Képviselőházi napló, 1901. XXVII. kötet • 1904. julius 14–julius 27.

Ülésnapok - 1901-472

276 UT2. országos ülés 190í Julius 25-én, hétfőn. hosszú fennállásukat, (ügy vin! ügy van! a szélsobálóldalon.) Az első lépés már megtörtént 1896-ban, a midőn Kishorgos adóközség, mely mint önálló puszta volt csatolva Horgos községhez és az 1886: XXII. t.-cz. 137. §-a szerint nem járult a községi terhekhez, hanem évenkint 600 forint átalányösszeget fizetett, ezen adózási különállása megszüntetve lett és pedig a nélkül, hogy ezt akár az érdekelt pusztai birtokosok, akár az érdekelt község, vagy a megye közönsége kérelmezte volna. Az történt ugyanis, hogy az egyik hat évi idő lejárta után az érdekelt községek az átalányösszegre nézve megegyezni nem tudtak, s a vármegye, közgyűlése azt határozta, hogy Kishorgos birtokosai állami egyenes adójuknak felerésze után tartoznak a községi közterhekhez hozzájárulni, erre a 76,199/895 sz. a. belügyminiszteri rendelet egyszerűen kimondta, hogy a megyegyűlési határozatnak azon részét, melylyel a Kis-Horgos pusztai lakosoknak az 1886: XXII. t.-cz. 130. §-a ötödik bekezdésében foglalt kedvezményt megadta, megváltoztatja és kötelezte a puszta lakosait, hogy az adminisztráczionális költségekhez Horgos község lakosaival egyenlő százalékban járuljon. Ennek az igazságos és Horgos község lakosságára közhasznú rendelkezésnek eredménye az, hogy inig Horgos község lakossága annakelőtte .80—90 százalék pótadót fizetett, ezen idő óta 45 százalék pótadóval van megterhelve, a mióta tudniillik a pusztai birtokosok elveszítették az eddig élvezett jogkedvezményüket. T. ház! A midőn a csongrádmegyei latifundiumoknak közigazgatási különállását, a mely az eddigelé előterjesztett indokok alapján nyilvánvalóan jogosulatlannak és törvényellenesnek tűnik elő, megszüntetendőnek tartom, elsősorban annak tudata lebeg szemeim előtt, hogy a szükségesnek tartott uj alakulás eredményesen fogja szolgálni a vármegye összes valódi községeinek közérdekeit, mert egyrészt eleget tesz a közös teherviselés ós jogegyenlőség eszméjének akként, hogy a nagy uradalmak által az utolsó évtizedekben teljesen jogosulatlanul és indokolatlanul élvezett kiváltságos helyzetet megszünteti és a közterhek aránylagos és igazságos megoszlását fogja eredményezni, másrészt pedig egy határozott lépést tesz a horderejóben nem kicsinyelhető annak az általános czélnak az előmozdítására, hogy a magyar faj szeretetétől áthatva, a segítségre és gyámolitásra szoruló kis embereknek, a szegényebb sorsú polgártársainknak a védelmére siessünk, s az ő támogatásukkal, közterheiknek elviselhetőbbé tételével is egy egész vármegye lakosságainak anyagi jóléte emelésére törekedjünk. A főczélnak elérésén túl azonban kiterjesztem figyelmemet arra is, hogy ezen uradalmi községek közigazgatási különállásának megszüntetése még más irányban is üdvös alakulásokra vezetne. Szentes város területben ós néptBségben ol)kép növekednék, hogy területe 110,000 katasztrális hold, lakosainak száma pedig több mint 40 ezer lenne. Ismerve a város jelenlegi kulturális, gazdasági, ipari és kereskedelmi életét, semmi kétségem sincs az iránt, hogy a területi nagyságában és népességében megerősödött, s ezzel teherviseleti képességében is megizmosodott város polgárai kezdeményező lépéseket fognak tenni, hogy a községi törvény 150. §-a alapján a törvényhatósági joggal felruházott városok sorába lépjenek elő. Nincs kétségem a tekintetben sem, hogy a magyar törvényhozás Szentes városának ilyen irányú akcziója elé akadályokat nem gördítene, sőt örömmel támogatná azt. Én a magam részéről abban a véleményben vagyok, hogy a fejlődésnek természetes eredménye az, ha egy olyan város, mint Szentes, a melynél területre nézve a jelenlegi törvényhatósági joggal felruházott városok között csupán Szabadka, Debreczen, Kecskemét, Szeged és Hódmezővásárhely a nagyobbak, s így területre nézve a hatodik helyet foglalná el, s lakosságának számát tekintve is a jelenlegi városi törvényhatóságok felénél népesebb, egyébként is előhaladott szellemi fejlődést mutat, vasúti és közúti központot képez, vízi közlekedéssel bír, évi termelése és áruforgalma a mezőgazdaság, ipar és kereskedelem virágzó állapotát bizonyítja, mondom, csak természetesnek és kívánatosnak tartom azt, ha egy ilyen alföldi, hatalmas nagy magyar város megszünteti magára nézve a megyei kötelék közvetitését, fejlettségénél és értelmiségénél fogva azt a jogot igényli, hogy saját önelhatározásai szerint, minden gyámkodástól menten, szabadságszeretettől áthatva irányitsa polgárainak életét a magyar faj emelése és kulturális fejlesztésének czélja felé. (Helyeslés a szélsobálóldalon.) Kern térek át annak bővebb fejtegetésére, hogy egy olyan város, mint Szentes, képes önmagát kormányozni, képes a municzipiumoknak berendezett szabadsággal élni, képes a maga lábán megállani, s nem szorul többé oly tutelára, mely őt a szabad mozgásban és cselekvési szabadságában korlátozza, csupán annyit óhajtok megjegyezni, :hogy Szentes városnak önálló municzipiummá alakulását előmozdítja az a tény is, hogy mint rendezett tanácsú városnak oly kifejlett hivatalnoki szervezete van, hogy az átalakulás ebben az irányban sem okozná a közterhek emelkedését. Idevonatkozóan érdekesnek tartom még felemlíteni azt, hogy a mikor 1873. évben ebben a házban Hódmezővásárhely és Baja városoknak a törvényhatóságok közé felvétele tárgyaltatott, akkor a képviselőház akkori tagjai között Pulszky Ferencz is felszólalt azok érvelése ellen, kik ellenezték Hódmezővásárhelynek a megyei hatóságok alól kivételét és többek közt ezeket mondta: »hogy mi fog Csongrádmegyével történni, ha még Szentes városa is szabad királyi várossá lesz, ez más kérdései függ össze, de ez is egykor szintén