Képviselőházi napló, 1901. XXIX. kötet • 1904. október 10–november 5.
Ülésnapok - 1901-495
134 ky5. országos ülés 190b október 18-án, kedden. individualitását és önállóságát a külföld előtt bizonyítjuk, a mi az 1867: XII. t.-cz. alapján is megteendő, mi lehet az oka annak, hogy mindenféle más expediensről gondoskodnak, sőt megszegik a törvényt és az alkotmányt, csak azért, hogy ne kelljen teljesíteni, a mit a törvény rendel. Mi lehet ennek az oka ? Erre mi azt mondjuk, hogy megnyilatkozik az a czentralisztikus áramlat, (TJgy van! TJgy van ! a szélsöbaloldalon.) a mely a birodalmi egységhez való ragaszkodásnak merevségével és kérlelhetetlenségével, ott is, a hol a Felség esküje által szentesitett törvény végrehajtásával meg kellene azt tenni, hogy a magyar nemzet a maga önállóságához mérten nyilatkozhassak meg a szerződéskötéseknél, ezt megakadályozzák, csakhogy valahogy meg ne történjék az, hogy Magyarország önállóan szerződött egy külföldi állammal. (TJgy van ! r TJgy van! a szélsöbaloldalon.) « Én mély tisztelettel kérem, t. miniszter ur, hogy sajtója révén is és itt a parlamentben, ne méltóztassék egy ellenzéket olyan valótlan váddal terhelni és olyan okoskodással előállani, a melynek homlokegyenest ellenkezője az igaz. (TJgy van! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Tehát, t. miniszter ur, ezen a ponton a zár-eredmény, a szaldója annak, a mit a miniszter ur ezen a területen mondott, az első betűtől az utolsóig nem igaz. (TJgy van! TJgy van! a bal- és a szélsöbaloldalon. Ellenmondások a jobboldalon.) Most menjünk tovább. Rátérek, t, ház, a jogászi luminózus nagyszerű okoskodásra. Azt mondta a t. miniszter ur velem szemben, hogy hogyan érthetem ón ennyire félre a törvényt, hiszen az lejárathoz kötött szerződés. Hát, t. miniszter ur, mit mond ez a törvény? Azt mondja, hogy először is ez a szerződés érvényben marad addig, a míg az Olaszországgal kötött névleges szerződés életbe nem lép. Ez az első lejárat szempontjából való intézkedés. Ugyebár, t. uraim, nem kell jogásznak lenni hozzá, hogy az ember megállapíthassa, hogy ez nem lejárat; ellenkezőleg, ez a legprekáriusabb határidő, mert hogy mikor fog életbelépni az Olaszországgal megkötött végleges szerződés, azt én szeretném tudni, ha az előadó ur vagy a miniszter ur megmagyarázná. De nemcsak ezeket találjuk a törvényben, hanem még mit tartalmaz ez a törvény ? Azt mondja, hogy ez a szerződós 1905 január elsején túl hat havi felmondással felbontható. Tehát, t. képviselőhá'/, milyen törvény, milyen szerződés ez ? Egy hat havi előzetes felmondáshoz kötött, tehát — ismétlem •—• fix lejárati határidőhöz kötött szerződés, a melyre nézve csak a felmondás jogának a gyakorlása tekintetében állapit meg a törvény határidőt, vagyis megállapítja azt, hogy 1905 január elsejéig fel nem mondható, de azon túl felmondható. Már most, t. miniszter ur, hogy ha én 1905 január elsején mondom fel, akkor le fog járni 1905 június elsején, ha pedig január másodikán mondom fel, le fog járni juniuB 2-án, vagy ha egy hónappal később mondom fel, a lejárat is egy hónappal későbbre esik. Ez tehát egy szerződés, a melynek lejárati határideje nincsen, csupán annak a lejárati határideje van fixirozva, hogy mikortól kezdődhetik a felmondás. Ezt önnek a szomszédja, ha itt volna — különben itt is van — Plósz igazságügyi miniszter ur meg fogja magyarázni, és én mélyen sajnálom, hogy a t. miniszter ur épen a miniszteri székből ilyen nagy mértékben kompromittálja az ő jogászi tudását, mert arra ugyan jogászt kapni nem fog, a ki önnek azt fogja mondani, hogy egy felmondáshoz kötött szerződés olyan értelmű, hogy az határozott lejáratot tartalmazó szerződés. Már most, t. ház, miként vonatkozik ez a dolog a mi ügyünkre? Akként, hogy az 1878 : XX. t.-czikk rendelkezik a felmondás mikéntjére nézve és rendelkezik az 1899 : XXX. t.-czikk 4. §-ának utolsó bekezdése, a mire azután az előadó ur volt szives közbeszólólag megjegyezni, hogy hiszen az akként rendelkezik, hogy egyoldalúkig felmondható. Erre jegyeztem meg, s most külön is megjegyzem, hogy azt a pátenst, a mely azon tant hirdeti, hogy egy 1904, év októberben megkötött szerződés 1903-ig felmondandó és felmondható, ezt a pátenst az előadó urnak fogjuk kiállítani. (Derültség a szélsöbaloldalon.) Ilyen jogászokkal van nekünk dolgunk, t. képviselőház, a kik olyan törvényre hivatkoznak, a mely kifejezetten olyan szerződésekről szól, melyek 1903-ig már okvetlenül felmondandók, és e törvényt akarják applikálni egy 1904 október 14-én vagy nem tudom hányadikán megkötött szerződésre. De az én tételem szempontjából ez a dolog teljesen közömbös. Én azt mondtam és azt mondom most is, hogy az ischli klauzulánál veszedelmesebb ez a dolog, mert az ischli klauzulát csak azért diffikultáltuk, mert abban az a jogunk volt megkötve, hogy a vámszövetségre vonatkozó ideiglenes dispoziczió érvényben marad addig, a mig a magyar törvényhozás azt fel nem mondja. Csak a magyar törvényhozásról volt szó és mi akkor azt mondottuk, hogy ha a magyar törvényhozás abba belemegy és a gazdasági területen határidőhöz nem kötött megállapodásokat szankczionál, akkor ki van szolgáltatva a törvényalkotás mezején annak, hogy ez a törvény nem lévén módosítható, csak a Eelség hozzájárulásával kapunk egy permanens, meg nem változtatható vámszövetséget, hacsak forradalmi állapotba a nemzetet kergetni nem akarjuk. (TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Ez a mostani klauzula, illetőleg ez a mostani szerződés mit tartalmaz? — tessék ezt jól megérteni. Tartalmazza a nem létező vámszövetség alapján való szerződéskötést Olaszországgal. (TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Már most mi benne az alkotmány kijátszására való törekvés?
