Képviselőházi napló, 1901. XXVIII. kötet • 1904. julius 28–augusztus 19.

Ülésnapok - 1901-481

236 U8í. országos ülés Í90í augusztus h-én, csütörtökön. kifogás van az illető ellen, azt bizony megtudja, mert az évi vizsgálatok alkalmával minden egyes személyről jelentés tétetik a minisztériumnak és akkor vagy elismerést kap, vagy megmondják, hogy és miben hibázott. Előfordul, hogy az illető sértve érzi magát, s ezért felszólal. Akkor újból megvizsgáltatik az illető. Ép tegnap emiitette Sebess Dénes képviselő ur, hogy Marosvásárhelyt a törvényszéken két biró megrovásban részesült, de ma már mind a kettő táblabíró. Különben bizonyos ellentét van abban, a mit fel méltóztattak hozni, hogy egyrészt valaki megrovást kapjon, másrészt, hogy titkos a minősítés. E szerint az se jó, ha megmondják a minősítést, s az se jó, ha nem mondják meg. Nessi Pál: De jó, ha megmondják 1 Plósz Sándor igazságügyminiszter: Általában én helyeslem azt a rendszert, hogy a minősítés ne mutattassák fel. Vagy pedig a minősítő közegben kell változásnak történnie, ugy, hogy csak a táblaelnök minősíthessen, a mi alig volna helyes, mert különben a minősités megmutatása a bíróságnál „folytonos torzsalkodásra és zavarra vezetne. Méltóztassék csak ellképzelni, hogy a járásbíróságnál, a hol a vidéken egy biró és egy albiró van, s az az albiró gyengébb ember, a járásbiró tisztességes és becsületes ember, a ki akármi történik is, megmondja véleményét. Ad neki szorgalomból pl. joggal kettőst. Azt szeretném tudni, az a két ember hogy fog ott egymással megférni. Azt hiszem, ez az ügymenetnek egyáltalában nem lenne hasznára. A mi a kézbesítéseket illeti, a felhozott bajoknak utána fogok nézni. Egyes esetekben meglehet, hogy előfordulnak visszásságok, de hogy nagyobb mértékben fordulnának elő, azt nem tudom. De ha valahol panasz volna, azt megvizsgálom és orvosolni fogom. A statisztikát is kifogásolta Lengyel képviselő ur és ugy állítja oda a dolgot, mintha arra kényszeriteném a bírákat, hogy statisztika számára dolgozzanak. Bocsánatot kérek, nem a statisztika kedvéért dolgoznak, hanem arról, a mit dolgoznak, statisztikát vezetnek. Hiszen valahogyan meg kell tudnom, hogy mit dolgoznak. (Helyeslég a jobboldalon.) És azután nem olyan nagyon rossz a statisztika, a mit vezetnek, mert az emiitett adatokban ott nincsenek benne a szünetelőperek, ezek nem szerepelnek elintézett ügyekként. Folyamatban maradt sommás per volt különben 1892-ben 46.000 és 1904-ben 38.000. A mi a tömeges napokat illeti, azoknak czélja nagyon helyes. A tömeges napok némileg kiegyenlítik a franczia role-rendszert és a terminus-rendszernek hátrányait, illetőleg azoknak előnyeit egyesitik magukban. Az ügyek, a mint jönnek, kitüzetnek egy terminusra. Nem arra gondolok, hogy 200—300 ügyet tűzzenek ki, de bizonyos számot. Nessi Pál; Hiszen a gondolat jó, de nem a kivitel. Plósz Sándor igazságügyminiszter: Ezek az ügyek egy napra tűzetnek ki. A kinek egyszerű ügye van, azon a napon és pedig rövid terminusra elvégzi, ha meghozatik a makacssági ítélet, mert az ellenfél meg nem jelenik, vagy ha az ellenfél elismeri a követelést vagy ha egyezkednek. Ekkor az ügy mindjárt első nap elvégeztetik. A nehezebb ügyek aztán, ha azon a napon nem tárgyalhatók, máskorra hagyhatók. Ez lehetővé teszi, hogy a biró meglehetősen egyenletesen van elfoglalva. A tisztán terminusos rendszer mellett ugyanis előfordulhat az, hogy a biró pl. kitűz 10—12 ügyet egy napra, mindegyikben makacsság lesz, egy fél óra alatt végez. Másnapra megint 10 —12 ügyet tüz ki, valamennyi kontradiktórius, és a harmadik ügy felei még délután egy órakor is várni fognak, mikor kerül rájuk a sor. A tömeges napok ennek veszik elejét. Hiba, — a perrendtartási javaslatban gondoskodva is van, hogy ez meg ne történjék, — hiba, ha vidékről beidéznek feleket és aztán elküldik. A vidéki felekre különös tekintettel kell lenni. Hiba az is, ha 200—300 ügyet tűznek ki; 60 — 70 lehet, de az is néha sok. De ha ennyit kitűznek egy napra, akkor a dolog egészen jól intézhető. Utána fogok különben nézni, hogy mi van a nagyon is tömeges napokkal. Lengyel Zoltán: Csak annyiban kell változtatni, hogy nem kell kötelezővé tenni. Csak ha lehetséges. Nessi Pál: Nincs is elegendő helyiség! Plósz Sándor igazságügyminiszter: A mi a központi járásbíróságot illeti, régi ismerőst méltóztatnak bemutatni. Hiszen az ideát én hoztam 1880-ban Németországból. Láttam Berlinben, a hol, ha jól tudom, 150-—160 Amtsrichter volt akkor egy épületben és a munka igen jól folyt. Sok jó oldala van ennek. Azt hiszem, hogy felhozható a központi járásbíróság mellett az is, hogy büntetőügyekben ma is működik központi járásbiróság, pedig büntetőügyekben a feleknek inkább kell személyesen megjelenniük, mint polgári ügyekben, de azért nincs ezekben a büntetőügyekben visszásság. Ott van különben a második eset, az V. kerületi bíróság, a mely központi végrehajtó bíróságként működik a nélkül, hogy ebből hátrány származnék. Nessi Pál: Egészen jól működik! Plósz Sándor igazságügyminiszter: Akarom tehát a központi járásbíróságot létesíteni és a helyre nézve azt hiszem ha el akarjak érni a czélt, alig marad más hátra, mint az, hogy odahelyezzük, a hol a többi birósäg van, (Helyeslés.) nem pedig a város másik felére. (Igaz! Ugy van ') Azt a rendeletet csakugyan kiadtam, hogy telekkönyvi ügyeket hét nap alatt el kell intézni. Ha 14 nap alatt el nem intézik, akkor jelentést kell tenni a tábla elnökéhez, ha pedig 21 nap alatt el nem intézik teljesen, akkor hozzám. Ezt a rendeletet teljesen helyesnek tartom. Telek-