Képviselőházi napló, 1901. XXIX. kötet • 1904. október 10–november 5.
Ülésnapok - 1901-494
96 h-m. országos ülés Í90í október 17-én, hétfőn. rez, akkor az illető képviselő urnak zárszóra van joga, holott ha összesen 9 aláírás van, akkor zárszóra joga nincsen. így azután utólagos aláírásokkal a benyújtás után lehetne egy képviselőnek zárszóra jogot biztosítani és a házszabályt teljesen ignorálni. Én tehát azt hiszem, hogy az elnök ur álláspontja e tekintetben tökéletesen világos, elfogulatlan és igazságos s így utólagosan aláírni indítványt vagy határozati javaslatot nem lehet. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Minthogy szólni senki sem kíván és az iménti felszólalásokra határozathozatalnak helye nincs, áttérhetünk a vita folytatására. Ki következik a szólás során? Sturman György jegyző: Polónyi Géza! Polónyi Géza: T. képviselőház! (GrófTisza István miniszterelnök távozik a teremből Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Hová megy a miniszterelnök ?) Gabányi Miklős: Az igazság nem tetszik neki! Polónyi Géza: Mint a magyar közéletnek és közpályának egyik napszámosa figyelemmel és pedig éber figyelemmel kisérem a közéletnek megnyilatkozását. Valahányszor észreveszem Magyarországon azt, hogy tömegesen fordulnak elő rang- és czimadományozások ; valahányszor észreveszem, hogy a sajtóban, annak bizonyos részében, meglepő hirtelen fordulatok észlelhetők; valahányszor látom, hogy a pénzügyminisztériumban sürün folynak olyan ügyletek, melyek csak kivételes alkalmakkor szoktak előfordulni, minők pl. osztálysorsjátékoknak engedélyezése, vagy pl. Erzsébet szanatóriumi sorsjegykiadási engedély : akkor én kettőzött éberséggel és figyelemmel kisérem a törvényhozás alkotó munkásságát és már előre is tudom, hogy nagy, rendszerint végzetas támadás készül Magyarország alkotmánya ellen. (TIgyvan! a bed és a szélsöbaloldalon.) Arról azonban, hogy ezen tünetekben ilyen alakban, mint a hogy az most történik, fog alkotmányunk ellen támadás intéztetni, még csak homályos sejtelmem sem volt, mert nem gondoltam azt, hogy akadhasson korszak, a melyben a magyar alkotmányosságnak minden sarkkövét kimozdítani szándékoznak, a melyben — a mint ezt beszédem fonalán igazolni is fogom, — kérdés alá kerül a magyar királynak nemcsak esküjével, de fejedelmi szavával is megerősített törvény végrehajtásának kérdése, (TJgy van! a balés a szélsöbaloldalon.) melyben szóba kerülnek a magyar házszabályoknak fundamentális artikulusai; a melyben szóba kerül minden, a mi alkotmányjogi szempontból egy nemzet számára becses, drága és értékes is lehet. (TJgy van! a balés a szélsöbaloldalon.) Emlékezem rá, milyen óriási felháborodást idézett elő a nemzet közvéleményében az ischli klauzulának csak hire is. Emlékezem, — hozzáteszem, szívesen emlékezem vissza, — hogy azon időben a magyar ember alkotmányérzetének lelkiismerete megszólalt nemcsak ezen táborban, hanem a szabadelvű párt körében is, a hol azt mondták, — és ebben a t. előadó ur nem fog engem dezavuálni, mert ő is a?.t mondta — ehhez pedig a szabadelvű párt nem kapható és a szabadelvű párt maga sem engedte volna az ischli klauzulának keresztülvitelét! Nessi Pál: Ma már késő volna! (Derültség.) Polónyi Géza: Be fogom bizonyítani a vita folyamán, hogy ma az előadó ur nem az ischli, hanem annál egy sokkal rosszabb és veszedelmesebb klauzulát ajánl elfogadásra. (Uqy van! a szélsöbaloldalon. Ellenmondások a jobboldalon.) Vállalom, t. ház, a felelőséget azért, hogy beszédem folyamán bebizonyítom aktaszerüleg, hogy a mit most az előadó ur javasolt, rosszabb az ischli klauzulánál. Rosenberg Gyula: Erre magam is kíváncsi vagyok. Polónyi Géza: Majd kielégítem a kíváncsiságát, de elvárom aztán, hogy megezáfolja érveimet. Kegyeskedjenek engem csak figyelmükkel megajándékozni és ha tévedek, — hiszen ember vagyok — tessenek engem megczáfolni, Én hazafias aggodalommal állok a képviselőház elé és mint magyar ember állítom, hogy a mi most történik ezzel a törvényjavaslattal, hogy az a kormányzati rendszer, a mely a rendelet utján közzétett szerződés publikálásában megnyilatkozik, támadás a magyar alkotmányosság ellen. (Igaz! TJgy van! a baloldalon) A Felség adott szavának megszegésére való törekvést látok ebben a kormány részéről, látom a királyi eskünek kérdés alá tételét, a melynek egyik tartalmi része: meg fogom tartani és meg fogom tartatni a törvényeket, (Elénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) A királyi eskünek, alkotmányunk e bástyájának ez a része nem inczidentális dolog. A törvényhozói és a végrehajtó hatalom közötti mérkőzésnek a szankeziója ez. Ott, a hol megoszlik a törvényhozás és a kormányzati hatalom, mint a hogy megoszlik nálunk alkotmányos formák között, a végrehajtó hatalomnak nem lehet más feladata, mint az élő törvényeknek szigorú és betűszerinti végrehajtása. Azért tesz esküt erre a magyar király, mert ő a végrehajtó hatalom feje, azért tesz esküt alkotmányunk értelmében arra, hogy a végrehajtó hatalom kezelésében sohasem fog segédkezet nyújtani arra, hogy az élő törvények meg ne tartassanak és azért tesz esküt arra, hogy azok^ megtartassanak általa is és mások által is. (Elénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) Más parlamentekben teljesen meddő és teljesen felesleges dolog volna magyarázni azt, hogy mindaddig, mig egy élő törvény fennáll, míg azt a törvényhozásra hivatott faktorok és tényezők meg nem változtatták, se kifelé, se befelé nem szabad a végrehajtó hatalomnak attól a törvénytől egy betűvel sem eltérni. Nessi Pál: Igaz ez, előadó ur ?
