Képviselőházi napló, 1901. XXVIII. kötet • 1904. julius 28–augusztus 19.

Ülésnapok - 1901-475

4 475. országos ülés 190b Julius 28-án, csütörtökön. melyet a földmivelésügyi táreza keretébe tartozó ügyek igényelnek, s jogosan igényelnek, kielégí­tést nyert-e az utolsó 6 évi költségvetésben, avagy nem? Az 1899. évi költségvetésben, a melyet az utolsó 6 év költségvetéseinek össze­hasonlításánál alapul kivánok venni, 40 millió korona — kerekszámokban fogok mindenkor beszélni — rendes kiadási, 2 millió korona rend­kívüli kiadási és 8 millió korona beruházási té­telt találunk. Ezek a tételek 6 év lefolyta után az 1904-iki, vagyis az idei költségvetésben fel­emelkedtek a rendes kiadásoknál 47 millió koronára, a rendkívüli kiadásoknál 3,500.000 koronára és a beruházásoknál 9 millió koronára, nem véve ezen utóbb említett 9 millió koroná­nál figyelembe a beruházási törvény által a földmivelésügyi táreza rendelkezésére bocsátott, hasonlókép 9 millió korona beruházási összeget, Ha e számadatokat figyelembe veszszük, akkor azt látjuk, hogy 6 évi időtartam alatt a földmivelésügyi táreza rendes kiadásai 7 millió koronával, rendkívüli kiadásai 800.000 koroná­val és a beruházások 1,200.000 koronával emel­kedtek. Nem állítom azt, hogy a mi költség­vetésünknek rohamos emelkedése mellett a föld­mivelésügyi táreza tételeinek ezen emelkedése kielégítő lenne, mert hiszen akkor, a midó'n a földmivelésügyi táreza ügykörébe tartozó dolgok­ból a nemzeti jövedelem leghatalmasabb forrásai fakadnak, az állami költségvetésnek kiadási tételei is legnagyobb mérvben annak a forrás­nak erősitésére kellene hogy szolgáljanak, a mely a nemzeti vagyonosodásnak legnagyobb erőalapját képezi. (Ugy van! a jobboldalon.) Madarász József: De ellenkezőleg, Bécsnek Bzavazzátok meg! Pap Géza előadó: T. képviselőház! Hogy a magyar földmivelésügy a magyar nemzeti jövede­lemnek mily nagy forrását képezi, néhány statisz­tikai adattal leszek bátor igazolni, 1899-ben, a hivatalosan egybeállított statisztikai adatok sze­rint, Magyarországnak mező-, erdőgazdasági és halászati termékeiből 649 millió bevétele volt a külföldről. 1903-ban, vagyis öt évvel később, ez a bevétel ugyanezen mezőgazdasági ágaknál 752 millióra emelkedett és 55 százalékát teszi annak a jövedelemnek, a mely a külföldről Magyar­országba befolyt. Ha ezen számadatok mellé állítom Magyarország összes termelési ágait, t. i. mező­gazdaságot, erdőgazdaságot, halászatot, bányásza­tot és ipart, tehát egybefoglalva összes jövedelmező ágait az országnak, 1899-ben 1200 millió össz­bevételt, 1903-ban 1352 millió összbevételt lá­tok : ekként a lefolyt öt év alatt a mi kül­kereskedelmi forgalmunknak növekedése 152 milliót tett ki. Ebből a 152 millióból tisztán a mezőgazdasági ágak maguk 103 millió jövedelem­többlettel nagyobbították kereskedelmi forgal­munkat. E néhány számadat — mert hisz részle­tekkel nem akarom untatni a t. képviselőházat — (Halljuh! Halljuk!) eléggé világosan igazolja, mily nagy jelentőséggel bir és mily nagy sze­repet játszik Magyarország nemzeti jövedelmé­nek növelésénél a földmivelésügy. Szokásos, t. képviselőház, — legalább én azóta, a mióta szerencsés vagyok e táreza elő­adója lenni, igy járok el— hogy az évi költség­vetés előadása alkalmával rámutatni azokra a nagyobb és jelentősebb eltérésekre, a melyek a beterjesztett költségvetés és a megelőző költség­vetés egyes tételei között felmerülnek. Mert hiszen ezek a számadatok nagyrészben magya­rázóul szolgálnak arra, hogy a kormány minő, mily értékű és jelentőségű gondozásban része­siti a magyar földmivelésügyet. Ez alkalommal is szeretnék erre bővebben kiterjeszkedni, (Hall­julc! Halljuk!) mert hiszen Magyarországon nincs kérdés, a mely a szivekhez közelebb áll, mint épen a földmivelésügyi érdekek kérdése, de az idő és a tárgyalás előrehaladottságára való tekintettel, igen röviden és csak a legnevezete­sebb eltérésekre leszek bátor a t. ház figyelmét felhívni. (Halljuk! Halljak! a ssélsobaloldalon. Felkiáltások: Megérdemli a figyelmet!) T. képviselőház! A költségvetés és az ahhoz mellékelt indokolás elég bő anyagot szol­gáltat arra, hogy bárki világos képet alkothas­son magának arról, hogy az 1904. évben mely irányban kíván a kormány az egyes mezőgazda­sági ágak támogatására sietni. Daczára annak, hogy ez a költségvetés és az indokolás anyagából világosan kitűnik, mégis bátor leszek egyes dolgokra különösen felhívni a t. ház figyelmét. (Halljuk! jobbfelöl.) így az állami erdők tételénél azt látjuk, hogy a földmivelésügyi kormány egy nevezetes, mintegy 102.000 koronát kitevő többletet állí­tott be a költségvetésbe. Ezt az összeget azért emelem ki, hogy ez alkalomból felhívjam a t. ház figyelmét arra a körülményre, hogy ugy itt, mint a különböző czimeknél a személyi járandó­ságok emelkedését részben az a körülmény okozza, hogy az 1902 : I. törvényezikk végre­hajtásáról szóló utasítás 16. §-a alapján a sze­mélyi illetmények közül a fa- és a földilletmé­nyeket nem természetben, hanem váltságössze­. gekben szolgál atják ki az egyes tisztviselők­nek. Ez a rendelkezés lényegesen emeli a költségvetési järandósági tételeket, és a személyi kiadásoknak a költségvetésen keresztülvonuló emelkedése nagyrészben ennek tudandó be. Az állami erdőkre nézve még megjegyezni bátorkodom, hogy ezen általam indokolt emel­kedésen kivül még azért is emelkedik a személyi járandóságok összege, mert a kormány Horvát­országban élő kezelőségi és számvevőségi személy­zetnek alkalmat akart adni arra, hogy gyerme­keit Magyarországon neveltethesse és e czélból az oly családok részére, a melyek gyermekeiket Magyarországon akarják neveltetni, családonként 400 korona államsegélyt akar az 1904. évben kiosztani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom