Képviselőházi napló, 1901. XXVII. kötet • 1904. julius 14–julius 27.
Ülésnapok - 1901-471
242 47Í. országos ülés 190í Julius 23-án, szombaton. a Fekete-tengeren kívül járatait ki nem terjesztheti, a keleti tengerhajózási társaság a Lloyddal olynemű szerződést kötött, hogy azokat az árukat, a melyeket ő Gralaeztól Konstantinápolyig szállít, a Lloyd tovább szállítja Smyrnáig, Adenig és Görögországban Patrasig. Ez a helyzet. Most felelek a kérdésekre. (Halljuk! Halljuk!) Az első kérdés az, hogy hajlandó vagyok-e a keleti tengerhajózási társaságot felszólitani, hogy hajóit szaporítsa. Erre nekem nincs semmi jogczimem, miután a keleti tengerhajózási társaságnak nemcsak megvannak azok a hajói, a melyek a szerződés értelmében kell, hogy tulajdonában legyenek, de azonkívül két, most egy hajóval bir, a melyekkel szabad hajózást üz. Tehát tulajdonképen még több hajója van, mint a mennyivel a szerződés értelmében hirnia kell, s így nekem sammiféle jogczimem nincs, hogy felszólítsam arra, hogy hajóit szaporítsa, annál kevésbbé, mert hiszen a szerződés értelmében ő 1906-ig, a meddig t. i. a két kereskedelemügyi miniszter most érvényben lévő szerződése fennáll, keleti járatokat amúgy sem teljesíthet, legalább nem szubvenczió mellett. De szabad hajózást gyakorolhat ó' is ép ugy, mint más mindenki. A másik két kérdésre azonban, hogy t. i. az osztrák Lloyddal kötött egyezség, illetőleg az osztrák kereskedelemügyi miniszterrel kötött szerződés lejárta után, t. i. 1906-ban mit szándékozik a magyar kormány tenni, s miképen akarja azután ezt a viszonyt egyáltalában rendezni, s mit akar a Keletre irányuló hajójáratok tekintetében tenni, erre most nyilatkozatot tenni sem opportunusnak, sem magának az ügynek erdekében állónak nem látom. (Helyeslés a jőbhe's a baloldalon.) Erre a két kérdésre tehát ez idő szerint nem felelhetek. Kérem ezt a feleletemet tudomásul venni. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Elnök: Kérdem a t. házat: tudomásul veszi-e a kereskedelemügyi miniszter urnak gr. Wilczek Frigyes interpellácziójára adott válaszát, igen vagy nem? (Igen!) E szerint a ház a választ tudomásul veszi. Következik a kereskedelemügyi miniszter urnak válasza Lengyel Zoltán képviselőnek a magyar kir. államvasuti alkalmazottak illetményeinek szabályozása tárgyában beadott kétrendbeli interpellácziójára. Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter: T. ház! Lengyel Zoltán képviselő ur 1903 április hó 28-án szintén hivatali elődömhöz intézett egy interpellácziót, továbbá hozzám is intézett egy hasonló tárgyú interpellácziót. és pedig 1904 márcziviB 5-én. a mely a sorjegyzékben 29. szám alatt szerepel. Mindkét interpelláczió vonatkozik az államvasuti alkalmazottak illetményeinek szabályozására, az utóbbi különösen a vasúti kezelőnők fizetésének megállapítására. Az interpelláczió összesen nyolez pontból áll; mind arra vonatkozik, hogy hivatali elődöm akkor, t. i. 1903 április 28-ikán miért nem rendezte az államvasuti tisztviselők fizetését. Én azt hiszem, erre egyedüli feleletem az lehet, hogy miután f. hó 19-ikén az államvasuti alkalmazottak, köztük a kezelőnők fizetési viszonyai is teljesen rendeztettek, az interpelláczió tárgya meg van haladva, a miért is azt kérem, hogy ezt mint választ tudomásul venni méltóztassék. (Általános helyeslés.) Elnök: Tudomásul veszi a t. ház a miniszter ur válaszát ? (Igen!) A ház a választ tudomásul veszi. Következik a kereskedelemügyi miniszter ur válasza TJdvary Ferencz képviselőnek a 395. sz. törvényjavaslat tárgyában a veszprémmegyei törvényhatósági utaknak karbantartását illetőleg. Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter: Méltóztassék megengedni, hogy arra az interpelláczióra, a melyet az elnök ur most felolvasott, együtt adjam meg a feleletet TJdvary Ferencz képviselő urnak másik, 1904 márczius 16-ikán előterjesztett interpellácziójára, miután a két interpelláczió ugyanarra vonatkozik és teljesen azonos tartalmú is. Elnök : Hozzájárul a ház ? (Igen !) Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter: Mind a két interpelláczió vonatkozik a bakonybéli községek viczinális utaira. Nevezetesen azt kérdi a képviselő ur, van-e tudomásom róla, hogy (olvassa): »Bolzavár, Porva, Pénzeskut, Bakonybél, Óbánya, Lókut, Nana, Teés és Jásd községek utjain a fuvarozás még a közlekedési utakra nézve legelőnyösebb időjárási viszonyok mellett is — értve a száraz időben is — igen nagy nehézségekbe ütközik; de az őszi esős időszak beálltától kezdve a tavasz utoljáig emberre és állatra nézve életveszélyével jár. Sőt Porva és Bolzavár község lakosainak a fuvarozás az esős időben teljességgel lehetetlen ?« Azután másik kérdése arra vonatkozik, hogy hajlandó vagyok-e ón, illetőleg hivatali elődöm — mert az interpelláczió még ahhoz volt intézve — ezen segíteni ? Az interpelláczió beadása után részint hivatali elődöm, részint én magam az alispán urnái meggyőződést szereztünk arról, hogy ezeknek a községeknek utjai micsoda állapotban vannak. Az alispán jelentése az interpelláló képviselő ur állításait mindenben megerősíti. Azonban ezeken a bajokon közvetlenül nem segíthetek. Mert ezek az utak részint községi, részint viczinális utak; a községek helyzete kétségkívül nagyon súlyos, mert a törvény értelmében a viczinális utakra oly községek is tartoznak községi munkájukat leróni, a melyeknek saját községi utjai szintén igen rossz állapotban vannak, és minthogy az egész közmunkaerő a viczinális utakon dolgozik, sőt, minthogy a községek még pénzbeli hozzájárulásra is kötelezve vannak, nagyon természetes, hogy ezeknek az amúgy is szegény községeknek ereje a viczinális utak fentartásában annyira
