Képviselőházi napló, 1901. XXVII. kötet • 1904. julius 14–julius 27.

Ülésnapok - 1901-471

47Í. országos ülés 1904- Julius 23-án, szombaton. 241 a mely, az ő véleménye szerint, rágalmakat tartalmaz a Kossuth-párt tagjai ellen. Justh Gyula: Hozzá vagyunk már szokva! Molnár János: Éri nem tudom, hogy mire czéloz, de nagyon kérem a t. képviselő urat, mivel engem is felemiitett, illetőleg azt mondta, hogy a laptulajdonos itt ül a házban: én> igenis itt ülök a házban, tulajdonosa is vagyok annak a lapnak, de mégis kérem a t. képviselő urat, ha az Alkotmány valamelyik ezikke ellen észrevétele vagy kifogása lenne, szíveskedjék azt akár a sajtóban, akár a bíróságnál elintézni, (Helyeslés a néppárton.) mert sokkal magasabb nivón áll a t. képviselő ur, sem hogy neki azt kelljen magyaráznom, hogy egy lapnak a kiadótulajdonosa csak rem ülhet ott reggeltői estig, nem ellenőrizheti a szerkesztőt, mert van felelős szerkesztője a lapnak, az minden czikkért a felelőséget vállalja, akár a sajtó, akár pedig a bírósággal szemben. Azért nagyon kérem, bogy ne méltóztassék ezt tenni. Nemcsak ő, banem más urak is akadtak, a kik folytonosan az én személyemre utaznak és épen az én lapomban előforduló, szerintük nem helyes dolgokat folytonosan a parlamentbe hozzák. (Helyeslés a néppárton.) Én ismételten kérem a képviselő urat és másokat is, bogy az ilyen eljárástól méltóztassanak tartózkodni, mert utóvégre is én igen szívesen felelek a tetteimért akár a parlamentben, akár máshol, de másoknak a tetteiért, mikor azok maguk felelősek, bocsássanak meg, azokért én felelős nem lebetek. (Helyeslés a néppárton.) Elnök: Komjáthy Béla képviselő ur személyes kérdésben kivan szólni! Komjáthy Béla: T. ház! Ismételten kijelentem, s hivatkozom a házra, hogy annak a lapnak eljárását annyira nem hoztam összeköttetésbe az előttem szóló t. képviselő úrral, hogy nevét nem is említettem. Csak azt hoztam fel, hogy daczára annak, hogy azt mondják, hogy e lap öszeköttetésben van a néppárttal, nem teszem azt felelőssé, mert nem teszem fel a néppártról, hogy ilyennel azonosítsa magát, és annyi tisztességet és gavallérságot feltételezek benne, hogy ilyen dolgokra nem vetemedik. (Helyeslés a néppárton.) Elnök: Az .idő előrehaladottságára és a ház határozatára való tekintettel, a tanácskozást félbeszakítjuk. Mielőtt áttérnénk (Halljuk! Halljuk!) a kereskedelemügyi miniszter urnak interpellácziós válaszaira, először is a legközelebbi ülés napirendjére vonatkozólag fogom javaslatomat megtenni. Javaslom, hogy a ház legközelebbi ülését hétfőn, 25-én délelőtt 10 órakor tartsa, annak napirendjére tűzze ki elsősorban a szabadalmazott osztrák-magyar államvasuttársaságtól felvett 10 millió korona előleg törlesztetten részének visszafizetéséről szóló, ma elfogadott törvényjavaslatnak harmadszori olvasását, továbbá az 1904. év állami költségvetés első füzetében foglalt tételek tárgyalásának folytatását, valamint KÉPVH. KAPLÓ. 1901 1906. XXVII. KÖTET. a belügyi tárcza 1904-ik évi költségvetését, s a mennyiben ez is befejeztetnék, az állami költségvetés 4-ik füzetében a kereskedelemügyi minisztérium költségvetését. Ha ehhez a ház hozzájárul, (Igen!) akkor ezt a ház határozatakép kimondom. Mielőtt az interpellácziókra adandó válaszokra áttérnénk, az ülést 10 perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitóm. Következik a kereskedelemügyi miniszter ur válasza grói Wilczek Frigyesnek a Fekete-tengeren létesítendő hajójáratok tárgyában hozzá intézett interpellácziójára. Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter: Gróf Wilczek Frigyes még 1903. február 28-án hivatali elődömhöz egy interpellácziót intézett, a melyben azt kérdezi: »Hajlandó-e a kereskedelemügyi miniszter ur sürgősen odahatni, hogy a Magyar Keleti Tengerhajózási Részvénytársaság a lehető legrövidebb időn belül alkalmas és megfelelő számú hajókkal rendelkezzék? 2. hogy nevezett társaság az osztrák Lloyd-dal kötött egyezség lejárta után szerződéses járatait maga legyen köteles végezni, és ha igen, 3. hajlandó-e a miniszter ur a nevezett társulatot arra kötelezni, hogy a Fekete-tenger partjain rendszeresített járatokat teljesítsen ?« Mielőtt a kérdésekre felinek, röviden el akarom mondani azt a jogviszonyt, a melyben a keleti hajózási társasággal vagyunk. (Halljuk! Halljuk!) 1898-ban az osztrák kormány, illetőleg az osztrák kereskedelemügyi miniszter és az én hivatali elődöm egy egyezményt kötöttek, a melynek értelmében a Eyugatra irányuló hajójáratokat az Adria végzi, míg a keleti járatok egészen a Lloyd üzletkörébe utaltattak. Kivételt az utóbbi tekintetben, az ez iránt kötött szerződés első pontjának második kikezdése értelmében, csak a Fekete-tenger képezett. A Feketetenger t. i. neutrálisnak jeleztetett, a melyen a Lloyd ép ugy, mint az Adria teljesíthet járatokat. Mindazonáltal a magyar kereskedelemügyi miniszter kijelentette és megígérte, hogy mindaddig, mig az osztrák kormány a Lloydnak odessza—konstantinápolyi járatait szubvenczióval látja el, a magyrr kormány más társulatnak ezekre a járatokra *>era fog engedélyt adni. 1898-ban ugyancsak a keleti tengerhajózási társasággal kötött a magyar kereskedelemügyi miniszter szerződést — az én hivatali elődöm — s neki a galacz—konstantinápolyi járatokért, összesen évi 36 járatért, 180.000 korona szubvencziót engedélyezett. Ez a szerződés a törvényhozás által beczikkelyeztetett, s ma is érvényben van. Minthogy azonban az osztrák kereskedelemügyi miniszterrel kötött szerződés értelmében a keleti hajózási társaság Keletre messzebb, t. i. 3t