Képviselőházi napló, 1901. XXVIII. kötet • 1904. julius 28–augusztus 19.

Ülésnapok - 1901-477

104 477, országos ülés 7904 Julius 30-án, szombaton. választókerületi átkebélezéséről és a győrszigeti választókerület székhelyének ós nevének megváltoztatásáról szóló belügyminiszteri törvényjavaslat tárgyában (írom. 586), a másikat pedig a »Mlinski Ottok« szávai szigetnek a kataszterből és a telekkönyvből leendő törlése tárgyában (írom. 630) benyújtott miniszterelnöki jelentést illetőleg. Tisztelettel kérem a t. házat, hogy a jelentések kinyomatását és szétosztását elrendelni, a törvényjavaslatnak az osztályok mellőzésével való tárgyalás alá vételét kimondani és a napirendre tűzés iránt annak idején intézkedni méltóztassék. Elnök: Mind a két jelentés ki fog nyomatni, szét fog osztatni s mindkettő ós pedig a törvényjavaslat az osztályok mellőzésével annak idején napirendre fog kitüzetni. Mielőtt az interpelláczióra áttérnénk, javaslatot fogok tenni a t. háznak a legközelebbi ülés napirendjére vonatkozólag. Indítványozom, hogy a ház legközelebbi ülését hétfőn, augusztus hő 1 én délelőtt 10 órakor tartsa, és annak napirendjére tűzze ki a vallás- éa közoktatásügyi minisztérium ma is najurenden volt költségvetésének folytatólagos tárgyalását és esetleg, ha ez befejeztetnék, az igazságügyi minisztérium költségvetésének tárgyalását. Hozzájárul a ház ? (Igen!) Ugy ezt határozatkép kimondom. Következik báró Kaas Ivor képviselő ur interpellácziója a kereskedelemügyi miniszter úrhoz a nyitramegyei helbény-aranyosdi és novák-podhrágyi utaknak kiépítése tárgyában. B. Kaas Ivor : T. ház! Ha szerencsém volna a kereskedelemügyi miniszter úrhoz, meginvitálnám helyszíni szemlére Nyitra vármegyébe. Az utakról szólott múltkori beszéde; az utakról adott feleletet a minap Udvary Ferencz képviselőtársamnak és mindezekből azt kellett látnom, hogy nem hajlandó eltérni attól a programmtól, a mely épen az utakra vonatkozólag ezen költségvetésben, de főleg a beruházási kölcsönben meg van állapítva. Ezért, nehogy általános felelettel elégíttessem ki, arra éreztem indíttatva magamat, hogy interpelláczió alakjában formulázzam kérésemet, hogy világos és határozott feleletet nyerhessek. A helyzet Nyitra vármegyében egészen különös. A kormány előterjesztéseiből kitűnik, hogy egész Magyarországon Nyitra vármegyénél csak három törvényhatóság bir több törvényhatósági, megyei úttal. 904 kilométer kiépített útja van, a melyet a vármegye tart fenn és a melynek 360 ezer korona a fentartási költsége. De még megjárná, ha csak ennyiben állna a dolog, azonban a viczinális vasutak építésére ennek a vármegyének 1,600.000 koronát kellett befektetnie a törvényhatósági útalap terhére, ugy hogy a törvényhatósági útalap teljesen ki van merítve és a törvényhatósági utak fentartása a vármegyétől annyi költséget igényel, hogy egyéb útjaira, a melyek jde felvéve nincsenek, semmi sem jut. A fejlődés azt hozta volna magával, hogy mikor az egész országra kiterjedőleg úttervek készülnek és azoknak költségeihez Nyitra vármegye is adója arányában hozzájárul, akkor erre a vármegyére is gondoljanak. Azonban hogy, hogy nem, a kereskedelemügyi miniszter azt találta jónak, hogy miután Nyitra vármegyében van kő elég, ut pedig sok is van, tebát oda több ut nem is kell, a beruházási költségek millióiból ne adjanak Nyitra vármegyének egyetlenegy fillért sem, pedig 63 millió az az összeg, a melyet az országban ilyen utakra ki fognak adni. A tervezetnek a vasutakhoz vezető utakról szóló részében 88 milliót irányoznak elő ilyen útépítésekre; ebből kapott is Nyitra vármegye — és csupán ennyiben részesült — 2,800.000 koronát. Ilyen ínséges viszonyok közt történt, bogy a megyei viczinális ós községi utak teljesen elhanyagolt állapotba jutottak olyannyira, hogy egész Nyitra vármegyének, a mely pedig a legnagyobb vármegyék egyike,évenkint 25.000,mondd huszonötezer korona segély utaltatik ki, hogy hol ez, hol az az ut javíttassák vagy építtessék ki. Kérdem, el lehet-e képzelni, hogy ez elegendő? Ez a 25.000 korona egy akkora vármegyének utfentartás vagy útépítés czéljára úgyszólván semmi, annál is inkább, mert egyik esztendőben erre, a másikban arra az útra fordítják és így az az útrész, a melyre később semmit sem fordítanak, ismét tönkremegy. Ott van pl. a tapolcsányi járás — a melynek Szulyovszky ur a képviselője — egy nagy kereskedelmi központtal: Tapolcsánynyal. Erre vannak utalva b. Stummer uradalmai, azok czukortermelése, a Kron-féle nagy, 3000 katasztrális holdra terjedő uradalom, annak czukorrépa- és szesztermelése és mindössze egy ut van itt, a^ melyet — a végpontok után — helbény arany ósdi-útnak hívnak. 6 — 7 nagy községnek minden terményét ezekre a tapolcsányi vásárokra viszik és ez a nagyforgalmu ut hepehupás vidékeken, agyagos földön vezet keresztül. Felvették ezt az utat az építendő utak sorába, de a kormány soha sem adott rá pénzt, a vármegyének pedig nem volt pénze. Akkor aztán — miután az ut a tervbe felvétetett — közönséges nyitrai kavicsot beledobtak a sárba: az ott valahogy elmerült, az ut pedig nemcsak hogy jobb nem lett, de sokkal rosszabb lett, mert az ott szanaszét hányt zuzatlan kavics összetörte a kocsikat, annyira, hogy a szesz- ós czukorgyárakból semmit sem tudnak az utakon szállítani. Az ut, a mely, ha jó idő van és a körülmények relatíve kedvezők, két óra alatt is megtehető, rossz időben 5—6 óra alatt sem tehető meg, és az urak kocsijait ökrökkel kell a kátyúkból kihúzatni. Ilyen állapotok vannak azon az utón. Hiába kérte a vármegye ismételten, hogy ezen nagy forgalmi ut a törvényhatósági utak sorába vétessék fel; hogy az a viczinális ut jel-