Képviselőházi napló, 1901. XXVIII. kötet • 1904. julius 28–augusztus 19.

Ülésnapok - 1901-481

i-8Í. országos ülés 190b áug täsát, annál is inkább, mert a másik város ezáltal semmit sem veszítene. Én figyelmébe ajánlottam az igen t. miniszter urnak már egyszer ezt a dolgot a telekkönyv átalakításának kérdése miatt is. Abban a járásban 17 községben 15 évre visszamenőleg megtörtént a tagosítás; annak daczára a telekkönyvek átalakítva nincsenek, A községek fele részében olyan állapot van, hogy ott a telekkönyvben eligazodni teljesen lehetetlen, hogy ott a hitel igénybevétele majdnem ki van zárva. Azonkívül nem lehet figyelmen kivül hagyni az erdélyrészi társadalmi viszonyokat sem, mert a járásbíróság felállításával azon községekben, — s ilyen van összesen 17 — a melyek a járásbíróság felállítását sürgetik, a társadalmi viszonyok javulnának, azon községben a magyarság megerősödnék, s azért erre ott feltétlenül és a legnagyobb mértékben szükség van. Igen kérem a t. miniszter urat, hogy mivel ezt az ügyet a megye évenkint sürgeti, a minisztérium részéről pedig a járásbíróság felállítása kilátásba van helyezve, s maga a törvényszéki elnök több izben fenn volt és indokolt felterjesztést tett, a melyben kimondatott, hogy az egyik bíróságnál mindaddig nem fognak megszűnhetni a restancziák, a mig a krasznai járásbíróság fel nem állíttatik, s a melyben bebizonyították, hogy az ügyforgalom aránya majdnem egészen egyforma és számtalan adattal igazolták ennek a kérésnek a helyességét, hogy ne méltóztassék várni valami általános közigazgatási rendezés bekövetkeztéig, hanem méltóztassék azon erdélyrészi községek hitel- és társadalmi viszonyainak javítása és sok egyéb ok miatt ezt a kérdést sürgősen és lehető rövid idő alatt megoldani. Egy kérdést kívánok még intézni a t. miniszter úrhoz. Ugy értesültem, hogy valami rendelet érkezett volna le a bíróságokhoz, a mely szerint a telekkönyvi ügyeket a bíróságok hét nap alatt kötelesek elintézni, Plósz Sándor igazságügyminiszier: Igen! Lengyel Zoltán: Igaz ez? Plósz Sándor igazságügyminiszier: Igaz! Lengyel Zoltán: Ez lehetetlenség! Hét nap alatt, legyen az két méteres aktacsomó vagy egy szál, egy oldalnyi ügy, lehetetlenség elintézni. Plósz Sándor igazságügyminiszier: Sok helyen lehet! Lengye! Zoltán: Az illető, a ki ezt nekem elmondta, azt mondotta, hogy a mig a darab a biróhoz kerül, kiosztják, kikézbesitik, annyi időt vesz igénybe, hogy két nap marad arra, hogy azzal foglalkozhassak; csakhogy nem egy ügyet kap, hanem többet, a mibői következik, hogy meg sem nézi, hogy mi van az aktában, hanem csak a felzetet nézi; hadd jöjjön, a minek jönnie kell, változtassa meg vagy semmisítse meg a felsőbíróság az intézkedését, ő nem tehet egyebet. Az ilyen sietés minden körülmények között több munkát okoz, s a mellett a jogszolgáltatásnak kára, mert az következik belőle, EÉFVH. NAPLÓ. 1901 1906. XXY1II. KÖTET. uiszius k-én, csütörtökön. 233 hogy mig megnyugvással vennék tudomásul a helyes ítéletet, addig itt felebbezések, igazolások állanak elő. Plósz Sándor igazságügyminiszier: Nem perekről van szó, hanem bejegyzésről! Lengyel Zoltán: Én ott sem látom semmi körülmények között helyesnek és indokoltnak az ilyen apodiktikus terminust. (Zaj a jobb- és a baloldalon,) Tessék a bíróságokat ellenőrizni. A miniszter urnak van ahhoz módja, hogy megállapittassa: ki hogyan dolgozik és akkor is az ügyek minőségéhez mérten szabhatja a határt. T. képviselőház és t. miniszter ur! Az előttem szólók igen sokat szólottak a jogalkotási kérdésekről. Én már ismételten is hangsúlyoztam a miniszter ur ez irányban való önfeláldozását, a mely iránt teljes elismeréssel vagyok, ha egyes javaslatokban bizonyos hézagokat fogunk is észrevenni és azokra nézve a magunk kritikáját megteszszük is. A miniszter ur ezen munkássága, a melyet a miniszteri teendőkön túl teljesít, mindenkiben csak a legnagyobb elismerést kelthetik fel. De felhívom a t. miniszter ur figyelmét arra, hogy ne várjunk sok olyan dologgal, a mely talán CBak azért késik, mert a miniszter ur maga akarja megcsinálni és egyiket a másik után nem képes hamar elvégezni. Magyarország a szédelgések országa; sehol annyi szédelgés, csalás, sikkasztás, hamisítás nem fordul elő, mint Magyarországon és ennek oka az, hogy a kereskedelmi törvény uralma túlteng, mert a magánjog kodifikálva nincs és a büntetőjog reformja is késik. A perrendtartás reformja ezen a dolgon segit valamit, de gyökeresen csak a büntetőtörvénykönyv és a kereskedelmi törvény reformja segíthet. Nekünk magyar büntetőtörvénykönyv és magyar kereskedelmi jog kell, olyan, a mely a magyarság érdekeit megvédje Magyarországon. Itt a nemzetközi, osztrák, bécsi czégek dominálnak, nekünk azonban semmi szükségünk nincs arra, hogy a magyar vagyont a kereskedelmi törvény túlságos nemzetközisége miatt kiszolgáltassuk olyanoknak, a kiknek a magyarsághoz semmi közük. Azután egy pár szóval az ügyvédi kérdést említem meg és ezzel felszólalásomat be is fejezem. Az ügyvédi kérdés, tessék elhinni, nemsokára a legsúlyosabb kérdés lesz Magyarországon. Oly mértékben szaporodik az ügyvédek száma, hogy megélni képtelenek, az ügyek száma pedig visszamegy, mert a közgazdasági élet is háttérbe szorul és mert a bíróságok kezelése sokkal jobb, mint eddig volt, és a törvények jósága folytán maguk a felek is sokszor elvégzik ügyeiket a nélkül, hogy ügyvédre bíznák azokat. Ennek daczára óriási mértékben növekedik az ügyvédek száma. A kereset, a tisztességes kereset nem lesz több, de az ügyvéd több lesz. A több embernek élni kell valahogy és megél ugy, a hogy tud, a ki tud, tisztességesen, a ki nem tud, olyan utón, a 30