Képviselőházi napló, 1901. XXVIII. kötet • 1904. julius 28–augusztus 19.

Ülésnapok - 1901-475

4-75. országos ülés 190k Julius 28-án, csütörtökön. 7 kérdés!) akkor igenis szocziális szempontból is mérlegelni tudjuk, hogy az a pár százezer korona, a mely a költségvetésbe e czimen van beállítva, a mi jövő mezőgazdasági viszonyainknak fejlesztésére mily nagy jelentőséggel bir. (Igaz! Ugy van!) Oly kérdés ez, t, képviselőház, a melylyel érdemes volna azért is huzamosabban foglalkozni itt a képviselőházban, hogy talán sokak figyelmét felhívjuk, és talán sokak elfogultságát vagy tétlenségét munkásságra biztassuk azzal, (Igaz! Ugy van!) hogy vannak még itt terek, a melyeket a magyar mezőgazda elfoglalhat, elfoglalhat a maga munkálkodni körén belül ugy, hogy idegenek jóakaratától vagy befolyásától függetlenül, a maga akaraterejével és cselekvési képességével növelje jövedelmezőségét beláthatatlan magaslatra, és emelhesse a nemzeti közvagyonosodást is ez által. (Felkiáltások a szélsöbalóldalon: El van adósodva!) Igaz, hogy el van adósodva, de hogy valaki dolgozzék, ahhoz két ép kéz kell, kitartó sziv és akkor az adósság mellett is lehet dolgozni. (Mozgás a szélsöbalóldalon.) Itt a mezőgazdaság különböző ágainál van felvéve egy tétel, a mely igen kicsiny, arányítva a földmivelésügyi tárcza összes tételeihez, de máskülönben igen jelentős. A szesz műszaki alkalmazására ugyanis fel van véve az idén egy nagyobb összeg. Nem tudom eléggé méltányolni a földmivelésügyi kormánynak ebben az irányban tanúsított figyelmét. (Élénk helyeslés.) Ha van valami, a mi ránk, a magyar gazdákra, nagy jelentőséggel bir, akkor az a szeszkérdés, a mennyiben a szesznek műszaki kihasználása mint hajtó, mint melegítő erőnek felhasználása, (Igaz! Ügy van! a szélsöbalóldalon; felkiáltások: Világító erő!) mint világító erőnek felhasználása is a mezőgazdaságban nagyjelentőségű. Azáltal, hogy a t. földmivelésügyi miniszter ur e czélra nagyobb összeget állított be, lehetővé fog válni, hogy Magyarországon is a mi szerény fínancziális viszonyaink keretén belül ezt a kérdést tanulmányozzuk, és e tanulmányozást, az ebből eredő óriási hasznot majd annak idején a mezőgazdaság javára fordíthatjuk, Ezekkel a kérdésekkel szoros kapcsolatban van a gazdasági munkásügy kérdése is, (Halljuk ! Halljuk!) mely az utóbbi kormány működése alatt lényeges fellendülést vett. Ez a fellendülés általános érdekeket elégített ki a legvagyontalanabb, legtöbb támaszra szoruló munkáskörökben, s kell is, hogy a kormánynak ezek mindig elsőrendű gondoskodása tárgyát képezzék. Itt újra fel van véve 200.000 korona többkiadás a gazdasági munkások helyzetének javítására és nagyon bölcsen a 200.000 korona többkiadás akként fog fordíttatni a munkások felsegélyezésére, hogy alkalom nyittatik azoknak a szegény embereknek, a kik a szükséges tőkével nem rendelkeznek, bizonyos nyersáruk beszerzésére, a melyeket beszerezve otthon való munkálkodásukat értékesíthetik. E nyersáruk beszerzésére kölesönképen fog megadatni a szükséges összeg ott, a hol ez indokoltnak fog találtatni, hogy ugyanis egyes munkáskörök ipari foglalkozása a nyersáruk jutányos és méltányos beszerzése által előmozdítható legyen. Még csak egy kérdésről óhajtok megemlékezni, — hiszen nem akarom a t. ház figyelmét sokáig igénybe venni — t. i. a hegyvidéki és a székely földmivelő nép felsegélyezésére megint 224.000 korona állíttatott be. Ez a 224.000 K. egy része annak az 536.000 koronának, a mely összeg az általam jelzett czélokra vétetett fel. A Felvidéken a múltban 14.000 hold ingatlan béreltetett a szegény népnek albérletbe való kiadása czéljából, a jövőben újra 3000 kisbérlet alakittatik. Ennek az eddig folytatott politikának kiszélesbitése czéljából az eddig tapasztalt előnyös gazdasági segélyezésnek felismerése alapján akarja a kormány a 224.000 koronányi uj többlet-kiadást is a jövőben •—• miként a múltban is tette — a hegyvidéki nép felsegélyezésére fordítani. A kormány ennek a népnek felsegélyezésére már sokat tett, mert ha tekintetbe veszszük azt, hogy mintagazdaságokat állított fel, hogy az állattenyésztés terén az apaanya anyagbeszerzése által milyen segítségére jött az ottani szegény lakosságnak, ha tekintetbe veszszük azt, hogy az állattenyésztés körében milyen sok hasznos oktatásban, a takarmánytermeíés terén milyen hasznos irányításban részesittette, a szövetkezeti téren milyen hatalmasan és hatályosan támogatta a kormány ezeket a felvidéki lakókat: akkor szükségtelen bővebben indokolnom azt, hogy ezen uj kiadási többlet is megint csak ennek a szegény népnek felsegélyezésére fog fordíttatni. Ugyanezen a czimen fel van véve a székely akcziónak támogatására is egy jelentékeny tétel, a mely a tusnádi székely kongresszus javaslatai alapján fog majd ott és annyiban felhasználtatni, a mennyiben ezen kongresszus javaslatainak figyelembevételével a legtöbb hasznot hozónak fog találtatni. Nagyban és egészben az általam előadottak is igazolják, hogy a földmivelésügyi kormány ezen költségvetésével is azon a nyomon halad, a melyet nagynevű és a földmivelési ügyek iránt nagy szeretettel viseltető elődje már megjelölt. Azt hiszem, hogy ha valaki fáradságot vett magának arra, hogy az indokolás anyagából a, kiadási tételeknek helyeségét, vagy helytelenségét megállapítsa, egyet fog érteni velem abban, hogy a földmivelésügyi kormány kellő körültekintéssel igyekezett felhasználni azt az anyagi eszközt, a mely az 1904. évi költségvetésben rendelkezésére bocsáttatott. Miután ón erről meg vagyok győződve, ajánlom a t. képviselőháznak a költségvetést ugy _ általánosságban, mint részleteiben elfogadásra. (Elénk helyeslés és éljenzés a jobboldalon,) Sturman György jegyző: Marjay Péter! Marjay Péter: T. képviselőház! Midőn a