Képviselőházi napló, 1901. XXVII. kötet • 1904. julius 14–julius 27.

Ülésnapok - 1901-473

473. országos ülés 1904 Julius 26-án, kedden. 293 országba, mint más, hasonló súlyos vádak alatt álló és szökésben volt egyéneket harmadik osztályon, szuronyos fogházőrökkel. Megérkezvén ide. megtett mindent arra nézve, hogy a vizsgálati fogságból kiszabaduljon. Nem akarom a bíróság működését kritika tárgyává tenni, mert a bíróság függetlensége egyik legerősebb alkotmányos biztosítékunk. A második bíróság, igénytelen nézetem szerint, alacsony kauczió fejében szabadlábra helyezte, de megtette azt az intézkedést, hogy rendőri felügyelet alá helyeztessék. És most érek ahhoz a ponthoz, a melynél fogva ez összefüggésben van a belügyi tárczával. Napról-napra olvassuk az újságokban, hogy ujabb és ujabb beadványokkal törekszik Fenyő Sándor arra, hogy ettől a rendőri felügyelettől meneküljön. Naprólnapra olvassuk, hogy kérelmezi, hogy engedtessék meg neki, hogy külföldre utazzék. Ujabban azt olvassuk, hogy azt kéri, hogy Budapest közelében nyaralhasson. Szóval: a tendenczia nyilvánvaló, hogy szabadulni kíván attól a rá nézve kellemetlen felügyelettől. Néhány nap múlva a végtárgyalást megtartják. Természetszerűen sem a kormánynak, sem másnak arra befolyása nem lehet és nem is szabad, hogy legyen. Nem is tudhatjuk, hogy mi lesz a végtárgyalásnak eredménye. Arra kérem a t. miniszterelnök urat és arra hivom fel az ő figyelmét, hogy abban az esetben, ha Fenyő elitéltetnék és szabadlábra bocsáttatnék, mindaddig, míg az ítélet jogerős, hivja fel a rendőrségnek figyelmét arra nézve, hogy szoros felügyelet alatt tartsa — két oknál fogva: először azért, hogy meg ne szökhessek ismét, a másik ok pedig, hogy megóvjuk, megvédjük és megmentsük azokat a szegény, védtelen, ártatlan kis gyermekeket, a kik az ő vakmerő és nyomorult támadásainak nem egyszer áldozatul estek, (Ugy van!) Ezen oknál fogva a t. miniszterelnöknek figyelmét felhívom erre és kérem, hogy mint az államrendőrség legfelsőbb fóruma, igyekezzék azon ós hivja fel az államrendőrség figyelmét arra, hogy Fenyő Sándor a végtárgyalás után mindig szigorú felügyelet és ellenőrzés alatt álljon, mert ezt kívánja a közerkölcsiség és a közérdek. Ezt voltam bátor előadni. Sturman György jegyző: Kovács Pál! Kovács Pál: T. képviselőház ! Mindenekelőtt kijelentem, hogy mindazokhoz, a miket Molecz Dani képviselőtársam a városfejlesztés kérdésében előadott, teljesen csatlakozom, mert igaza van abban, hogy a városfejlesztés egyike a legszükségesebb intézkedéseknek, a mely a kormányzat körébe esik. Ha a vidéki közigazgatást tanulmányozzuk, minduntalan látjuk, hogy ott milyen hiányok és milyen rendellenességek fordulnak elő a törvényesség alakzatában. Eendkivül fontos és sürgős szüksége egyúttal a közigazgatásnak is, hogy a városrendezés mentől előbb foganatosittassék. De a miért felszólalok, az tulajdonképen a fővárosi törvény revíziójának kérdése, a mely olyan akut, hogy már a megoldás stádiumában véltük számtalanszor, de mindannyiszor ugy eltűnt a láthatárról, mintha sohasem kezdettük volna meg ennek a kérdésnek bolygatását. A mikor a jelen kormány programmját hallottuk ugy itt a képviselőházban, mint előzőleg a főrendiházban, nagyon nélkülöztük, hogy ebben ezen kérdés egyáltalában érintve sem volt, pedig elvártuk volna erre vonatkozólag a t. kormány nyilatkozatát, mert a főváros polgársága már torkig van azokkal a szabálytalanságokkal és azokkal a közigazgatási lassú eljárásokkal, a melyeket minduntalan tapasztalnia kell, mert a felelőség kérdése egyáltalában hiányzik a fővárosi törvényből, ugy hogy ott az egyéni felelőség tökéletesen hiánjzik, elvész a sok bizottsági és mindenféle egyéb tárgyalások útvesztőjében. Ez a kérdés, azt hiszem, nagyon megérett, mert hiszen 32 esztendő óta van ez a rossz törvény állandó gyakorlatban és már annyira meg van vitatva és meg van világítva ez a kérdés, hogy csak egy kis jóakarat kell hozzá, hogy tényleg meg is oidassék. Ezzel a kérdéssel kapcsolatosan megoldandónak tartom egyúttal a fővárosi közmunkák tanácsának intézményét is. a mely sok tekintetben kerékkötője a főváros fejlődésének. A mikor a fővárosi törvény revízióját helyesen fogjuk megoldani, nem feledkezhetünk meg egyúttal a közmunkák tanácsának törvényéről sem, hogy azután, a mi ezekbe az igazgatási körökbe tartozik, t. i. a különböző fővárosi é? közmunkatanácsi körökbe, hogy ezek azután egyesítve olyképen oldassanak meg, hogy különösen az építkezés terén tapasztalt rendkívüli sok hiány ne folytatódjék és ne maradjon meg a közigazgatás szervezetében. Azt hiszem, hogy a közmunkák tanácsa, már az eddigi tapasztalatok révén teljesen rászolgált arra, hogy eltöröltessék még a főváros fejlődésének emlékezetéből is, mert beolvasztva talán a belügyminisztériumnak valamely ügyosztályába, a mi által szép megtakarítás is eszközölhető, tökéletesen jól meg lehet oldani ezt a kérdést. Ezért vagyok bátor a t. kormányhoz azt a kérést intézni, legyen szíves ezen kérésre vonatkozójag nekünk kellő tájékoztatással szolgálni. Sturman György jegyző: Sebess Dénes! Sebess Dénes: T. ház! A miket az előttem szólók a városok közjogi és közigazgatási helyzetének javításáról elmondottak, azokat én a magam részéről szintén pártolom és nem hangsúlyozhatom eléggé. Az utolsó népszámlálás adatait vizsgálva, megállapítható az, hogy mindenütt, a hol városok vannak, a hol a városok fejlődnek, a magyarosodás feltűnő módon terjed. Ha a városok kulturális és közgazdasági jelentőségét