. barátomnak figyelmét ráirányítani arra, hogy az 1899 : XXX. törvényezikk expressis verbis csak az első bekezdésről szól és a másodikiól nem szól, mint a hogy nem is volt szükséges az, hogy erről szóljon, mert az ország joga felmondani a kötendő szerződéseket ugy sem a törvényből eredne a külállamokkal szemben, banem a szerződés feltételeiből. Nagy Ferencz: Téredés! Félreértés! Kossuth Ferencz: Hogyha máskép van, azt nagy örömmel fogom tudomásul venni, mert ez lenne az ország érdeke és én az ország érdekét sokkal magasabbra helyezem, mint az én jnfallibilitásomat, mert én pápa nem vagyok. Förster Ottó: És nem is leszel! (Élénk derültség.) Kossuth Ferencz: És nem is leszek! (Élénk derültség.) De az bizonyos, hogy máskép a két felolvasott szakaszt én eddig nem tudtam értelmezni. Ismétlem, hogy tudomásul veszem a t miniszterelnök urnak ama törvény-értelmezését, hogy igenis joga van Magyarországnak magának is felmondani a külállamokkal a szóban forgó szerződéshez hasonló módon megkötött szerződéseket is és az olasz szerződésben kikötött feltételek szerint ezt is. (Ugy van! Ugy van! jobbfelöl) Minthogy felszólaltam, (Halljuk ! Halljuk !) még egy észrevételére vagyok köteles reflektálni az igen t. előttem szólott barátomnak, és csakis erre nézve kértem ki a ház becses engedelmét, mert előbbi felszólalásomra jogom volt. (Sálijuk! Halljuk!) Igen t. barátom azt mondta, hogy a függetlenségi párt lekicsinyli Olaszországgal való viszonyunkat. Ez ellen én a leghatározottabban tiltakozom. (Helyeslés a szélsobaloldalon.) A függetlenségi párt Olaszország iránt a legnagyobb elismeréssel viseltetik; tudja azt, hogy Olasz-