Képviselőházi napló, 1901. XXVIII. kötet • 1904. julius 28–augusztus 19.

Ülésnapok - 1901-481

226 kM. országos ülés 19ÓÍ- augusztus k-én, csütörtökön. ház elébe, rögtön és szívesen tárgyalta volna az egész ház. (Helyeslés a szélsobaloldalonj Azonban a dolog ugy áll, hogy a t. miniszter ur nem elég erélyes a kormánynyal szemben és nem követeli az ország érdekében, hogy ezen igazán országos fontosságú nagy kérdések, mint a polgári perrendtartás és a többi novellák és ^törvényjavaslatok, mielőbb tárgyaltassanak. Épen azért bátor vagyok a t, miniszter ur figyelmét egy igen fontos kérdésre, a szövetkezetek kérdésére felhívni. (Halljuk! balfelöl.) Elismerem, hogy a szövetkezetek nagyfontosságú dolgok és az ország érdekében üdvösek, de csak akkor, hogyha nem visszaélésre alapittatnak, a mint az — az igen t. miniszter ur nagyon jól tudja — a legtöbb esetben történik, a mikor is nem a közönség javára, hanem valóságos veszélyeztetésére szolgálnak. Áz úgynevezett koronás szövetkezetek például nem a törvényes 8%-ra dolgoznak, hanem — vannak ilyenek százával — 10—12 — 14—20 százalékra. Itt vannak például a fogyasztási szövetkezetek is, a hol például a részvénytőke megállapíttatik darabonkint 100 forintban. Az ügynökök bejárják az országot, behajtják a szegény részvényeseken a felét, 50 forintot, azonban az alapszabályba fel van véve, hogy ha szükség fog rá lenni, a másik 50 forintot is behajthatják. Magam is bejelentettem kettőthármat. Behajtják tebát az egyik 50 forintot és eltüntetik a másik 50 forintot, pedig beperelik és azt aztán a felszámoló bizottság tünteti el, a melynek lakhelyét sem lehet megtudni. Hogyha pedig az ember a t. miniszter úrhoz fordul ilyen dologgal, az embernek magának be kell látni, hogy ezen a miniszter ur nem segíthet, mert neki beavatkozási joga nincs, A törvényszékeknek pedig, a melyek az ellenőrzési jogot kötelesek gyakorolni, a törvény csakis akkor, ha a közgyűlésektől, vagy az alapszabályok szerint említett módon jön hozzájuk a panasz, ad jogot a vizsgálatra. Tehát meg sem vizsgálhatják, hogy hogyan tüntetik el a befizetett és birői utón behajtott összegeket. A miniszter ur különben tudja, hogy ezek a dolgok igy vannak és épen azért elvárom a t. miniszter úrtól, hogy azt az uj törvényjavaslatot, a mely ezen visszaéléseket hivatva van megakadályozni, azonnal, minden ügyet mellőzve fogja beterjeszteni, mert jogállamban ilyen erkölcstelenség, iíyen visszaélés egy perczig sem tűrhető. (Helyeslés a szäsbbaloldalon.) Sin nagyon rövid voltam. Elvárom, hogy a t. miniszter ur el fogja ismerni, hogy ezek így vannak, s iparkodni fog ezeken a bajokon segíteni. Ezeket voltam bátor röviden megjegyezni. (Helyeslés a szélsöbahldahn.) Elnök: Az igazságügyminiszter ur kivan szólni. Plósz Sándor igazságügyminiszter: T. ház! Legyen* szabad mindenekelőtt félreértett szavaimat helyreigazitani. (Halljtih ! Halljuk !) Én nem mondottam, hogy akár a t. képviselő ur, akár a t. ellenzék a perrendtartást ellenezte volna. Csakhogy mégis tényleg a t. ellenzéknek obstrukcziója szolgált alapul arra, hogy perrendtartásunk le nem tárgyaltathatott. Oíay Lajos: Álljon talpára, mint Szilágyi Dezső! Plósz Sándor igazságiigyminiszter: Ex lex-es állapotban nem volt lehetséges más törvényt •alkotni és sürgetni, mint a budget-törvényt. Nessi Pál: Mint a katonai törvényt! Plósz Sándor igazságiigyminiszter: A mi a felvetett kérdést illeti, kijelentem, hogy én ismerem ezeket a bajokat és szándékozom is azokat törvényhozási utón orvosolni, még pedig lehető gyorsan. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Én megígérhetem a t. képviselő urnak, hogy rövid idő múlva már ezen tervezetet tárgyalni fogom, és azután az illető körök meghallgatása után javaslatot szándékozom a ház elé terjeszteni. Kérem ezt tudomásul venni. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Olay Lajos: Köszönettel tudomásul veszem. Elnök: Ki következik? Dedovics György jegyző: Visontai Soma! Visontai Soma: T. ház! Nagy megnyugvásomra-szolgál, hogy a t. igazságügyminiszter ur \&gdn támadásokkal szemben, a melyek e házban az esküdtszéki intézmény ellen irányittattak, az esküdtszéket megvédte. (Helyeslés a baloldalon.) Én ezt nem is várhattam másképen, mert hiszen annak a kormánynak, a mely az esküdtszéki intézményt Magyarországon mai formájában előkészítette, a miniszter ur is annak idején államtitkári minőségben tagja volt és ezen minőségben bizonyára kiváló módon közreműködött. Habár azonban ezzel ez az ügy, a mi az aktualitását illeti, el volna intézve, mégis azért tartom szükségesnek, hogy röviden felszólaljak, mert én különösnek találom és kíhivja az ember bírálatát az, hogy azon párt részéről, a mely a 48-iki alkotmány megóvója, megőrzője és zászlóvivőjeként szerepel e házban, épen az a szónok, a ki a párt nevében és megbízásából szólalt fel. . . Nessi Pál: Magánvélemény volt! Visontai Soma: ... a ki a párt megbízásából és nevében szólalt fel . . . Nessi Pál: Helytelenül! Visontai Soma:... és a kinek kiváló jogászi kvalifikáczióját elismerem, hogy ezen beszéd keretében ő alkalmasnak találta a helyzetet arra, hogy épen az esküdtszéki intézmény ellen intézzen kirohanást. Nessi Pál: Megmondtam, hogy magánvélemény volt! Visontai Soma: A képviselőház bizonyára tudja és tudja minden egyes tagja ennek a háznak, hogy az esküdtszéki intézménynek az ország legjobbjai voltak mindig a szószólói. Mér akkor, a midőn a 40-es években országos választmány küldetett ki, hogy az u. n. büntetőrendszert — igy nevezték akkor a bűnvádi eljárást —•