Képviselőházi napló, 1901. XXVIII. kötet • 1904. julius 28–augusztus 19.

Ülésnapok - 1901-475

f, 475. országos ülés 190i Julius 28-án, csütörtökön. leszüreteltek. A filloxera fellépése után természetszerűleg hosszabb időnek kellett eltelni, a mig az újra beültetett területek teljes termőképességgel birnak és a meddig az egyes vidékeken lehetővé válik, részben az anyagnak beszerzésével, részben más gazdasági és financziális körülményeknek figyelembe vételével a szőlőket rekonstruálni. De ma már ott állunk, hogy az általam előbb emiitett átlagos termési menynyiséget a közel jövőben képesek leszünk ismét elérni. Ez egy nagy és örvendetes momentum, azért, mert mutatja, hogy a magyar gazdaközönségben a cselekvés, a tetterő nem szunnyad, hanem akkor is, midőn a sors ádáz csapásai mellett igazán el lehetett volna keserednie és minden munkakedvét el lehetett volna veszitenie, birt azzal az erkölcsi és lelki erővel, hogy ha nehéz és huzamos munkálkodással is, de megint azt a nagy mezőgazdasági termelési ágat, a mely oly nagy összegekkel járult a nemzeti vagyonosodáshoz, lábraállitotta. A földmivelésügyi kormány ép azért, hogy ezen nagy szőlőterületeknek a termései jobban értékesíthetők legyenek, megteszi és megtette mindazokat az intézkedéseket, a melyek termelésünknek a külföldön való elhelyezését biztositják. Barta Ödön: Mind? Mind? Hát az olasz bor behozatala? Pap Géza előadó: Hiszen mindent megtenni senki sem képes, hanem igyekszik megtenni mindazt, a mit a rendelkezésére álló eszközökkel megtehet és a mit a körülmények figyelembe vételével megtenni lehet. Előadásom fonalán csak azokra a körülményekre akarom felhívni a t. ház figyelmét, a melyek a mezőgazdasági élet fellendítésére irányulnak és nem akarok belebocsátkozni azoknak a kérdéseknek a megvitatásába, a melyeket itt a t. képviselő urak most szívesek voltak felemlíteni. Én csupán a földmivelésügyi kormánynak azokat a ténykedéseit érintem, a melyek bizonyságául szolgálnak annak, hogy bir érzékkel arra, hogy ft mezőgazdasági egyes ágaknak a szükségleteit felismerje és bir okossággal arra, hogy azok között ugy oszsza meg a tárczája rendelkezésére adott összegeket, a hogy az a közszükségletet a legigazságosabban és a hogy az egyes gazdasági ágakat a. legméltányosabban tudja kielégíteni — A szőlészet és borászat kérdésénél — szükségesnek tartom azt, hogy ugy a borok helyes kezelése, mint állandóan egyenlősítése által a külföldi elhelyezést lehetővé tegye. (Helyeslés jobbról.) E czélt szolgálja a költségvetés azon tétele, a mely az országos mintapinczének a szervezésével áll kapcsolatban és azt lehetővé teszi. Erre t. i. 200.000 korona van felvéve és ez évben első részletként 50.000 korona állíttatott be. A kincstári birtokoknál és fürdőknél szükségesnek tartom megemlíteni, hogy itt a nagyobb beruházási tétel a kincstár tulajdonát képező fürdőhelységek helyi és elodázhatatlan szükségeire vétettek fel, részben építési, részben gazdasági czélokra. Az állami jószágoknál és a telepítési szolgálatnál jelentékeny bevételi kevesebblet van beállítva, 466.000 koronával. Ennek oka miként a földmivelésügyi miniszter ur indokolásában is előadja — hogy ő lehetőleg korlátolni akarta a jövőben az állami birtokok eladását és indokolja felfogását azon körülménynyel, hogy ezen állami birtokok talán később telepítési, nemzetiségi és közgazdasági czélokra felhasználva, sokkal nagyobb értékkel és jelentőséggel fognak birni a nemzeti vagyonosodás szempontjából, mint az a pár százezer korona, a mi a birtokok eladásából befolyna. (Helyeslés a szélsőbalon és jobbról.) Hibák követtettek el a távol múltban, mikor évtizedek előtt bizony az állam ingatlanainak nagy része — meglehet, a szorult állami pénzügyi viszonyok következtében, vagy talán más felfogás és gazdasági indokok alapján — eladattak, s csak helyeselni tudom azt, hogy a kormány az állami birtokok eladását illetőleg ezt az uj irányt akarja meghonositani, (Helyeslés jobbról és a szélsöbaloldalon.) és sajnálkozom azon, hogy ez már évtizedek előtt nem volt a magyar kormány felfogása, mert akkor sok olyan terület állana rendelkezésére, a mely ugy nemzeti, mint közgazdasági szempontból nagyobb jelentőséggel bírna, mint azok a milliók, a melyek évek előtt az állami birtokok eladásából befolytak. A mezőgazdaságnak különböző ágainál a rendes kiadásoknál 115.000 korona nagyobb kiadási tétellel találkozunk. A földmivelésügyi tárczának ezen czime egyik legnagyobb jelentőségű talán a tárcza összes czimei között, mert, daczára annak, hogy sok kis tételt foglal e czim magában, a sok kis tételben elrejtve látom a mi jövő nagy mezőgazdasági-ipari növényeink termelése iránt meginduló gazdasági fellendülés csiráit, a mely a magyar mezőgazdaságot a jövőben az egyoldalú magtermeléstől el akarja vonni és lassankint akarja az amugyis konzervatív gazdavilággal megkedveltetni azokat a mezőgazdasági-ipari növénytermelési ágakat, a melyeknek hogy mily nagy a jelentősége, csak arra czélzok, hogy az ipari növények termelésével, a len, kender és más, ezekkel rokon növényeknek termelésével a mi fonó-, szövő- és textiliparunk fellendülése és talán részben a megalapítása is a legszorosabb összefüggésben van. A statisztikai évkönyvekbe egy betekintés meggyőz bennünket arról, hogy hány és hány millió az, a mi Magyarországon ezen ipari növényekkel kapcsolatban álló iparágak termékeinek a megvásárlására kifolyt. Ha ezeket a milliókat figyelembe veszszük, és figyelembe veszszük azt, hogy Magyarországon hány munkáskéz van még ma is egyoldalú mezőgazdasági magtermelésünk által kevés és időhöz kötött keresetre szorítva . . . (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon. Felkiáltások: Ez szocziális