Képviselőházi napló, 1901. XXVIII. kötet • 1904. julius 28–augusztus 19.
Ülésnapok - 1901-487
b87. országos ülés 1904- augusztus íl-én, csütörtökön. 403 lielyük meg nem állapitható. Ezen a nehézségen valahogy keresztül kell esni. Én a kérdéssel foglalkozom és a tolonczszabályzat megfelelő kiegészítését igyekezni fogok mentül rövidebb idő alatt életbe léptetni. Addig is kérem a t. házat, hogy válaszomat tudomásul venni szíveskedjék. (Helyeslés.) Elnök: Miután az interpelláló képviselő ur nincs itt, következik a határozathozatal. A kérdés az: hogy tudomásul veszi-e a ház a belügyminiszter urnak Ráth Endre képviselő ur interpellácziójára adott válaszát, igen vagy nem? (Igen !) Észrevétel nem lévén, kimondom, hogy a ház a választ tudomásul veszi. Következik aj belügyminiszter ur válasza Vlád Aurél képviselő urnak Arad vármegye törvényhatósági bizottsága 1903 november 5-én tartott közgyűlésén hozott 1097/1903. számú szervezeti szabályrendelet tárgyában hozzá intézett interpellácziójára. Gr. Tisza István miniszterelnök: T. ház! Vlád Aurél képviselő ur 1904. január 9-ikén beadott interpellácziójában felpanaszolja azt, hogy Aradmegye egy most letárgyalt szabályrendeletben a vármegyei törvényhatósági bizottsági tagokra, illetve a választókerületekre nézve a törvénynek meg nem felelő szabályozást vett fel, t. i. állított fel a minimumnál kisebb kerületeket és viszont fentartott a maximumnál nagyobb kerületeket is. Ebben a tekintetben a helyzet ugy áll, hogy igaz, hogy Aradmegye most egy ujabb szervezeti szabályrendeletet dolgoz ki, miután viszonyai több tekintetben változás alá esvén, szükségesnek mutatkozott az egész munkálat felújítása. Ezen szervezeti szabályrendelet azonban nem terjed ki a választókerületek uj beosztására; kiterjed a bizottsági tagok számának megállapítására, mert a lakosság szaporodása folytán tizenegygyei szaporította a vármegye a bizottsági tagok számát, de a nélkül, hogy a kerületek beosztását magát újra kézbe vette volna. A kerületek beosztására nézve mindössze annyit tett, hogy miután a vármegyének egy községe, t. i. Magyar-Világos község megszűnt és Román-Világos községgel egyesittetett, ennek folytán a ma gyár világosi kerületet is meg kellett szüntetnie és Magyar-Világos községet Román-Világossal egyesitette, az ezen választókerületbe tartozó Gralassa és Muszka községeket pedig a hozzájuk legközelebb eső agrisi választókerületbe osztotta be. Ezenkívül a kovaszinczi választókerületet, a mely 162 választóval bír, és egy másik kis kerületet, mely a gyorokihoz van közel, a gyorokival egyesitette. Ennek folytán a többi kerületek megmaradtak változatlanul, ugy, a hogy 1870-ben megalkottattak. Megengedem, hogy 1870 óta a népességi viszonyok és a választók száma itt-ott változott, és előfordulhat az, hogy egyik-másik kerület, a mely akkor egész helyesen volt megállapítva, ma nem felel meg teljesen a törvény intézkedésének. Ha tehát ma újra kellene beosztani a kerületeket, egy ilyen beosztás jóváhagyható nem lenne. Miután azonban — a mint igen jól méltóztatnak tudni — 1892-ben hatályon kivül helyeztetett az 1886 : XXI. törvény ez ikknek azon dispozicziója, hogy a választókerületek beosztása 10 évről 10 évre revízió alá veendő, én ugy fogom fel a dolgot, hogy elsősorban a törvényhatóságtól függ megítélni és elhatározni, hogy szükségesnek látja-e a választókerületek ujabb rendszeres beosztását keresztülvinni. A hol ezt a törvényhatóság nem tartja szükségesnek, én nem látom indokoltnak, hogy beavatkozzam hivatalból az ügybe és a törvényhatóságnál elrendeljek egy olyan lépést, a melyet ő a helyi viszonyok szempontjából indokoltnak nem tart. Ennek folytán nem látom szükségét annak, hogy Arad vármegyével szemben bármilyen intézkedést tegyek és a szervezeti szabályzattól ezen szempontból a jóváhagyást megtagadni nem szándékozom. (Helyeslés.) Elnök: Miután az interpelláló képviselő ur nincs itt, következik a határozathozatal. A kérdés az: tudomásul veszi-e a ház a miniszter ur válaszát, igen vagy nem. (Igen.) Észrevétel nem lévén, kimondom, hogy a ház a miniszter ur válaszát tudomásul veszi. Következik a belügyminiszter ur válasza Szederkényi Nándor képviselő urnak a tapolczai választókerületben felmerült panaszok tárgyában hozzá intézett interpellácziójára. (Halljuk! Halljuk!) Gr. Tisza István miniszterelnök: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Szederkényi Nándor képviselő ur a tapolczai választókerületben folyt választási küzdelem alatt interpellácziőt intézett hozzám, a mely szerint a hivatalos körök a legnyíltabb koríeskedést gyakorolják a kormánypárt jelöltje érdekében; a függetlenségi jelölt pártolói ellen még a személyes szabadság megsértésével is hivatalos presszió van folyamatban, és azt kérdi az interpelláló képviselő ur, hogy hogyan szándékozom intézkedni ? Meg kell jegyeznem, t. ház, hogy a tapolczai választókerületből oly értelmű panasz, hogy ott akár a törvényben tiltott módon részt vettek volna a tisztviselők a választási küzdelemben, akár bármely polgárnak jogai és törvényes szabadsága sértettek volna meg: sem a választás folyamatát megelőzőleg és a választási küzdelem alatt, sem utólag be nem érkezett, ugy hogy e tekintetben semmiféle konkrét támpont nem állott rendelkezésemre, és egyáltalán semmiféle oly jelenség nem merült fel, a melyből azt kellett volna következtetnem, hogy itt a tisztviselők részéről valamely visszaélés történt. Igenis megtörtént az, hogy oda vetődött a választási küzdelem alatt egy a kerületben egészen idegen egyén, a ki ellen jogerős ítélet végrehajtása czéljábol köröző eljárás volt folyási*
