Képviselőházi napló, 1901. XXVIII. kötet • 1904. julius 28–augusztus 19.
Ülésnapok - 1901-484
316 Í8L országos ülés iWk Elnök: Kérdem a t. házat, hogy a most felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadja e, igen vagy nem? (Igen 1 .) Észrevétel nem lévén, a ház határozataként kimondhatom, hogy a törvényjavaslat harmadszori olvasásban is elfogadtatott, és alkotmányos tárgyalás és elfogadás végett a főrendiházhoz tétetik át. A napirend szerint következik az állami anyakönyvekről szóló 1894 : XXXIII. t.-cz. módosításáról a belügyminiszter törvényjavaslata (írom. 504, 521). Az előadó ur kivan szólni. Baross Jusztin, a törvényjavaslat tárgyalására külön megválasztott bizottság előadója: T. ház! (Halljuk!) Az állami anyakönyvekről szóló 1894 : XXXIII. t.-cz. módosítására vonatkozó törvényjavaslatot van szerencséin az annak előzetes tárgyalására kiküldött bizottság megbizásából a t. háznak elfogadásra ajánlani, kérve a t. házat, hogy azt a bizottság által megállapított szövegben egész terjedelmében elfogadni méltóztassék. A tervbe vett módosítás lényege az anyakönyvi szervezetnek a községi szervezetbe való beolvasztásából és az anyakönyvezés egyszerűsítéséből áll. Nem terjeszkedik ki a törvényjavaslat a városok anyakönyvi szervezetére; nem érinti továbbá sem a/, anyakönyvi intézménynek alapját, sem pedig a törvény sarkalatos anyagi jogszabályait. Lényeges intézkedése a törvénynek az, hogy egyszerűsíti az anyakönyvezést, a mennyiben az eddigi nagyon nehézkes és hosszadalmas jegyzőkönyvi rendszert megváltoztatja és a rovatos rendszerre tér át. Szabályul mondja ki továbbá a törvényjavaslat, hogy az eddigi anyakönyvi kerületek megszüntetésével uj anyakönyvi kerületek szervez tétnek, még pedig a községi és körjegyzők székhelyén. Jövőre tehát minden községi és körjegyzői székhely anyakönyvi kerületi székhely is lesz és minden községi és körjegyző hivatalosan anyakönyvvezető is lesz. A hol pedig segédjegyzők vannak, ezek segédanyakönyvvezetőkké lesznek. Mivel, a mint már előbb is feliiozni szerencsém volt, a törvény abszolúte nem érinti az alaptörvényt, a bizottság jelentése alapján kérem a t. házat, hogy a törvényjavaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben is változatlanul elfogadni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök : Szólásra ki következik ? Rákosi Viktor jegyző: Szalay László! Szalay László: T. képviselőház! A törvényjavaslat az anyakönyvi törvénynek és az intézménynek alapjait egyáltalában nem érintvén, feleslegesnek tartom jelezni a függetlenségi és 48-as pártnak azt az álláspontját, a melyet az anyakönyvi törvény megalkotása alkalmával is elfoglalt, hanem igenÍ3 csak magukra a javaslatban tervezett módosításokra nézve kívánok röviden nyilatkozni. (HalljuJc IHalljulc! a szelsobaloldalon.) augusztus 8-án, hétfőn. A tárgyalás alatt lévő javaslat az anyakönyvi szervezetnek kétségtelenül állandóbb jelleget fog kölcsönözni, másrészt pedig az anyakönyvi vezetésnek módját illetőleg lényeges egyszerűsítéseket foglal magában. A mennyiben pedig a függetlenségi és 48-as párt meggyőződése szerint a jó közigazgatásnak az ügymenet egyszerűsítése egyik elengedhetetlen feltételét képezi, ebből kifolyólag a függetlenségi és 48-as párt a javaslatban foglalt intézkedések ellenében nem csak állást nem foglalt, hanem azokat a maga részéről is elő kívánja mozdítani, — mert abban a véleményben van, hogy az ügymenetnek egyszerűsitése nem csak a közigazgatásnak abban a szűk körében és ágazatában, hanem a közigazgatás egész menetében szükséges lesz. Ebből kifolyólag a függetlenségi és 48-as párt a tárgyalás alatt levő javaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. A javaslatban foglalt intézkedéseket illetőleg kiemelendőnek tartom elsősorban azt, hogy bár az anyakönyvi törvény a tulajdonképeni szervezetet meg nem állapította, a fejlődés mégis abban az irányban indult meg, hogy a legtöbb helyen, az ország legtöbb részében maguk a körjegyzők lettek az anyakönyvvezetői teendőkkel meghizva és a tapasztalás azt mutatja, hogy ezek a körjegyzők, a kikről előzetesen a törvény meghozatala alkalmával az általános közvélemény az volt, hogy alig lesznek képesek megfelelően vezetni az anyakönyveket, mondom: a tapasztalás azt bizonyította, hogy ezek a körjegyzők feladatukat abban a körben, a lehetőség szerint a követelményeket nagyban és egészben kielégitőleg teljesítették. Ha már most a tervezett módosítások szerint maga a törvény fogja őket felruházni az anyakönyvvezetésre vonatkozó hatáskörrel, azt hiszem, hogy ez az intézménynek előnyére válik; mindenesetre a közszabadságok szempontjából és az általános közigazgatás érdekéből is helyesebb lesz az, ha az önkormányzati közegek ezt az állami funkcziót nem a kormány megbízatásából, hanem a törvény erejénél fogva fogják teljesíteni. A javaslatnak rendelkezései szerint a főispán hatásköre bizonyos fokig kiszélesbittetik, a mennyiben a javaslatnak intézkedései szerint olyan helyeken, a hol az anyakönyvvezetésre alkalmas segéd jegyző nincsen, a főispán fogja az anyakönyvvezető-helyettest kinevezni. Mi a magunk részéről nem vagyunk barátai a főispáni hatáskörnek még ilyen csekély mértékben való kiszélesítésének sem, de ezzel szemben mégis a javaslatnak előnyéül tekintjük, hogy, a mig a főispán hatásköre szélesbittetik, a kormány kinevezési joga bizonyos fokig korlátoztatík és csakis a városi anyakönyvvezetők kinevezésére fog szorítkozni. A javaslatnak egyik lényeges intézkedése az, anyakönyvi felügyelői intézmény eltörlése. Én azt hiszem, hogy általános az a közvélemény, hogy ezekre az állami anyakönyvi felügyelőkre szűk-
