Képviselőházi napló, 1901. XXVIII. kötet • 1904. julius 28–augusztus 19.

Ülésnapok - 1901-484

484. országos ülés 19Öí augusztus 8-án, hétfőn. 323 Előfordulhat az az eset, hogy a féloek birtokában van egy anyakönyvi kivonat. Idő­közben kiigazítás történik az anyakönyvben. Most azután a fél a maga kivonatát is ki akarja igazittatni. Felmerült a gyakorlatban az a kérdés, hogy bélyegmentes-e a kiigazitásnak az ő kivonatára való rávezetése vagy nem ? Helyes, hogy bélyegmeníes legyen, mert hiszen itt az anyakönyv eredetileg helytelenül vétetett fel, a bejegyzés helytelenül történt és a kiigazitás ezen helytelen bejegyzést helyesbiti. Másként áll a dolog az utólagos bejegyzés­sel, midőn egy későbbi tény jegyeztetik be. Erre már ez a méltányossági szabály nem terjed­het ki. Ez indokolja röviden ezt a módosítást, a melynek elfogadását kérem. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kivan, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Elfogadja a ház az eredeti szöveget ? (Nem!) Akkor kér­dem, elfogadja-e a ház a szakaszt az igazságügy­miniszter ur módosításával ? (Igen!) Tehát határozatkép kimondom, hogy a ház a szakaszt az igazságügyminiszter ur módosításával fo­gadja el. Következik a 17. §. Rákosi Viktor jegyző (olvassa a 17. és 18. § §-oJcat; észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 19. §-t). Elnök; Kivan valaki szólni? Rákosi Viktor jegyző : Szalay László ! Szaíay László: T. ház! Ennek a szakassz­nak a második bekezdése arról az esetről ren­delkezik, ha a természetes atya, apaságát elis­mervén, később a törvénytelen gyermek anyja és apja házasságra lépnek. Ez a szakasz azt akarja kimondani, hogy ez a körülmény ilyen esetben a születési anyakönyvbe feljegyzendő. Azonban r a »születési« szó hiányzik a szö­vegből. Én tehát a szakasz szabatosabb és helyesebb szövegezése czéljából bátor vagyok indítványozni, hogy a »kérelmére« szó után a » születési« szó bevétessék, a mikor is a szakasz e része ekként hangzanék (olvassa): »Bármely érdekelt kérelmére a születési anyakönyvbe fel­jegyzendő.* Magától értetődik, hogy ezen körül­ményt a születési anyakönyvbe kell feljegyezni de mégis jelen alakjában félreértésekre adhatna okot. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kivan, a vitát bezárom. Az igazságügyminiszter ur kíván nyilat­kozni. Plósz Sándor igazságügyminiszter: T. kép­viselőház ! A képviselő ur előadott módosítását el­fogadom. Csakugyan világosabbá teszi a szöveget. Elnök: Következik a határozathozatal. Kér­dem : elfogadja-e a ház a szakaszt eredeti szö­vegében, igen vagy nem? (Nem!) Kimondom tehát, hogy a ház a szakaszt eredeti szövegében nem fogadja el. Kérdem már most, elfogadja-e a ház a szakaszt Szalay László képviselő ur indítványa értelmében való kiigazítással? (Igen!) Ezt tehát határozatkép kimondom. Rákosi Viktor jegyző (olvassa a 20—29. §-oJcat; észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván, indítványozom a t. háznak, hogy ezen most tárgyalt törvényjavaslatnak har­madszori felolvasását a legközelebbi ülés napi­rendjére tűzze ki. Hozzájárul ehhez a ház ? (Igen!) Ugy ezt a ház határozataként kimondom. Következik a napirend szerint Győrsziget és Eévfalupataház községek közigazgatási és országgyűlési képviselőválasztó-kerületi átkebele­zéséről s a győrszigeti választókerület székhelyé­nek és nevének megváltoztatásáról szóló törvény­javaslat (írom. 586, 637) tárgyalása. Az előadó ur kíván szólni, Nyegre László, a közigazgatási bizottság előadója: T. képviselőház! A Győrsziget és Eévfalupataház községek közigazgatási és ország­gyűlési képviselőválasztó - kerületi átkebelezésé­rŐl s a győrszigeti választókerület székhelyé­nek és nevének megváltoztatásáról szóló tör­vényiavaslat benyújtásának tulajdonképeni indo­kát az képezi, hogy egyrészt Győr sz. kir. város, másrészt a nevezett két község hosz­szas, természetes fejlődés után egészen össze­épültek, ugy hogy ez a két község Győr sz. kir. városnak mintegy külvárosát képezi. Nem szo­rul bizonyításra az, hogy felette szükséges, hogy az egy tömegben lakó lakosság ugyanazon köz­igazgatási hatóság felügyelete és ellenőrzése alatt álljon. Áll ez a tétel különösén rendészeti szem­pontból. Egy nagyobb városban természetes, hogy a rendészeti ügyek berendezésénél nagy körültekintéssel kell eljárni. Ezen berendezkedés azonban teljesen illuzóriussá válik, ha a na­gyobb várossal összeépült községekben a községi rendészet felügyelete alatt mindenféle, közbiz­tonsági, közerkölcsiségi szempontból kifogásolható egyének tartózkodhatnak szabadon, a kik azután a nagy város biztonságát teljesen kényük-ked­vük szerint veszélyeztetik. De igen fontos ez a körülmény adózási, katonai és általában közigazgatási szempontból is. Érezte ezt a szükségességet Győr sz. királyi város, mikor a XVIII. századtól kezdve már több izben lépéseket tett arra nézve, hogy ezen két község hozzá átkebelez tessék. Minden ké­relme azonban hajótörést szenvedett Győr vár­megye törvényhatóságának azon határozott állás­pontján, hogy a két községnek Győr városához való átkapcsolásához hozzájárulni nem akart. Tette ezt minden indokolás nélkül, valószínűleg pusztán érzelmi szempontból, azért, mert a vár­megye területét megcsonkíttatni nem kívánta. Az ilyen érzelmi szempontoknak azonban hát­térbe kell szorulniok a magasabb, jogosabb és méltányosabb igényekkel szembeD. Kétségtelen, hogy a fő érv ezen egyesítés mellett mindenesetre Győr városának érdeke, de 41*

Next

/
Oldalképek
Tartalom