Képviselőházi napló, 1901. XXVIII. kötet • 1904. julius 28–augusztus 19.

Ülésnapok - 1901-484

hbh. országos ülés Í90k augusztus 8-án, hétfőn. 317 ség még talán az intézmény megteremtése alkalmával sem volt, annál kevésbbé van szükség rájuk ma, midőn ez az intézmény az életbe már át van ültetve és az annak meghonosításával járó átmeneti nehézségek el vannak oszlatva Mi ennek az intézménynek megszüntetését helyesnek tartjuk azért, mert abban a véleményben vagyunk, hogy az önkormányzati közegekkel való ellenőrzése nemcsak nem szükséges, de nem is kívánatos, mert ez csak megzavarja az összhangot és éket ver a közigazgatás szervezetébe. Lényeges szempont a mi felfogásunk szerint, hogy ezekből a módosításokból az anyakönyvi szervezet módosítása folytán a községekre ujabb teher egyáltalában ne háruljon és e tekintetben a javaslat nem nyújt teljes garancziát, a mennyiben annak 24. § a kimondja, hogy oly esetekben, midőn valamely község külön anyakönyvi területet képez, a mennyiben a körjegyzőségben létesített anyakönyvi szervezetbe, az anyakönyvi kerületbe be nem illeszthető, az ilyen helyeken uj jegyzőségek kreálandók. Mi a magunk részéről szükségesnek tartjuk annak kimondását és hangsúlyozását, hogy az ilyen, az anyakönyvi intézmény érdekében történő uj nagyközség vagy körjegyzőség átalakításából anyakönyvi teher czimén a községre ujabb teher egyáltalában ne származzék, (Helyeslés a széhöbálóldalon.) A mi az anyakönyvek vezetésének a javaslatban tervezett módját illeti, vagyis, hogy az eddigi úgynevezett jegyzőkönyvi formával, a mely nagyon sok időt rabolt el és a mely az anyakönyveknek az áttekinthetőségét is nehézzé tette, szakit a javaslat és visszaállítja a specziális magyar rendszert, vagyis az anyakönyvek vezetésének a rovatos módját és nagyban és egészben ugyanazokat a rovatokat alkalmazza, a melyek előzőleg az egyházak anyakönyvvezetésénél alkalmazva voltak: ezt mi kétségtelenül előnynek tekintjük, mert egyrészt az anyakönyvvezető teendői lényegesen csökkeni fognak, másrészt az anyakönyvek áttekintése is sokkal könnyebbé tétetik. A mi a törvény 21. §-át illeti, ez a szakasz bizonyos könnyebbséget biztosit a magyar állampolgárnak külföldön született gyermeke anyakönyvezése tekintetében, nevezetesen megengedi azt, hogy az ilyen anyakönyvi adat a külföldi anyakönyvi kivonat bemutatása nélkül is megfelelő bizonyítványok alapján a felügyelő hatóság engedélyéhez képest bevezethető legyen. Ezt a magunk részéről lényegesnek és a közönség érdekében állónak tartjuk, mert a szomorú jelenséget képező kivándorlás következtében napról-napra fordulnak elő ilyen esetek és fordultak elő a legközelebbi múltban is, és ezeknek a születési eseteknek a bevezetése a jelenlegi törvény uralma alatt sokszor nehézségekbe ütközött és sokszor cs:tk évek múlva lehetett beszerezni azon okmányokat, a melyek nélkül a születés anyakönyvi kitüntetése megengedve nem volt. Azonban épen tekintettel azon viszonyokra, melyeket a szomorú kivándorlás teremtett, a magunk részéről szükségesnek tartanok, hogy bizonyos könyebbség nyújtassák a külföldön történt halálozások bejegyzésére nézve és feljogositandóknak vélném az anyakönyvi felügyelő hatóságokat megfelelő és kétségbevonhatatlan bizonyítékok alapján a külföldi halálozások bejegyzésére is, akkor is, ha a külföldi anyakönyvi kivonat hitelesített formában bemutatható nem lenne. Hasznos és humánus intézkedést tartalmaz a törvényjavaslat 16. §-a, a mely szerint az anyakönyvi kivonatnak az anyakönyv tartalmával csak lényegében kell egyeznie és szószerinti másolat csakis az illető érdekelt felek kérelmére szolgáltatandó ki. Azt hiszem, hogy nem szükséges magyaráznom ennek a szakasznak humánus rendelkezését. Mindenesetre helyes az, ha olyan körülmények, a melyek időközben a származásra vonatkozólag különösen más helyzetet teremtenek, nem lesznek egész terjedelmükben ebben az anyakönyvi kivonatban feltüntetve. Nagyon fontosnak és nagyon czélszerűnek tartanám a családi könyvek behozatalát, a családi könyvek vezetésének elrendelését. Tisztában vagyunk azzal, hogy ezt általánosságban az egész ország területére nézve törvény által elrendelni nem lenne helyes, a mennyiben ezeknek így általánosságban az ország egész területén leendő vezetése sok nehézségbe ütköznék. Nagyon óhajtandó lenne azonban, ha a kormány e tekintetben kísérletként az országnak megfelelő, alkalmas vidékein ezen könyvek vezetése iránt lépéseket tenne, mert a magam részéről ugy vagyok értesülve, hogy eddig is egy-két anyakönyvvezető a maga privát szorgalmából, önbuzgalmából kísérletet tett ezen családi könyvekkel, s az ország magyar vidékein, azon vidékeken, a hol a nép már értelmesebb, igen szép sikert ért el. A javaslatban foglalt módosítások és egyszerűsítések az anyakönyvvezetéssel megbízott, különben is túlterhelt községi közegek teendőit lényegesen csökkenteni fogják. Azonban, hogy ennek, a törvényben az anyakönyvek vezetésére kimondott egyszerűsítésnek a kellő, kivánt hatása meglegyen, magam részéről szükségesnek látnám az egyszerűsítést és a felesleges teendők kiküszöbölését az anyakönyvi teendők azon körében is, melyek tulajdonképen nem magára az anyakönyvvezetésre vonatkoznak, de a! ő anyakönyvvezetői működésükből következnek. Tudvalevő dolog, hogy az anyakönyvvezetőknek a véderő összeállítására szükséges adatok tekintetében is jelentékeny teendőik vannak. Az ő kötelességük ugyanis a védkötelesek kimutatását évről-évre Összeállítani, s ebben a kimutatásban kitüntetendők a bizonyos korosztályba eső egyének közül nemcsak azok, a kik életben vannak, hanem azok is, a kik ugyanazon községben születtek és ugyanazon községben védkötelezettségük beállta előtt meg is haltak, Én a magam részé-