Képviselőházi napló, 1901. XXVIII. kötet • 1904. julius 28–augusztus 19.

Ülésnapok - 1901-481

i-81. országos ülés 190í augusztus 4-én, csütörtökön. 237 könyvi kérvényeket egészen jól el lehet intézni ezen idő alatt. Hasonló pontossággal kell itt eljárni, mint a postán. Nem tudom, mit szólna hozzá a t. kéj>viselő ur, ha a posta egy levelet tiz nap múlva kézbesítene, vagy pedig a mint munkaereje birja. Az mehet gyorsan, a mint tényleg, ha sürgős bekebelezésről van szó, 24 óra alatt meg is történik. De épen annak akarom elejét venni, nehogy ki kelljen forszírozni ezeket' a sürgős ügyeket, hanem ez a dolog magától menjen. A krasznai járásbíróság elő van nálam jegyezve mint olyan, melynél a feltételek fen­forognak. de más helyen is fenforognak a fel­tételek és miután csak törvényhozásilag volna lehetséges uj járásbíróságokat felállítani, ezt a kérdést akkorra kellett fentartanom, a midőn erre nézve általában a törvényjavaslatot benyújt­hatom. Hiszen lehetséges, hogy ez a központi járásbirósággal kapcsolatosan lesz elintézhető. Akkor, a hol majd czélszerűnek mutatkozik, a többi vidéki járásbíróság felállítható lesz. Hogy 15 esztendeje van 17 község átalaki­tatíanul, ennek majd utána fogok járni. Lengyel Zoltán: Visszamenőleg; nem mind 15 éves! Plósz Sándor igazságügyminiszter: De ha van 15 éves is, ez mindenesetre nagyon hosszú idő. A mi a járásbíróságokat illeti, már bátor voltam a feleletet. ISTessi képviselő urnak is meg­adni. Megemlítem még azt, hogy meg fogom nézni, vájjon Tabon csakugyan szükség van-e arra a biróra, vagy pedig megszüntethető-e az állás? Ezt most nem tudom. Abban a kérdésben, hogy a büntető per­rendtartás 65. §-át alkalmazni kell-e a táblánál, nem tartom magamat hivatva nyilatkozni. Ez bírói megítélés tárgyát képezi, legfeljebb törvény­hozásilag lehetne ebben intézkedni. Nessi Pál: Elvi dolog! Plósz Sándor igazságiigyminiszter: Elvi do­log, de azt hiszem, a bíróság megítéléséhez tar­tozik, én abba nem avatkozhatóm. Különösen abba nehéz beleavatkoznom, hogy melyik birót oszszák be abba a tanácsba. ' Méltóztassék azt venni, hogy nekem hatalmam volna összeállítani a tanácsot ... Nessi Pál: Én tiltakoznám ellene! Plósz Sándor igazságiigyminiszter: ... azért abba nem akarok beleavatkozni. A táblának vádtanácsa nincs, a tábla már nem mint vád­tanács intézkedik, tehát a törvényt igy egysze­rűen a táblára alkalmazni nem lehet. A mi a kézbesítő szolgákat illeti, az ideig­lenes fizetésrendezés után most már nem tehetek Ígéretet arra nézve, hogy ezeknek a kézbesítő szolgáknak fizetését emelni fogom. Különben ez a dolog csak ideiglenes, mert hiszen a kézbesí­tést majd lehetőleg posta utján fogjuk végez­tetni. (Helyeslés.) A mi a napidíjas szolgákat illeti, ezeken nagyon nehéz segíteni, t. i. nagyon nehéz őket rendszeresíteni, még pedig azért, mert mihelyt ezek az állások rendszeresittetnek, nem őket kell nagy részben kinevezni, hanem igazolványos al­tiszteket. Erre nézve törvény van. De — és azt hiszem, ezt már kilátásba is helyeztem — bizo­nyos méltányos fizetésemelést az illetőknek leg­alább egy részénél, a mennyire ez lehetséges lesz, eszközölni fogok. A szövetkezeti ügyre nézve már válaszol­tam Olay Lajos képviselő urnak. Az árverési hirdetmények kérdése régi ismerősöm. Tény az, hogy az árverési hirdet­mények igen drágák és terhesek az adósokra nézve. Az árverési hirdetményekbe ma bele kell venni mindent, a mi a publikumot nem érdekli : hogy ki a felperes, milyen ügyvéd által van képviselve, mekkora a követelés; ez egy pár embert érdekel, legfeljebb a többi hitelezőket, de az ugy is tudja, és ha nem, könnyen utána­nézhet a dolognak, ha esetleg elsőbbséget akarna a követeléssel szemben bejelenteni. De különben sem igen olvassák a hivatalos lapot. A mi pedig érdemes volna, hogy közölve le­gyen, hogy melyek azok a dolgok, a melyek eladatnak, azt a hirdetmények rendesen nem tartalmazzák. A végrehajtási törrény revíziójá­ban ennek a megjavításáról is gondoskodni szándékozom. A mi a végrehajtókat illeti, nagyon komoly megfontolás tárgyát kell, hogy képezze, hogy a végrehajtói intézményt fentartsuk-e vagy nem, és ha igen, hogyan szabályozzuk. A végrehajtási novellának erre is ki kell ter­jeszkednie. A képviselő ur némileg hibáztatja azt is, hogy én mindennel magam akarok foglalkozni. Bocsánatot kérek, én nem nyújthatok be egy javaslatot, a melylyel nem foglalkoztam. A parla­mentarizmusnak ez okvetetlen következménye. És ha egyszer foglalkoztam valamely javaslattal, méltóztassék megengedni, hogy addig és ugy foglalkozzam azzal, a mint én azt jónak látom, annál inkább, mert kénytelen vagyok nem egy­szer konstatálni azt, hogy nem hiába néztem meg a dolgokat és foglalkoztam azokkal. Az ügyvédi rendtartásnak a fegyelmi eljárás megszigorítása egyik legfontosabb feladata lesz, (Helyeslés a szélsöbahldalon.) ebben a tekintet­ben azt az irányt helyeslem magam is, a melyet a t. képviselő ur megjelöl. Ezek után kérem, méltóztassék a tételt elfogadni. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve; ha tehát szólni senki sem kivan, a vitát be­zárom. Következik a határozathozatal. Kérdem a házat: elfogadja-e a tárgyalás alatt lévő tételt, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik azt elfogadják, szíves­kedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A ház a tételt megszavazta,

Next

/
Oldalképek
Tartalom