Képviselőházi napló, 1901. XXIX. kötet • 1904. október 10–november 5.
Ülésnapok - 1901-494
Í9í. országos ülés 1904 október 11-én, hétfőn. 97 Polónyi Géza: Joga van a végrehajtó hatalomnak ahhoz, hogy törvényjavaslatokat terjeszszen a törvényhozó testület elé azon létező törvény megváltoztatására, melyet az ország érdekében károsnak tart. A törvényhozás bölcseségétó'l függ azután, megváltoztatja-e azt, vagy nem? Vannak azonban törvények, —• és mindjárt rá is mutatok ilyenre, —• a melyek keletkezésüknek történeti jelentősége miatt még azon kvalifikáczió alá sem esnek, hogy bizonyos határidőig megváltoztathatók legyenek. Ilyea az 1899: XXX. t.-cz., a melynek keletkezési módja, történeti genatikonja,—-hűségesen fogom előadni a t. ház előtt annak az igazolása czéljából, hogy ezen ne csak ugy átcsuszszanjunk, a mint a t. miniszterelnök ur mondja, mert csúszkálni nem fogunk azon a kérdésen. T. ház! Ez a törvény ő Felsége a király és az ellenzékek között létrejött paktumnak az eredménye, és csak azon az utón változtatható meg, a mig az végrehajtva nincs. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Azért beszédem folyamán vádolni fogom, t. ház, a magyar kormányelnököt alkotmányszegéssel és törvénytiprással; (Helyeslés a szélsobáloldálon.) vádolni fogom a magyar kormányelnököt, és sajnálattal jegyzem meg, még a magyar sajtót is, és annak különösen egyes részeit, mert mig annak idején az ischli klauzulában észrevette a sajtó a magyar nemzetet fenyegető nagy veszélyt, most csodálatos módon még a sajtó nagy része sem veszi észre, micsoda borzasztó alkotmányszegésekkel és törványíiprásokkal állunk most szemközt. De sajnálattal jegyzem meg: vádolnom kell a magyar képviselőházat is, mert sajnálattal láttam és látom, hogy ezen kérdéseknek magvát és horderejét sem a közigazgatási bizottságban, sem a szabadelvű párt értekezletein és egyáltalában sehol eddig ugy nem szellőztették, mint a hogy azt szellőztetni kell, a miből arra a konkluzumra jutok, hogy a magyar parlamentet olyan letargia, olyan marazmus fogta el, (Ugy van! a szélsobáloldálon.) hogy érzéke megzsibbadt az alkotmány nagy jelentősége és kardinális, alapvető törvényeink szentsége iránt. (Ugy van! a szélsobáloldálon,) De vádolom, t. ház, beszédem folyamán a Magyarország és Ausztria államait képviselő külügyi képviseletünket azzal, hogy szándékosan elhomályosította a külföld előtt a promulgált és életben lévő magyar törvények erejét; vádolom, t. ház, még az olasz külügyminisztert is azzal, hogy a promulgált magyar törvények ismerete mellett, a melyeket egy külügyminiszternek ismernie kell, vállalkozott egy szerződés megkötésére, a mely botrány marad a nemzetközi szerződések történetében. (Ugy van! a szélsobáloldálon,) Rátérek beszédem során annak igazolására, hogy itt merénylet készül nemcsak az alkotmány, de a házszabály és minden drága kincset képező alkotmánybiztositék ellen. És ezeknek során, mielőtt magával a javaslattal foglalkoznám, mivel találkozom első helyen ? Olvasták-e, közjogász KÉPVH. NAPLÓ. 1901 1905. XXIX. KÖTET. urak, a bizottsági jelentést? Álljanak fel: hányan vannak a képviselőházban, a kik ezt elolvasták! Mert lehetetlenségnek tartom, hogy ez a durva merénylet, a mely a bizottsági jelentésben foglaltatik, ha azt mindenki elolvasta volna, ha azt a ház elnöke elolvasta volna, a magyar parlamentben napvilágot láthasson, (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) T. ház! A magyar alkotmány a bizottságok számára kezdeményezési jogot nem ad. Nem ad pedig egyszerűen azért, mert a magyar alkotmány a miniszteri felelőségnek fundamentális elvén épült fel. A bizottság nincs jogosítva mást tárgyalni, mint a mit a ház oda utasitott. (Ugy van! a szélsobáloldálon.) A bizottságnak nincs joga törvényjavaslatokat szerkeszteni, s azokat a ház elé terjeszteni, mert a törvényjavaslatokért felelőséggel tartozni kell, a törvény megadja a kormánynak és egyes képviselőknek a törvényjavaslat kezdeményezési jogát, a melyet a ház elé kell hozni és csak akkor, ha a képviselőház azt magáévá tette és annak tárgyalását elrendelte, de nem a bizottságban. Már most mit tartalmaz ez a bizottsági jelentés? A képviselőház odautasitotta a bizottsághoz ezt a törvényjavaslatot, a mely a 669-dik számot viseli és az Olaszországgal való kereskedelmi és forgalmi viszonyunknak ideiglenes rendezését tárgyazza. A bizottságnak nem volt és nincsen joga mást tárgyalni, mint ezt a bemutatott törvényjavaslatot éä a felett szakvéleményt nyiívánitani, véleményt nyilvánítani, mást tárgyalni neki joga nem A r olt és nincsen. Mit javasol nekünk ez a jelentés ? Méltóztassék olvasni (olvassa): »áz Olaszországgal 1891 deczember hó 6 án kötött és az 1892. évi VI. t.-czikkbe iktatott kereskedelmi és hajózási szerződés és az ehhez tartozó mellékletek hatályának a szerződés zárőjegyzőkényvének III, 5. pontjában foglalt határozat kivételével az 1903. évi deczember hó 31-én Rómában aláirt megállapodás értelmében 1904. évi szeptember hó 30-dikáig és az 1904 szeptember hó 24-én Rómából kelt jegyzőkönyv értelmében 1904 október hó 14-kóig törtónt meghosszabbítása jóváhagyólag tudomásul vétetvén, a további ideiglenes rendezés tárgyában a Rómában 1904 szeptember hó 24-én aláirt nyilatkozat ezennel az ország törvényei közé iktattatik. Midőn a törvényjavaslatot a közgazdasági bizottság nevében az itt jelzett szövegezési módosítsál elfogadásra ajánlani van szerencsénk, ugyancsak a bizottság nevében indítványozzuk, hogy a kormánynak a szerződés tárgyalásának megindítása és az ideiglenes szerződés életbeléptetése tekintetében követett eljárásáért a törvényhozás részéről a felmentvény megadassák,« Ez a bizottsági javaslat szemben azzal, a mit a képviselőház hozzáutasitott, vagyis az október 15-dikétől való ideiglenes szerződésre vonatkozó megállapodásokat, javaslatokat, tartalmazza először az 1904 szeptember 30-dikáig fennállott állapotok törvénybe iktatására egy javaslatot, továbbá arra, hogy az 1904 szeptember 30-dika 13
