Képviselőházi napló, 1901. XXVIII. kötet • 1904. julius 28–augusztus 19.

Ülésnapok - 1901-480

480. országos ülés 1904 augusztus 3-án, szerdán. 181 taiű, vagyis hogy: ebben nem magyar Apponyi, kozmopolita; magyar legyen a zenénk, Apponyi ebben német, Wagnerista. Hát hiszen elég jól van az én közbeszólásom felvéve, de nem erről van szó, hanem arról, hogy a képviselőnek joga van a maga szavait magyarázni, a maga szavait kiigazitani. Joga van a beszédét kijavítani, tehát joga van közboszólását is személyes intenczióinak megfeleló'leg magyarázni, mert ő van jogosítva egyénileg saját szavait magyarázni, tehát kijavítani. (Ellenmondások a jobboldalon.) Én Fenyvessy Adolf urat egész illedelmesen kértem, hogy legyen szíves erre figyelemmel lenni, ő pedig nagyúri prepotencziával, mintha ő lenne a képviselő, — talán udvari tanácsosnak képzeli már magát — azt mondta: majd ugy lesz benne, a mint a képviselő ur mondta. T. képviselőház, ez egy hallatlan dolog, hogy a képviselőháznak egy szolgálatra berendelt hivatalnoka igy beszéljen a képviselővel, a mikor ez képviselői jogát gyakorolja, a mihez feltétlen joga van. Hát én tőlem ő megkapta a méltó visszautasítást; (Derültség a szélsobaloldalon.) megkapta azt, a mit megérdemelt, azt gondolhatják. (Derültség a szélsobaloldalon. Mozgás jobbról.) Kérem azonban a t. házat, méltóztassék intézkedni, hogy ilyen visszaélés többé meg ne történhessék. A gyorsirófőnöknek és a gyorsíró uraknak kötelességük, ha a képviselő odamegy, s figyelmezteti őket, hogy ekként és ekként írják be a közbeszólását, hogy azt ugy írják be, mert jogom van a szavaimat ugy magyarázni, a hogy én akarom. (Felkiáltások a jobboldalon: A mint mondta, ugy kell be venni! Ugy van benne! Zaj a szélsobaloldalon.) Kérem, nem mást akarok én beirni, de ha magyarázni akarom szavaimat, azt ő köteles ugy beirni, akár beszédről, akár közbeszólásról van szó; (Helyeslés a szélsobaloldalon.) feltétlen joga a képviselőnek ezt követelni, neki pedig kötelessége megtenni. Kérem a t. elnök urat, méltóztassék intézkedni, hogy a gyorsirodában ugy, a mint a képviselő kívánja (Ellenmondás jobbról.) a saját közbeszólásának értelmét — természetesen nem megváltoztatva — magyarázni, hogy azt ugy vegyék be a najdóba, Különben ezzel szemben neki is megvan a joga, akkor menjen a ház elnökéhez és az elnök döntsön: jogos-e vagy nem jogos az illető kifejezés kijavítása, vagy nem? De ő neki önhatalmúlag nincs joga azt mondani: semmi közöm hozzá, ugy fog megjelenni, a mint a képviselő ur mondta. Ezt kívántam csak megjegyezni és kérem az elnökséget, méltóztassék intézkedni, ha udvari tanácsos is a gyorsiroda főnöke, nekem mindegy, de itt nem udvari tanácsos, hanem a képviselők szolgálatára berendelt hivatalnok. Ezt kívántam megjegyezni. Elnök: T. ház! A gyorsírók eskü alatt működnek, s ők ugy veszik fel az Országgyűlési Értesítőbe a beszédeket, illetőleg ugy teszik jegyzéseiket, a mint a beszédeket hallják. A gyorsíróknak feljegyzései még nem véglegesek, mert erre jön még a naplóbiráló-bizottság felülbírálása ; a naplóbiráló-bizottság van tehát hivatva a gyorsírók működését ellenőrizni, arra felügyelni és a korrekcziót megejteni, de nem az elnök. (Helyeslés a jobboldalon.) A mennyiben a t, képviselő urnak kifogása van és szavait értelmezni, magyarázni kívánja, módjában áll a ház színe előtt ezt megtenni, (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) s akkor a napióban szavai a szerint fognak kiigazittatni, a mint azokat a képviselő ur megmagyarázni és értelmezni kívánja. Azt hiszem, ez a házszabályszerű korrekt felfogás, (Helyeslés a jobboldalon.) s méltóztassék ebbe belenyugodni. (Helyeslés a jobboldalon.) 0!ay Lajos: T, ház! Szavaim értelmének megmagyarázása czimén kérek szót. A dolog nem ugy áll, a mint az elnök ur mondotta. (Ellenmondások jobbfelöl.) Véleményem szerint minden képviselő lemehet a gyorsirodába és beszédét kijavíthatja, Ez a képviselőnek feltétlen joga. Sajnos, abban már a t. elnök urnak igaza van, hogy a beszédet ilyenkor egyik-másik meg is változtatja, pedig ez nem volna szabad. (Zaj.) Engedelmet kérek, én tudok eseteket, a melyekben a beszédeket nemcsak megjavítják, hanem egészen átírják, még a miniszterek és a képviselőház legkiválóbb tagjai is. Tudok eseteket, hogy egész más beszédet adott ki a gyorsiroda, mint a milyet a házban az illető képviselő elmondott. Abban igaza van az elnök urnak, hogy ehhez & képviselőnek nincs joga és nem volna joga. Én nem is ezt kívánom. De a képviselőnek azt a jogát feltétlenül megkövetelem, mert ehhez minden képviselőnek feltétlen joga van, hogy beszédét javíthassa. Tehát akkor, a mikor, mint fel is olvastam, az az értelme közbeszólásomnak, hogy: »Wagnerista német«, ha nem is mondtam volna, hogy Wagnerista, — de mondtam, legfeljebb a gyorsírók nem hallották — még akkor is kötelessége a gyorsíróknak azt beletenni, mert ez közbeszólásomnak megmagyarázása és világossá tétele, a mihez feltétlenül egyéni jogom van. Én csak e képviselői jogom gyakorlatát akartam itt érvényesíteni, mert, engedelmet kérek, ehhez feltétlen jogom van. Mit használ az, ha a naplóbiráló-bizottság talán felszólalásomra kijavítja a beszédemet vagy közbeszólásomat? Kekem jogom van mindjárt, nyomban olyan értelmet adni annak, a mint én akartam érteni, s a mint mondottam. Ehhez feltétlen jogom van. Ezt akartam konstatálni. Elnök: Én a házszabályokból a képviselő urnak azt a jogát, hogy kikorrigálhassa a beszédét, nem tudom kimagyarázni. Ez lehet szokás, (Ugy van! a baloldalon.) de ezt a szokást innen az elnöki emelvényről nem szankczionálhatom elnöki enuncziáczióval. (Helyeslés a jobboldalon.) Méltóztassék a képviselő urnak magát ahhoz tartani, a mit az előbb házszabályszerűen kijelentettem, s akkor mindenkinek beszéde ugy