Képviselőházi napló, 1901. XXVIII. kötet • 1904. julius 28–augusztus 19.

Ülésnapok - 1901-484

322 ÍU. országos ülés 1904 olyan régen, gondolom, a jegyzők fizetésére vonatkozó törvény tárgyalása alkalmával behatóan nyilatkoztam ebben a tekintetben és akkori nyilatkozataimat kiegészíthetem azzal, hogy a jegyzői magánmunkálatokra vonatkozó vármegyei szabályrendeletek elkészítésére Julius 31-éig adtam volt határidőt a vármegyéknek; sajnálatomra a vármegyéknek csak egy része tartotta be ezen határidőt, a többiek azonban már megsürgettettek, ugy, hogy remélem, hogy az össze3 vármegyei szabályrendeletek pár hét múlva a minisztériumnál lesznek. Az eddig beérkezettek nagyobb része már helybenhagyva ki is ment a minisztériumból és a mint az összes szabályrendeletek elintéztettek, a mi — mondom — remélem, kevés számú hét alatt meg fog történni, akkor igenis bekövetkezik az ideje annak, hogy az 19Ö1 : XX. t.-cz. végrehajtása során kibocsátott körjegyzői ügyviteli szabályzat azon része is életbelépjen, a mely ezen magánmunkálati dijak nyilvántartását, ellenőrzését, a díjtáblázat kifüggesztését rendeli el. A mint akkor mondtam, ismétlem ezen alkalommal is, hogy arra a legnagyobb súlyt helyezem és nyomatékosan utasítom a felügyelettel és ellenőrzéssel megbízott hatóságokat, hogy ezen ügyágra a legnagyobb gondot és a legnagyobb figyelmet fordítsák. (Helyeslés a jobboldalon.) T. ház! Még csak egy szót. (Halljuk! Halljuk !) Ezen javaslat nem terjed ki a városokra, — már t. i. szervezeti részében; kiterjed az anyagi dispozicziókra nézve, kiterjed az anyakönyv vezetésére, egyszerűsítésére vonatkozólag, de szervezeti részében nem terjed ki a városokra, miután, ugy gondolom, ezt a kérdést a városi reformmal kapcsolatban kell felvenni. De meg kívánom jegyezni azt, hogy akkor, a midőn az anyakönyvvezetéssel járó munkát az arra eddig fordítandó munkának egy töredékére szállítja le, módot nyújt a városoknak gazdaságosabb, takarékosabb berendezkedésre, másfelől pedig akkor, a midőn az anyakönyvi másolatok dijait a községek, tehát a városok részére utalja át, különösen nagyobb városokban, különösen a fővárosban egy olyan jövedelmi forrást is nyit meg, a mely — megengedem — ma még aránylag kisebb fontossággal bir, azon időpontban azonban, midőn a hadkötelesek és a házasuló kort elért egyének anyakönyvi kivonatai is már a polgári anyakönyvvezetőktől fognak kivétetni, igenis jelentékeny jövedelmi forrást fog képezhetni. Azt hiszem, hogy már ezen intézkedések is a városokra nézve előnynyel járnak, a városoknál is legalább egy mérsékelt lépést tesznek az egészséges adminisztratív reform és a pénzügyi segélynyújtás felé. (Helyeslés a jobboldalon.) Ezek után kérem a t. házat, hogy a törvényjavaslatot elfogadni méltóztassék. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Ezzel a tanácskozást befejeztük. Következik már most a határozathozatal. augusztus 8-án, hétfőn. Kérdem a t. házat: elfogadja-e a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, igen vagy nem ? (Igen !) Ellenvetés nem tétetvén, a törvényjavaslat általánosságban elfogadtatott. Áttérünk már most a törvényjavaslat részletes tárgyalására. Rákosi Viktor jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét). Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kivan, akkor a czimet eredeti szövegezésében elfogadottnak jelentem ki. Rákosi Viktor jegyző (olvassa a törvényjavaslat 1—12, §-ait; észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 13. §-t.). Elnök: Az igazságügyminiszter ur kivan szólni. Plósz Sándor igazságügyminiszter: T. ház! A 13. §. utolsó bekezdésének legutolsó mondatára nézve a következő módosítást vagyok bátor ajánlani: (Halljuk! Halljuk!) Ezen szó után: »bejegyzések« tétessenek e szavak: »valamint kiigazítások (18. §.)«, ugy hogy e mondat következőképen szólna (olvassa): »Az utólagos bejegyzések, valamint kiigazítások (18. §.) az erre rendelt rovatba vezettetnek be.« Ezen módositvány a fogalmak tisztább kidomboritását czélozza. Tulajdonképen a kiigazítás is formailag utólagos bejegyzés, azonban lényegileg mégis meg kell különböztetni az utólagos bejegyzést a kiigazítástól és ezért szükséges, hogy ez a megkülönböztetés a törvényben is kifejezésre jusson. Ezt czélozza a benyújtott módositvány. (Helyeslés jobb felöl.). Elnök: Kivan valaki szólni? (Nemi) Ha szólni senki nem kivan, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal: elfogadja a ház a szakaszt eredeti szövegében, igen vagy nem ? (Nem!) A ház a szakaszt eredeti szövegében nem fogadja el. Kérdem: elfogadja-e a ház a szakaszt az igazságügyminiszter ur által beadott módositással, igen vagy nem? (Igen!) Kívánja a ház a módositvány felolvasását? (Nem!) Akkor kimondom, hogy a ház a 13. §-t az igazságügyminiszter ur által benyújtott módositással fogadja el. Következik a 14. szakasz. Rákosi Viktor jegyző (olvassa a 14. és 15. §§-okat; észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 16. §-t.) Elnök: Az igazságügyminiszter ur kivan szólni. Plósz Sándor igazságügyminiszter: Kérem a t. házat, méltóztassék a 16. §. utolsó bekezdése után a következő uj bekezdést iktatni (olvassa): »Az anyakönyvi bejegyzés kiigazításának a fél birtokában lévő anyakönyvi kivonatra való utólagos rávezetése bélyegmentes. E rendelkezés nem terjed ki az anyakönyvi kivonatnak az anyakönyvbe történt utólagos bejegyzéssel való kiegészítésére.«